Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-08 / 259. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. november8. KULTÚRA 117 Korreláció - 30 alkotóval Szlovákiai magyar és magyarországi művészek kiállítása a Csallóközi Múzeumban Kiss Márti: Kisstransport, 2013 (akril, vászon) (Reprodukciós felvétel) TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. A Csallóközi Múzeum legújabb, Korreláció című kiállítása a Kortárs Magyar Galéria gyűjteményének anyagából válogat. A december 3-ig megtekinthető tárlaton tizenöt szlovákiai magyar és tizenöt magyarországi művész munkáiból látható többféle műfajt, irányzatot és stílust felvonultató anyag. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria 1994-es megalapítása óta kettős feladatot teljesít. Egyrészt kiállítási lehetőséget biztosít kortárs professzionális magyar alkotóművészeknek, másrészt egy közel ezer műalkotásból álló, egyedülálló gyűjteményt ápol. Vannak közöttük szobrászati, festészeti, grafikai és vegyes technikájú alkotások - hangzott el a Korreláció című kiállítás megnyitóján. A magyar művészek alkotásaiból álló gyűjtemény a Vermes-villában található, és évről évre gyarapszik. A galéria immár tizenhét éve folyamatosan rendezi meg művésztelepét; a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkező tíz magyar művész vesz részt rajta nyaranta. A közös alkotómunka lezárásaként az elkészült müveket kiállításon tárják a közönség elé, s ezek a galéria gyűjteményét gyarapítják. Almási Róbert festőművész, a Kortárs Magyar Galéria Kuratóriumának alelnöke, a Korreláció című tárlat kurátora elmondta, hogy a galéria az értékes műtárgykollekcióból rendszeresen rendez tematikus kiállításokat. Örömmel vennék - emelte ki -, ha minél több lehetőség nyílna az anyag időnkénti bemutatására. A gyűjtemény átfogó képet ad a magyar képzőművészet elmúlt harminc évéről, ezért hasznos lenne minél gyakrabban közönség elé tárni, másmás koncepcióval feldolgozva. Hasznos e mostani bemutatkozás is. A Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában installált anyag többféle megközelítésre ad lehetőséget. Összevethető, hogy milyen utakat járnak (jártak be) a hazai magyar és magyarországi képzőművészek: rálelhetünk egyezésekre és különbözőségekre témákban, gondolatiságban, érzésvilágban, hangulatokban. És abban, hogy a témát milyen felületeken, milyen stílusban, milyen technikákkal dolgozzák fel. Néhány művésznél - akinek más-más korszakából származó, több műve is látható a Korreláció anyagában - arra is van lehetőség, hogy belelássunk, miként változott témabeli érdeklődése és formavilága. Aki figyelemmel kíséri hazai magyar képzőművészeink munkásságát, kitérőkre is rácsodálkozhat, vagyis hogy a művész a kiállításon olyan műtárggyal van jelen, amely a művésztelep körülményei között született érdekes kísérlet. A kamarafestészettel és grafikával foglalkozó Almási Róbert színekben gazdag vásznain az idealizált vidéket ábrázolja úgy, hogy egy megszemélyesített elemmel, női arccal vagy alakkal vegyülnek a természeti környezet mívesen absztra- hált motívumai. Dolán György három munkával van jelen a kiállításon. Mindháromra jellemző a széles körű tudásból fakadó, intelligens tartalom, a klasszikus festészeti tökéletességet továbbgondoló és a modernségbe kiterjesztő színkezelés. Aranykert című festménye a csallóközi tájról összerakott, vibrálóan intenzív színmozaikkép. Ferdics Bélától Karcolatok 1 című 2008-as munkája látható a tárlaton. Hatásos, ahogy a művész több műfajt komponál egybe: üvegre felvitt absztrakt, harmonikus színmezőbe grafikai jelekkel karcol elbeszélő tartalmat, az üveglapképeket pedig térkonstrukcióvá szerkeszti. A dunaszerdahelyi Kiss Márti vásznain élő hangulatú, nagyon intenzív, plasztikus impressziót teremt. A festéket festékre rétegező ecset- és az erőteljes színkezeléssel drámai töltetet ad a természet élő pillanatait megfogó képeinek. A Kisstransport című, 2013-as alkotásával továbblép az impresszión: meglepően, meghökkentő meglátással használja a magyar vidék valódi, majdhogynem banális jeleneteit. Lipcsey György szobrászművész két munkával szerepel a Csallóközi Múzeum tárlatán. Egy korai (1985- ös), csiszolt kőből komponált szobrával - a Kapcsolatok című kompozíció minimális formázással megmunkált tömböket kapcsol egymáshoz. A csiszolt, fénylő és a csiszolatlan, erezett, dörzsfelületű kőhasábokból jelzésszerűen bukkan elő az ideális, harmonikus