Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-07 / 258. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2016. november 7. KULTÚRA I 7 Elhunyt Kocsis Zoltán Több mint negyven éven volt át a magyar zenei élet egyik meghatározó egyénisége Kocsis Zoltán (1952-2016) (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. 64 óves korában vasárnap délután elhunyt Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója. A kétszeres Kossuth- ás Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész ás zeneszerző halálhírét a Filharmonikusok jelentették be. Kocsis Zoltán 2012 szeptemberében életmentő szívműtéten esett át. Egy idei interjúban arról beszélt, hogy mivel már több műtéten is átesett, harminc-negyven éve fel van készülve a halálra. Akkor még azt mondta: addig fog dolgozni, amíg bír. A művész egészségi állapotával alig egy hónappal ezelőtt is foglalkoztak a hírek, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar október közepén tudatta, hogy Kocsis Zoltán külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét is lemondja, orvosai ugyanis néhány hónapos pihenést írtak elő számára. A közlemény úgy fogalmazott: bár Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna. „Nem zárható ki, hogy ennek következtében ismét egészségi problémái adódtak, így orvosai utasítására a gyógyulása érdekében néhány hónapon át szigorú pihenésre és teljes nyugalomra van szüksége, hogy aztán ismét a tőle megszokott odaadással végezhesse munkáját.” Kocsis Zoltán 1952-ben Budapesten született, ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke. 16 éves korától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt. Mindössze 18 évesen megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét, három évvel később pedig megkapta a Liszt Ferenc-díjat, és mindössze 25 éves volt, amikor Kossuth-díjjal jutalmazták, amit aztán 2005-ben másodjára is kiérdemelt. 1983-ban Fischer Ivánnal alapította meg a Budapesti Fesztiválzenekart, 1997 őszétől vezette a Nemzeti Filharmonikus Zenekart. Harmincéves korától karmesteri pályája mellett már komponált is. Több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, azon kevesek egyike, akiknek a nemzetközi élvonalban is biztos helye volt. Zongoraművészként híres volt tiszta, precíz játékáról. Képes volt a legvir- tuózabb megoldásokra is, drámai hangulatteremtő képessége mély nyomokat hagyott közönségében. A világ számos vezető zenekarával lépett fel szólistaként, például a Berlini Filharmonikusokkal, a Royal Filharmonikusokkal, a Bécsi Filharmonikusokkal, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral, a New York-i Filharmonikusokkal; olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott együtt, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Colin Davis vagy Lórin Maazel. Világviszonylatban is a Bartók-életmű egyik legkiemelkedőbb ápolójaként és tolmácsolójaként jegyezték. Kocsis volt a művészeti vezetője a 2006-ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak, amelyben a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének művei jelennek meg 31 lemezen, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban, a legjelesebb magyar előadóművészek tolmácsolásában. A sorozat részét képezik Kocsis felvételei Bartók összes szólózongorára írt müvéből. A művészt Kurtág György zenéjének szintén egyik legavatottabb előadójaként tartották számon, a világhírű magyar zeneszerző számos művét dedikálta neki. Pályáján új fejezet kezdődött, amikor 1997-ben átvette Magyarország egyik vezető szimfonikus együttesének, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak irányítását. Az azóta eltelt majdnem két évtizedben az együttes Európa számos országában, az USA- ban és Japánban is koncertezett. Szemlélete megújult, határozott profilt alakított ki: a klasszikus művek mellett a megszokott repertoárról hiányzó fontos alkotásokat is megszólaltatja, megismerteti közönségével a magyar zene jelentős alkotásait. Kocsis a 20-21. századi és kortárs magyar zene ügyének ápolásával is fontos küldetést teljesített; olyan meghatározó egyéniségek alkotásait tűzte műsorra, mint Kurtág György, Jeney Zoltán, Szokolay Sándor, Bozay Attila és Durkó Zsolt. Kocsis Zoltán rendszeresen tartott mesterkurzusokat, valamint pedagógiai tevékenységének hangsúlyos részét képezte a tehetséges pályakezdők felfedezése, felkarolása; magyar művészek mellett fiatal külföldiekkel is