Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-07 / 258. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. november7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Fico kínai kínjai Az állítólagos kínai elutasítás kellő űrügy a visszavágásra Kiskának K ína dühös Szlovákiára a dalai láma útja miatt - állítólag. Fico fegyvere ez a Kiska elleni harcban, vagy valós probléma? A hétvégén Rigában került sor Kína és a közép-európai államok gazdasági találkozójára, amelyre Robert Fico miniszterelnök is hivatalos volt. Szombat délelőtt a kormányhivatal sajtóhírben tudatta: a kínaiak lefújták a kétoldalú szlovák-kínai tárgyalást, amelyre még a csúcs előtt kellett volna sort keríteni. Ficóék pedig a hétvégén már azt sejttették, a kínaiak Andrej Kiska államfő dalai lámával elköltött ebédje miatt orroltak meg, a miniszterelnöknek pedig most a nagyhatalommal megromlott viszonyt kell helyrehoznia. Amíg nincsenek meg a kellő háttér-információk - amelyek lehet, hogy soha nem állnak majd rendelkezésünkre -, nehéz pontosan felrajzolni, mi történtvám a történet ficói értelmezése kissé gyanús. Kiska a hét közepén intézett frontális támadást a kormányfő ellen, amire Fico - több okból is kifolyólag - nem reagálhatott érdemben, le kellett nyelnie a békát. Az állítólagos kínai elutasítás így kellő ürügy lehet a visszavágásra: ezzel Fico saját magát felelős politikusként prezentálja, aki egyrészt tudja, mit kell tennie (nem fogadja a dalai lámát, ha ez nem tetszik a kínaiaknak), másrészt nem veszekszik feleslegesen a legfőbb állami méltóságokkal (nem vág vissza Kiskának), harmadrészt rendbe rakja a mások által elrontott viszonyt (meghívja a kínai miniszterelnököt és vasalja a dolgokat). Egyrészt gyanús, hogy a kormány- hivatal ad információt egy számára kellemetlen eseményről - egy kétoldalú találkozó kútba eséséről. A kínaiak ezt külön aligha kommentálták volna, így az elvileg a szlovák fél számára kínos eseményről szinte senki sem szerzett volna tudomást, ha Ficóék nem kürtölik világgá. Csakhogy Ficóék tudták, hogy ez tökéletes belpolitikai fegyver lehet - attól függetlenül, hogy a kínaiak valóban ennyire bepöccentek-e a lámalátogatás miatt és lefújták a megbeszélést, vagy ezt csak a kormányhivatal kamuzta össze, esetleg „rendelte meg” a kínaiaknál. A dalai láma rendszeresen járja a világot és találkozik jelentős nyugati politikusokkal, ettől viszont még Kína - azonfelül, hogy mérgelődik egy kicsit - nem szokta lefújni az üzleti tárgyalásokat. Másrészt magával a kínai befektetésekkel kapcsolatban is sok kérdés merül fel: az ázsiai nagyhatalom elsősorban nem üzleti lehetőségeket, hanem geopolitikai befektetéseket keres. Ezek lehet, hogy eurómilliókat hoznak például Szlovákiának, pár száz új munkahelyet teremtve, a gond viszont az, hogy közben nemzetbiztonsági szempontból - hosszú távon - veszélyesek az ország számára. Mindaz tehát, ami állítólag veszélybe került Kiska „lámaebédje” miatt, nem is biztos, hogy annyira sajnálni való. Az más kérdés, hogy Fico számára tökéletesen inst- rumentalizálható a belpolitikai sárdobálásban. Nyelvmenedzselés a hatalmi játékok helyett LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ V jra szóba (főleg az Új Szóba) került a nyelvtörvények társadalmi U szerepe Szlovákiában. Én két fő problémát látok e téren. Az egyik az államnyelvtörvény túl szigorú betartása, a másik a kisebbségi nyelvhasználati törvény nem elégséges betartása. Mindkét törvény betartását csakis az állampolgároktól vagy