Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-02 / 254. szám, szerda
121 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. november 2.1 www.ujszo.com Eltűnőben vannak a régi esküvői szokások NÉMETI RÓBERT Változnak az esküvői szokások, de vőfélyre még mindig szükség van. ETJEI Sok szép régi esküvői szokás kiveszett az utóbbi néhány évben, és sok lakodalomban már a vőfély fogalma is átértelmeződik. Régebben a család barátja vagy rokona vállalta az esküvőkön ezt a szerepet, ma már inkább „hivatásos” vőfélyt fogadnak a fiatal párok. A gond csak az, hogy egyre kevesebben vannak. Lint Csaba bodrogközi vőfély szerint nagyon sokat változtak a lakodalmas szokások, de vannak olyanok is, amelyek nélkül még ma sem tudnának elképzelni egy lakoAkadnak még helyek, ahol ápolják a dalmat. „Édesapám közel 40 éven át vőfélykedett. Én alig nyolc éve csinálom, de már ez alatt a rövid idő alatt is nagyon sok szép régi szokás tűnt el. Régen nem pénzzel tömött boríték volt az ajándék, hanem inkább az esküvő előtti készülődésben való segítség - mondta Lint Csaba. - Egy vőfély elengedhetetlen kelléke a népviselet és a szalagokkal feldíszített vőfélybot. Tudnia kell a szép régi mondókákat, versikéket, rigmusokat. Egyre több azonban a modem vőfély, aki a násznép tájékoztatását, az animációs programokat helyezi előtérbe a népszokások és a vőfélyversek helyett. Ők általában öltönyben jelennek meg, ceremóniamesterként. Sajnos gond lesz az utánpótlással, de remélem, hogy ezt meg tudjuk fordítani” - zárta Lint Csaba. hagyományt (A szerző felvétele) Szabadság hét Kassán A rendezvénysorozat utolsó programja a Moravetz Levente által rendezett A fejedelem című rockmusical volt a kassai Grand Színház színpadán (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Telt házas slőadással ás kiállítással zárult az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik, illetve II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetésének 110. évfordulója tiszteletére rendezett Szabadság hét. KASSA A rendezvénysorozat Magyarország Kassai Főkonzulátusa, a Cse- madok Kassai Városi Választmánya, és a kassai Thália Színház szervezésében zajlott, a vasárnap esti kézművespiac, valamint az azzal egy időben zajló Az én ’56-om című rajzkiállítás a Fecsó Pál Polgári Társulás és a kassai Rovás társszervezésében valósult meg. „A szabadság iránti vágy volt mindkét rendezvény főmotívuma, ezért úgy gondoltuk, A fejedelem című előadással, illetve Az én ’56-om című rajzkiállítással koronázhatjuk meg ezt a hetet” - nyilatkozta lapunknak Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulja. Hozzátette, az iskolások számára rendezett rajzverseny sikeres volt, sokan jelentkeztek, de úgy érzi, van még mit tanítani a fiatalságnak. „Ezek az események hatvan évvel ezelőtt történtek. Az idősebb nemzedék, amelynek ez az életük része volt, lassan eltűnik, ezért a fiataloknak úgy kell beszélni ezekről az eseményekről, hogy át is érezzék, ami számukra már csak történelem” - magyarázta Haraszti. Fecsó Szilárd, a rajzkiállítás bírálóbizottságának tagja elmondta, 44 rajz érkezett. „Egy tanárnak el kell tudnia magyarázni, mit jelent ’56. Különösen egy itteni magyar iskolában, ahol ez nem is része a tanagyagnak. Ezért már az is óriási siker, hogy ilyen sok rajz érkezett a pályázatra” - mondta Fecsó Szilárd. A kiállításon bemutatott rajzokat november 4-én, pénteken az V. Lit- Fest kortárs irodalmi műhely keretében értékelik ki. Nem lelhetnek nyugalomra a Kubinyiak SZÁSZI ZOLTÁN Lehangolóan rossz állapotba került mára a várgedei Kubinyiak neogótikus stílusban épített sírkápolnája, amelynek