Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-09 / 260. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. november 9. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Crossfitpálya és játszótér igen, parkoló nem A bérházak között eredetileg játszótér volt (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Nem a városszépítést, a hasznos fejlesztéseket kifogásolják, hanem a nyugalmukat féltik a környéken lakék. A korábbi hírekkel ellentétben a helyieknek nincs kifogásuk az ellen, hogy crossfitpályát és játszóteret alakítsanak ki a bérházak között, ám lakosok egy csoportja nem szeretné, ha parkoló épülne itt. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője korábban lapunkat úgy tájékoztatta, október elején a környéken lakók egy csoportja petíciót juttatott el a városvezetéshez, melyben tiltakoztak a 25 ezer eurós állami támogatással és 20 ezer euró saját forrás bevonásával készülő beruházás ellen. A tiltakozók azt is kérték, az ügy kapcsán haladéktalanul rendezzenek lakossági fórumot. A kérésnek eleget tettek. A hivatal- vezető szerint a találkozón az összes vitás kérdésben sikerült egyezségre jutni. Az általunk megkérdezett lakosok azonban elmondták, szó sincs arról, hogy nem szeretnének új játszóteret vagy crossfitpályát a házuk közelében, ez ellen nem is indítottak petíciót. Fülöp Erzsébetnek, az egyik bérház lakóközösségének vezetője elmondta, ők csupán a lakossági fórum összehívását kezdeményezték, a javaslatot 53 család támogatta. Azt szerették volna ugyanis, ha a város vezetésével az összes vitás kérdést a beruházás helyszínén tárgyalhatnák meg, és elmondhatnák kifogásaikat, észrevételeiket. Semmiképp sem akarják, hogy az eredetileg játszótérként használt - ám mostanra elgazosodott - területen parkoló épülne. A parcella parkosítása vagy játszótérként hasznosítása ellen nincs kifogásuk. Azt azonban szintén nehezményezik, hogy a lakossági fórumot a városi hivatal épületében hívták össze, és mivel délután háromkor kezdődött, sokan nem tudtak részt venni rajta. A bérház egyik lakója azt is sérelmezte, hogy bár többször kérték a városvezetéstől, eddig nem kaptak arra választ, hogy a megépítendő új játszótér és pálya pontosan milyen alapterületű lenne. Mivel a beruházás megvalósítása előtt a kivitelező olyan villamosvezetéket is talált, amiről az illetékesek nem is tudtak, az eredeti terveken módosítani kell. Értesüléseink szerint a parkolók építését egyelőre épp ezért nem is kezdik meg, a játszótér és a pálya építése viszont már elkezdődött. A két ház lakói hangsúlyozták, az ellen, hogy parkolót alakítsanak ki a játszótér helyén, tiltakozni fognak. Húszmillió forintos támogatás az iskolára A problémát nemcsak a talajvíz, hanem a hibás lefolyárendszer is okozhatta. Húszmillió forint támogatást kapott a Tisza-parti település, hogy helyreállítsa a magyar alapiskola életveszélyessé vált pavilonját. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere elmondta, az említett épületrészben 2015 szeptemberében már nem kezdődhetett meg a tanítás, mert falak kereszt- és hosszanti irányban is megrepedtek. A pavilont kiürítették, az osztályokat áthelyezték. A falakon tátongó repedések arról árulkodtak, hogy az épület alapjai megsérültek, ezért a falak keresztirányú megerősítésére is szükség volt. (A hosszanti irányú rögzítést már évekkel ezelőtt elvégezték). A statikus azt javasolta, hogy a falakat csavarokkal fogassák össze és in- jektáltassák az alapokat is. A szakember szerint a problémát az okozta, hogy néhány évvel ezelőtt a sok csapadék miatt megemelkedett talajvíz fölemelte az épületet, majd az elmúlt évek szárazságai során a falak megsüllyedtek. Időközben az is kiderült, hogy a hatvanas években emelt épület lefolyórendszere is sérült volt, a víz az alapokat áztatta. Kopasz József elmondta, mivel A falakat csavarokkal fogták össze, és a lefolyórendszert is kijavították (A szerző felvétele) egy ekkora beruházást saját forrásból nem tudtak volna finanszírozni, a Bethlen Gábor Alaptól kértek támogatást. 