szervezetektől érkező bejelentés alapján vizsgálják a hivatalok (az egyik törvény esetében a kulturális tárca, a másik esetében a kormányhivatal). A kisebbségi nyelvtörvénynél tehát fontos, hogy hallassuk a hangunkat, hogy figyeljük a törvény betartását és éreztessük, hogy fontos számunkra. Éz sokkal egyszerűbb, mint gondolnák, például a velemjáró.sk oldalon található applikáció segítségével. Az államnyelvtörvénynél a bejelentési rendszer azt eredményezi, hogy az esetleges kommunikációs problémák megoldása helyett a törvény az erőfitogtatást szolgálja. Eleve nem azzal a céllal fogadták el, hogy garantálja a szlovákok tájékoztatását bárhol az országban, hanem a hatalom játékszerévé tették, ami olyan helyzetekben is használható, ahol már egyáltalán szó sincs megértésről. Természetesen a bősi emléktábla feliratára gondolok, meg Pered elnevezésére, de akár a nők vezetéknevére. Ha valaki akarná, az államnyelvtörvény értelmetlen rendelkezéseit ugyanúgy a szlovákok ellen is fordíthatná. Nagyon sok eset van, amikor például az angol felirat nincs szlovákul feltüntetve. Ilyen törvénysértés miatt ritkán érkezik bejelentés a minisztériumba, és nem minden eset számít törvénysértésnek, de az állampolgárnak nem feladata ezt vizsgálni. O csak megírja szépen a panaszt. Vajon mit tenne a kulturális tárca, ha az évi egynéhány beadvány helyett több ezret kapna? Elkezdené üldözni a szlovák vállalkozókat, akik nem ugyanazt íiják ki angolul, mint szlovákul? Vagy legalább lenne elég munkájuk az ellenőröknek, és nem lenne idejük az abszurd magyarellenes panaszokkal foglalkozni? Az a baj ezzel a felvetéssel, hogy értelmetlen üldözést eredményezne, és semmiképpen nem segítené az effektívebb kommunikációt. Csak megerősítené egy abszurd törvény létezését. Másrészt nagyon sok energiát kellene beleölni, mire megismernénk a végeredményt. Megértenék utána a szlovákok, hogy mennyire abszurd az államnyelvtörvény? Dühösek lennének és követelnék a módosítását? Aki meg akaija tudni, kipróbálhatja. A többiek közben abba fektethetnek energiát, hogy jobban működjön a kétnyelvűség azokon a területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz. Azt, hogy a potraviny felirat mellet legyen élelmiszerbolt is, nem írja elő és nem akadályozza semmilyen törvény. Legyen minél láthatóbb a magyar nyelv, mutassuk meg, hogy itt a helye, mindenhol, együtt a szlovákkal és azonos szinten. Nagyon sok formája van a kétnyelvűségnek, és ez így van rendjén, minden esetben meg kell találni a legmegfelelőbb megoldást. Mi, nyelvészek, ezt néha nyelvi menedzselésnek hívjuk. Úgy gondolom, sokkal hasznosabb a nyelveket menedzselni, mint állandóan a hatalommal vitatkozni. köztük van Abu al-Bara al-Kahtá- ni, aki a moszuli kivégzésekért volt felelős. Az Iszlám Állam hajszát indított utánuk, hogy „elszámoljon” velük. A dezertőrök vélhetően Szíria felé indultak. (MTI) FIGYELŐ Leléptek a zsolddal Rabolt dollármilliókkal és a fegyveresek zsoldjával szökött meg Moszulból az Iszlám Állam öt harcosa. Egy pánarab tévé szerint Kik szavaznak Donald Trumpra, és kik Hillary Clintonra? Róg volt ilyen változékony ás kiszámíthatatlan az amerikai elnökválasztás eredménye. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a napokban felemlített egy fontos számot: 537. Tizenhat évvel ezelőtt ugyanis mindössze 537 floridai szavazaton múlt, hogy George W. Bush lett az Egyesült Államok elnöke. S bár a mai és a tizenhat évvel ezelőtti amerikai helyzet nem hasonlítható össze, valószínűleg Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt és Donald Trump republikánus jelölt párharcát sem nagy szavazatkülönbség dönti el. Elemzők szerint öt társadalmi csoportnak van vagy lesz döntő befolyása a választási eredmények alakulására: az egyetemi végzettség nélküli fehér férfiaknak, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fehér nőknek, a Trump-ellenes republikánusoknak, a Puerto Ricó-iaknak és a mormonoknak. A felmérések szerint az egyetemi végzettség nélküli fehér férfiak képviselik Donald Trump szavazóbázisának legnépesebb táborát. Ők azok, akik az előző választásokon többnyire otthon maradtak, de most azt mondják, elmennek az urnákhoz és Trumpra voksolnak. Elsöprő többségük az úgynevezett rozsdaövezetekben, vagyis a rossz gazdasági helyzetben lévő államokban él. Rómiilt nők A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők viszont, akik korábban hagyományosan republikánusokra szavaztak, most egyre biztosabban sorolnak át a Demokrata Párt híveinek táborába. A magasan képzett nőket kifejezetten elrémítette Trump stílusa. A felháborodott nők valószínűleg hozzásegítik Virginiát és Coloradót ahhoz, hogy „kékké” váljon, azaz a demokrata elnökjelölt mellett döntsön (a kék a demokraták, a piros a republikánusok színe.) A Trump elnökségét ellenző befolyásos republikánus politikusok és gazdasági szereplők Ohióban, Floridában és Nevadában határozhatják meg a választás kimenetelét. Utah államban pedig a mormonoké lesz a döntő szó. Míg a különböző keresztény csoportok, köztük a befolyásos evangéliumi keresztények vagy elfogadták, vagy keblükre is ölelték Trumpot, addig a mormonok nagy arányban utasítják el őt. A valaha üldözött vallás híveit taszítja, hogy Trump egy másik vallás - az iszlám - híveinek amerikai beutazását akaija, ha csak átmenetileg is, felfüggeszteni. Ráadásul a mormon többségű Utah államban felbukkant egy új elnökjelölt, mégpedig a magát független konzervatívnak mondó 40 éves mormon, Evan McMullin - a CIA volt operatív tisztje -, aki elhódíthatja a konzervatív szavazókat. Puerto Rico Floridában Kis csoportot alkotnak a Puerto Ricóból a nagyon rossz gazdasági helyzet miatt az „anyaországba” köl- tözöttek, akiknek elsöprő többsége Floridában él. Nem a legnagyobb szavazói csoport, de Floridában e kicsiny többség is győzelmet hozhat. Mindkét elnökjelölt utalt már arra, mit tenne elnöksége első száz napjában. Clinton azt ígérte, rendezi a több milliónyi illegális bevándorló helyzetét, elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ehhez kompromisszumra kell jutnia a kongresszussal. A nemzetközi politikában az új elnök asztalán „forró dosszié” lesz Szíria. Trump első dolga az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) újratárgyalása és a csendes-óceáni partnerség (TPP) tárgyalásaiból történő kivonulás lenne. Feloldaná a fosszilis energiaforrások kiaknázására vonatkozó tilalmat (vagyis újraindítaná a szénbányászatot), újraindítaná a Keystone XL nevű olajvezeték építését, és megvonná azt a több milliárd dollárt, amelyet Washington az ENSZ klímavédelmi programjaira ígért. Az általa korruptnak leírt washingtoni politikai átformálása érdekében korlátozná a kongresszusi politikusok mandátumát, befagyasztaná a szövetségi alkalmazottak létszámát. A másik fontos ígérete: a „terrorizmusra hajló térségekből érkező bevándorlás felfüggesztése” és „a határok rendkívül szigorú ellenőrzése”. Elemzőknek feltűnt: Trump első száz napjának teendői között nem szerepel a világpolitika. (MTI)