kapcsolatban egymáshoz simuló férfi-női alak. Tragikum című szobra viszont koptatott, vésett, bevagdalt felületével, csőrszerűen hajlított csúcsával már más, durvább formavilág: az életet féltő ember aggodalmát, szorongását, félelmét, a rossz és romboló szándékkal, a bántó magatartással szembeni védekezést fejezi ki. RÖVIDEN Justin Bieber három trófeája Rotterdam. A legjobb dal, a legjobb kanadai koncert és a közönség díja is Justin Bieberé lett vasárnap este Rotterdamban, az MTV európai zenei díjátadó gáláján. A 22 éves kanadai sztár személyesen nem jelent meg a díjátadón, ahogy Lady Gaga sem, aki a legjobb női előadó díját szerezte meg. A legjobb férfi előadó Shawn Mendes lett. A gálán a Green Day amerikai rockegyüttes több mint tízéves „rendszerellenes himnuszát”, az American Idiot című számát adta elő, nyilvánvaló utalással a mai elnökválasztásra. A zenekar az MTV Globális Ikon díját vehette át, a legjobb koncertprodukció mezőnyben azonban a Twenty One Pilots mögé szorult, a legjobb rock kategóriában pedig a Coldplay előzte meg. (MTI) Erdős Virág szlovákul Pozsony. Aki szeretne találkozni a magyar közéleti és politikai költészet képviselőjével, Erdős Virággal, az holnap Pozsonyban megteheti. Az irodalmi est apropója a szerző szlovák nyelvű kötetének bemutatója. A válogatott verseket és prózai szövegeket az ASPEKT adta ki szlovákul, Éva Andrej čáková, Gabriela Magová és Deák Renáta fordításában. A Moja vina a iné című kötetet Daniela Kapitáňová írónő méltatja, Vlado Janček pedig saját megzenésítésében énekel el néhány Erdős Virág-verset. Az est helyszíne a Szlovák Nemzeti Galéria épületében található Berlinka kávézó, a kezdés időpontja 18 óra. Quk) Erdős Virág (Képarchívum) A mesefává változott Tolnai Ottó AYHAN GÖKHAN A Libri-csoporthoz tartozó Jelenkor Kiadó idén útjára indított Tolnai Ottó életműkiadása példaértékű gesztus: olyan mulasztást igyekszik pótolni, ami hosszú ideig váratott magára. A szerző könyvei - néhány kivételtől eltekintve - eredetileg zömmel a Vajdaságban jelentek meg, ami körülményessé tette a magyarországi terjesztést, a Tolnai-kötetek jelentős hányadát nehezen vagy csak nagy utánajárás árán lehetett beszerezni. Ez a korszak most lezárult, és az életműkiadás darabjai Budapesttől Kolozsváron át Pozsonyig mindenhol sokkal könnyebben elérhetők. A Lib- ri sorozatában elsőként a Világpor című, eredetileg 1980-ban napvilágot látott verseskötet jelent meg, és máris kezünkben a második könyv, amely a Gogol halála és a Virág utca 3. című, műfajilag nehezen besorolható, prózaszerű szövegeket tartalmazza. „Előrehagyott írások” - Tolnai Ottó ezzel a két szóval írta körül a ciklikusan felépülő, új prózapoétikát megcélzó, néhol jegyzetszerű, néhol pedig naplóra, naplótöredékre emlékeztető szövegeit. Az írások mögött életre kelt valóság nem túl kellemes időszakra vezet vissza: a szerző a kötet budapesti bemutatóján kitért rá, hogy az 1972 és 1983 közötti évtized meglehetősen rossz szakasza az életének. Kényszerlakás, kihallgatások, börtön. Szokványos kisebbségi értelmiségi történet, mondhatnánk, együttérzésünknek adva hangot a helyzet nyers tragikuma felett, amiből aztán Tolnai zseniálisan megoldott szövegeket formált. „Takonnyá váltam” - fogalmazott a szerző. Onnantól, a külső, fenyegető és szürke világ ellen, szövegszinten fogott hozzá egy másik, színesebb, ironikusabb, játékos és szabadságközpontú világ megalkotásához. Mint ismeretes, a Virág utca Tolnai és felesége első kertes házának helyszíne, a környéken élők a maguk történeteivel köszönnek vissza a szövegekből. A két kötetet összefogó könyv borítóján Bóján Bem festménye látható - fekvő, hófehér kutya. Izig-vérig Tolnai-sztori a festmény története is: mintha a szerző valamelyik szövegéből lépett volna elő, a megtalálás és a hozzájutás históriája már-már meseszerű epizód a Tolnai család életében. Történt egyszer, hogy Tolnai Ottónak egy galériában különösen megtetszett ez a kép. Viszont belépett a cigarettázó, Tito orvosaként ismert partizán tábornok, és egymás után felvásárolt jó néhány festményt. Tolnaiék szerencséjére a kutyás kép nem nyerte el a tábornok tetszését, így azt ők vehették meg. A festmény természetesen nem ússza meg szöveg nélkül a könyvben. „Mesefáim vannak, lassan én is mesefává változtam, rám szállnak a madarak” - mondta Tolnai a történeteire célozva, ezzel a kijelentésével az irányt is kijelölve a szövegek olvasásához.