20 millió forintot kaptak, amiből a vészhelyzet részben elhárították, a lefolyórendszert rendbe tették, csavarokkal rögzítették a falakat. A munkálatoknak ez a része - illetve a talaj pilotfura- tokkal való megerősítése - befejeződött, de a helyreállítást folytatni szeretnék. A falu vezetése egyéb pályázati forrásokból is megpróbál pénzt szerezni a tervek megvalósításához. A 2015-ben kiürített pavilont a tanév második felében újra használni szeretnék. (leczo) A gömöri Ikarosz nyughelye SZÁSZI ZOLTÁN Az egykor híres fazekas falu temetőjének szélén, a keleti oldalon van a gömöri Ikarosz, Dúdor István nyughelye. DERESK(DRZKOVCE Rálátni onnan a szülőházára, a műteremre. Huszonkilenc éve, alig harmincnyolc évesen távozott. Azóta ecsetvonásnyit halkabbak a színek errefelé. Az a híres fazekas falu Deresk első írásos említése közvetlen a tatárjárás utáni időkből, 1243-ból való, feltételezhető, hogy a falu már korábban is létezett, erdőőrök, határvédők lakhelye lehetett a korai megyerendszer kialakulása idején. Fontos észak-déli kereskedelmi útvonalon fekszik, amely a Garam felső folyását kötötte össze a Sajó völgyével. Temploma, amely a temetődombon áll, gótikus alapítású, egykor Szent Mihály arkangyalnak szentelték, írásos emléke 1352- ből maradt fenn. Néhány évtizeddel ezelőtt a templom külső falán még halványan és töredékesen azonosítható volt egy szent alakja, mára már sajnos teljesen eltűnt a falfestmény. A templom gótikus voltára sem utal sok látható nyom, a többszöri átalakítások miatt már csak sejthetőek Árpád-kori alapításának jegyei. Ebben a templomban keresztelték a falu leghíresebb szülöttét, Dúdor István festőművészt is. A falu lakosságának igen nagy része a 19. század elejétől szinte a 20. század közepéig a fazekasmesterséget űzte. A Túroc- patak völgyében úgynevezett míjelő bányászással kiváló minőségű fehér agyagot termeltek ki a fazekasság Legközelebb az abdai Radnóti emlékhelyet mulatjuk be. Tájoló Deresk községet a Rimaszombat és Nagyrőce közti 532-es útról Gömörfalva után északnyugati irányba letérve érhetjük el, Dúdor István em- léhelye a 48,544/20,234 GPS-koordinátánál található. Helyben idegenforgalmi a I a pszo I gá Itatá s ve h ető igénybe. céljára. Az itt készült tűzálló kerámia a Magyar Alföld egész területére eljutott, és természetesen Gömör-Kishont területén, a vele szomszédos vármegyékben is ismert volt. Ma már nincs egyetlen fazekas sem Deresken. A hagyomány kihalt. Lázadó ós humanista Rövid élet adatott neki. Dúdor IstHáttérben a sokszor megfestett fenyők (A szerző felvétele) ván 1949. november 11-én született Deresken, és 1987. június 23-án hunyt el tragikusan Tornaiján, abban a városban, ahonnan világ- és országjáró útjaira indult. Ipari tanuló volt, villanyszerelőként végzett, de a benne lakó őserő, tehetség Prágáig vitte, hogy festészetet és grafikát tanulhasson. Különleges ember volt. Benne volt az örök lázadó és a végtelen humánum. Bácskái Bélától, a dereski plébános testvéröccsé- től, és a losonci polihisztortól, Szabó Gyulától tanult festészetet, majd a prágai Képzőművészeti Egyetemre járt, ahol František Jiroudek professzornál végzett. Érettségije sem volt, mégis felvette a mester az akadémiára, látva a rendkívüli tehetségét. Tájképfestészete a legszebb nagybányai hagyományok gömöri kiteljesedése, figurális festészete pedig misztikus, prófétai látomásokkal teli, izgató és égető képi világ, nem hagyja békén nézőjét, állandó visszatérésre hívja. Ennek a bohém, elesett férfinak a síija Deresk egyik emlékhelye. Halála után nem sokkal a családja és barátai, Bettes István költő kezdeményezésére és Gaál Lajos geológus, valamint Juhász István agrárvállalkozó segítségével a kihunyt gömöri vulkánok kövéből, andezitből állítottak neki emléket. Azon bronzból kiöntve a festő neve saját kézírása mintájára, és a - temetőben szokatlan - sírfelirattal: „élni kell”! A felirat élni biztat, a novemberi idő mégis csen- desedésre int. A sír mellől a Vashegy és a Királyhegy novemberben már gyakran havas csúcsai látszanak, előttük a Murányi-fennsík csipkés vonulata, kelet felé meg a Gömör-Tomai Karszt gömbölyded mészkőtömbjei térdepelnek a felhők elé. A temető kerítésénél az a három makacs fenyő, amelyet olyan sokszor megörökített Dúdor István. A falu csendes, a kémények füstje olykor a temetőig elszáll. Ahol a különleges felirat alatt a földre zuhant gömöri Ikarosz porlad, immár huszonkilenc éve. Életműve befejezetlen, mégis egész, ezerfelé szétszóródva, mégis komplex. Mint az igazi nagyoké.