szívesen dolgozott. Rendszeresen hívták nemzetközi versenyek zsűrijébe. Sokoldalú tevékenységének részét képezte a zeneszerzés is, tagja volt például az 1970-es évek meghatározó magyar kortárs zenei műhelyének, az Új Zenei Stúdiónak. Különböző zenei stílusokban való jártasságát a leglátványosabban talán a 2010-ben, zeneszerzői stílusgyakorlatként is értelmezhető Kiskarácsony, nagy- karácsony című műve szemlélteti: ebben az ismert ünnepi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozta fel. A művész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálatjavára ajánlotta fel. (NFZ, MTI, k) Európai Filmdíjak: a Toni Erdmann a legesélyesebb Sevilla. Bejelentették a 29. Európai Filmdíjak jelöltjeit a Sevilla Európai Filmfesztiválon. A legtöbb jelölést idén Maren Ade német rendezőnő Toni Erdmann című alkotása kapta, amely öt kategóriában is versenyezhet. A különc Winfried és felnőtt lánya kapcsolatát fanyar humorral bemutató vígjáték a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv kategóriájában is esélyes, a főszerepeket alakító Sandra Hüllert és Peter Simonischeket a legjobb európai színésznő, illetve színész díjárajelölték. Négy jelölést kapott a brit Ken Loach Én, Dániel Blake című realista társadalmi drámája. Az alkotás a legjobb film és legjobb rendező kategóriában is indulhat, emellett elismerést szerezhet a forgatókönyvet jegyző Paul La- verty; az egész életében szorgalmasan dolgozó, ám egy szívroham miatt tétlenségre ítélt és szociális segélyre szorult főszereplőt játszó Dave Johns pedig a legjobb színész díjáért versenyezhet. A legjobb európai film díjáért vetélkedő öt alkotás között van még Pedro Almodovar idén Aranypálmára is jelölt drámája, a Julieta, amely a rég elvesztett lánya után kutató anyáról szól; Paul Verhoeven Elle című francianémet bosszúdrámája; valamint Lenny Abrahamson A szoba című filmje, amely az addigi életét egy szobába zárva eltöltő ötéves Jack és édesanyja történetét meséli el. A filmdíjak nyerteseiről az Európai Filmakadémia háromezer főt meghaladó tagsága dönt, az elismeréseket december 10-én Wroclawban, Európa idei kulturális fővárosában adják át. (MTI) Peter Simonischek a Toni Erdmann címszerepében (Archívum) Budapest/Szeged. Háromnapos szlovák filmszemle és szakmai filmszeminárium kezdődik ma a magyar fővárosban. A programba baválogatott játék- és dokumentumfilme- ket, valamint a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem Filmes és Televíziós Kara hallgatóinak munkáit a budapesti bemutató után Szegeden is levetítik. Az idei, immár 24. alkalommal megrendezett szlovák filmszemle és szakmai filmszeminárium - a dramaturgiai tervet tükrözve - Az ember mikroszkóp alatt címet kapta. A nyitófilm, Ondrej Šulaj Agávé című drámája Ladislav Ballek Akácok című regényének motívumai alapján kéSzlovák filmszeminárium Budapesten szült. Látszólag egyszerű szerelmi történet, amely egyben a bemutatott jellemek kemény pszichológiai tanulmánya is. A cselekmény közvetlenül a második világháború után játszódik, az ajtón pedig már kopogtat a győzedelmes február, amely eltörölte a szlovák értelmiségnek egy egész rétegét. A budapesti Vertigo Szlovák Színház által szervezett filmszemlét és szemináriumot Peter Dubecký, a Szlovák Filmintézet igazgatója, valamint Ondrej Šulaj nyitja meg ma este hétkor a DocuArt Filmművészeti Központban. A szemle játékfilmes programjában szerepel Marko Škop Eva Nová című drámája, amely idén több kategóriában is begyűjtötte a Nap a hálóban szlovák nemzeti filmdíjat. Megtekinthető Rasťo Boroš Stanko című Látszólag egyszerű szerelmi történet, de kemény pszichológiai tanulmány is: Marek Geišberg és Katarína Šafafíková az Agávéban (Képarchívum) tragikomikus road movie-ja, amelynek témája a leánykereskedelmet érinti, de elsősorban a szoros kapocsról szól, mely két, a társadalom peremén élő ember között alakul. Viktor Csudái a Vojtech című vígjátékkal, egy „elveszett” negyvenes férfi sztorijával mutatkozik be Budapesten. Juraj Nvotától két alkotást vetítenek: a rendező 2002-es bemutatkozását, a Kegyetlen örömöket, valamint a Johanna titka című mesefilmet. A dokumentumfilmes szekció nézői megismerkedhetnek a tátrai ser- pákkal (Szabadság a teher alatt, r. Pavol Barabás), 68-as disszidensekkel (Akkor Pozsonyban, r. Tereza Križ- ková), a 60-as évek legendás szlovák zenészeivel (Pára a folyó felett, r. Robert Kirchhoff, Filip Remunda) és másokkal. (as)