Szent Anna a védőszentje. CZHHHZIII3Ľ1H51 A neves család egyik ága a gömöri Várgedén élt bő fél évezreden át. Az elhordott várhegy Várgede a Gortva-patak völgyében terül el, az Alföldet a Szepes- séggel és Észak-Gömörrel összekötő fontos kereskedelmi és hadi út mellett. Kővára valószínűleg tatárjárás utáni, egyes források és legendák pedig honfoglalás előttinek tartják az erődített helyet, és bizonyos Gedő vitézhez kötik. Az elképzelhetőnek tűnik, hogy a vulkanikus sziklakúpon már a tatárjárás előtt állhatott sáncvár vagy motte típusú kora középkori erődítés, hiszen a várhegy stratégiailag jól védhető ellenőrző ponton van. A hegy jó harmadát az 1950-es évek közepén beindított kőfejtés egyszerűen elkoptatta. Az egyik robbantómester, bizonyos Delamári nevű találta meg azt a jelentős bronzkincset, amely a hely különlegességére utal. A korai és középső bronzkorban már lakott helyen (i. e. 3500-tól 1600-ig) kiváló mesterek élhettek. Az általuk igen fejlett öntési technikájával megalkotott, a várhegyen talált bronzkincs - amelyben függők, fegyverek, ruhadíszek voltak - alapján elmondható, hogy Várgede várhegye legkevesebb 5500 éve lakott. Sajnálatos, hogy a bronzkincs megtalálása után nem állították le a bányászatot, Ybl Miklós és Izsó Miklós kézjegye Ybl Miklós, az Operaház és a pesti Szent István-bazilika megálmodója tervezte meg a várgedei Kubinyi-kastélyt. A lépcsőfeljáró elkészítését pedig Izsó Miklósra, a jeles szobrászra bízták. ezért ma már csak töredékesen maradtak meg nyomai egy olyan várnak, amely az oszmán hódításkor pusztult el végleg. 1574-ben már romlott állapotúnak írják le. Ma csekély falmaradványok láthatók a felszínen, ám szinte biztos, hogy még mindig lenne mit feltárni Várgede várhegyén. Meggyalázott sírkápolnabelső A várgedei Kubinyiak A Borovszky Samu-féle Gömör- Kishont vármegye monográfia így ír a falu híres családjáról, a Kubinyi(A szerző felvétele) akról: „1502-ben „Gedeő várát” és „Gedeőalja városát” Kubinyi László kapja királyi adományul, 1526-ban Feledi Istók a várat hatalmasul elfoglalja, de a Kubinyiak ismét visszanyerik. A 16. században a törökök gyakran ostromolták és 1574- ben már mint a törököktől lerombolt vár említtetik. Földesurai folyvást a Kubinyiak maradtak, most pedig ifi. Szabó Lászlónak, Kubinyi Imrének és Manónak és Stojkovits Emilnek van itt nagyobb birtoka. A községben több úrilak és kúria van. A Stojkovits-féle kastélyt néhai Kubinyi Rudolf főispán építtette Ybl Miklós tervei szerint. Itt tartózkodott 1846-ban és 1847-ben Petőfi Sándor. Említésre méltó, hogy a kastély feljárólépcsőit Izsó Miklós faragta. Kubinyi Manó házát Kubinyi Imre 1826-ban építtette. Ifi. Szabó László bíija Kubinyi Gedeon házát, mely 1810 körül épült, és néhai Kubinyi József szépapjáét, mely 1800 körül épült. Kubinyi Béláét 1826 körül néhai Kubinyi Károly építtette.” A leírás szerint Várgede egykor pompás kastélyokkal teli község volt. Mára egyetlen kastély menekült meg az enyészettől, a Kubinyi-Stojkovics-féle empír, klasszicista és romantikus jeleket is őrző épület, amely ma a Gortva Völgye Múzeumaként szolgál. Meggyalázott nyughely A Kubinyiak úgy látszik hiába tettek annyi jót és hasznosat falujukért, sajnos akadtak olyan elvetemültek, akik feldúlták, meggyalázták a család sírkápolnáját. Az egykor díszesen kiképzett, secco technikával kifestett míves kis építmény ma az értelmetlen műemlékrombolás szomorú példája. Telefirkálva, teleszemetelve, emberi ürülékkel piszkítva áll a hegyoldalon. Belső diadalívén a Feltámadunk felirattal. Pedig a szép emlékű Kubinyiak végső nyughelyejobb sorsot érdemelne.
