Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-05 / 231. szám, szerda
8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. október 5. I www.ujszo.com A Zuno végleg eltűnik Pozsony. Az osztrák Raiffeisen Banknak nem sikerült eladnia a Szlovákiában és Csehországban működő internetes Zuno bankot, ezért úgy döntött, felszámolja a pénzintézetet. „Október 21-étől már nem fogadjuk el az új ügyfelek jelentkezését, ezzel párhuzamosan pedig Szlovákiában a betéti kamatainkat 0%-ra csökkentjük” - jelentette be tegnap Oyvind Oanes, a Zuno Bank AG vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ügyfelek összes betétjére érvényesek a betétvédelmi szabályok, vagyis senki nem veszíti el a pénzét. Oyvind szerint az ügyfelekkel kapcsolatos további lépésekről később tájékoztatnak. Ami biztos, hogy az internetes bank várhatóan a jövő év közepén adja vissza a banki engedélyét. Ezt követően a Zuno banki aktivitásai Csehországban a Raiffeisenbankra, Szlovákiában pedig a Tatra bankára szállnak át. Az ügyfelekkel kizárólag az interneten keresztül kapcsolatot tartó, egyetlen bankfiókkal sem rendelkező Zuno 2010-ben jelent meg Szlovákiában, egy évvel később pedig Csehországban, de azóta sem sikerült nyereségessé tenni. A két országban együttesen 266 ezer ügyfelet szerzett, a bank egyik legnagyobb problémája azonban, hogy az ügyfelek többségének nem a Zuno a fő pénzintézete. Nagy részük csak a bank által kínált szolgáltatások szűk körét veszi igénybe, ami nem biztosít elegendő bevételt a nyereséges működéshez. A Raiffeisen ezért tavaly januárban úgy döntött, hogy túlad a bankon, amelyre Mihail Fridman orosz milliárdos, a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank társtulajdonosa csapott le. Az üzletből azonban végül semmi sem lett, a Zuno így a Raiffeisen nyakán maradt. Szlovákiában a Zuno felszámolása után csak egy internetes pénzintézet, a 265 ezer ügyféllel rendelkező mBank marad. (mi, tasr) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Drágább lesz a mohi atomerőmű Pozsony. „A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építése még több pénzbe kerülhet, a gazdasági tárca már megkapta a Szlovák Villamos Müvek ezzel kapcsolatos elemzését, amelyről várhatóan a jövő héten kezdünk el tárgyalni” - nyilatkozta tegnap Peter Ziga gazdasági miniszter. A korábban felröppent sajtóhírek szerint az építkezés várható költségeit újabb félmilliárd euróval, 5,1 milliárd euróra növelik, miközben az eredeti, még az 1980-as években kidolgozott tervek csupán 1,8 milliárd euróval számoltak. (tasr) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM l VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8754 a Lengyel zloty 4,2936 Cseh korona 27,021 n Magyar forint 307,42 a Horvát kuna 7,5070 n Román lej 4,4583 n Japán jen 114,50 n Svájci frank 1,0949 Kanadai dollár 1,4697 Ltl USA-dollár 1,1161 D VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLAR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,16-1,09 27,83-26,21 321,78-294,06 OTP Bank 1,17-1,07 28,21-25,83 321,58-294,47 Poctnbnnk 1,17-1,08 27,97-26,08 HH Szí. Takarikpénztár 1,16-1,08 27,75-26,21 321,89-294,16 Tatra banka 1,16-1,09 27,88-26,15 320,69-295,13 ČSOB 1,15-1,09 27,71-26,34 hhi Általános Hitelbank 1,16-1,09 27,83-26,21 322,11-294,36 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Uj Szóban! A tartalomból: • Miért érzékeny a fog a hidegre és a melegre? • Magnézium: a belső egyensúly ásványi anyaga O'A derékfájás szokatlan okai • A legolcsóbb gyógyszer az egészséges alvás Október 6-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Késik a fiatal szlovákiai gazdák állami támogatása A Fiatal gazda támogatási program a 40. életévüket még be nem töltött fiatalokon próbál meg segíteni (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. A földművelésügyi tárca fiatal gazdákon segítő programja a minisztérium előző vezetésének a hibájából alaposan elhúzódott. A programot ugyan mér tavaly bejelentették, azonban még mindig nem lehat tudni, hogy hány kérvényező juthat pénzhez, mint ahogy azt sem, hogy végül mekkora támogatásra is számíthatnak. A Fiatal gazda támogatási program feltételeit tavaly júliusban tették közzé, a kérelmeket pedig eredetileg 2016. január 8-ig lehetett beterjeszteni, a végső határidőt azonban időközben március 8-ig meghosszabbították. Az uniós szakbizottság ugyanis kifogásolta, hogy Szlovákia a pályázati feltételeket nem dolgozta ki szakszerűen, így azokat módosítani kellett. Közben egyre több pályázó jelezte türelmetlenségét, mondván, hogy az egész folyamat alaposan elhúzódik. Nehezen startolt „Érdemes megjegyezni, hogy a pályázat meghirdetését követően rendkívül gyér volt a fiatalok érdeklődése, ám idén januárra már mintegy ezer fiatal gazda nyújtotta be kérelmét” - mondta lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke. A program azokon a 40. életévüket még be nem töltött fiatalokon próbál meg segíteni, akik az agrártevékenységet- azon belül is az állattenyésztést, speciálisnövénytermesztést, esetleg mindkettőt - választották megélhetési forrásul. , Amikor a kérvények benyújtásának a végső határidejét későbbre halasztották, az akkori földművelésügyi miniszter, Ľubomír Jahnátek kijelentette: a programra elkülönített pénzösszeget megemelik, és nem 500, hanem ezer ifjú gazda részesülhet támogatásban. A jelenlegi helyzet az, hogy több mint 2 ezren jelentkeztek az Agrárkifizető Ügynökségnél. A kérvényeket most értékelik, és előreláthatólag az év végére lezárul az elbírálási folyamat. A meghirdetett feltételeknél mindenki le tudta pontozni saját magát, a nagy kérdés, hogy most hol lesz meghúzva a határ, vagyis hogy kik juthatnak támogatáshoz, és kik esnek ki a .játékból”. Agrárkamaránkhoz is sokan fordultak, rákérdeztek az esélyekre, a kérelmezők között olyanok is akadtak, akiknek nem volt sem földje, sem mezőgazdasági tapasztalata. Nekik sajnos nincs esélyük érvényesülni a programban” - vallja az AKS elnöke. Szerződések az év végén Patasi szerint az év vége felé valószínűleg beindul a szerződés- kötések folyamata. Ám ha az eredetileg ígért 50 ezer eurót kapja egy- egy fiatal gazda, akkor csak mintegy 500-an juthatnak támogatáshoz a programnak köszönhetően. „Az AKS elnöksége ezért arra kéri a jelenlegi tárcavezetőt, Gabriela Matečnát és az agrárkifizető ügynökséget, hogy az 50 ezres támogatási határt csökkentsék 30-35 ezer euróra, aminek köszönhetően több fiatal gazda jutna támogatáshoz” - mondta Patasi. (sus) Nőnek a fizetések az üzletláncoknál ATesco és a Lidi is megemelte az eladók és pénztárosok fizetését, ugyanezt tervezik más üzletláncok is (Ján Krošlák felvétele) A szlovákiai üzletláncok egyre ádázabb harcot vívnak az alkalmazottakért. Az egyik legalacsonyabb átlagbért kimutató ágazatban így lassan elkezdtek nőni a fizetések. Pozsony. A bruttó havi átlagbér Szlovákiában a Statisztikai Hivatal szerint az idei második negyedévben 901 euró volt, miközben a kiskereskedelemben ez alig haladja meg a 630 eurót, amivel a kiskereskedelem az egyik legrosszabbul fizető ágazatnak számít. Egy egyszerű eladó vagy pénztáros a platy.sk portál felmérése szerint ráadásul még ennél is kevesebbet, átlagosan csak 526 eurót keres. A csökkenő munkanélküliségnek és az egyre több állásajánlatnak köszönhetően emiatt egyre több üzleti alkalmazott mond fel, és talál egy jobban fizető állást. „A kiskereskedelemben egyre feszültebb a helyzet, az alkalmazottak elvándorlása ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt. Az üzletláncok így már csak a bérek növelésével képesek megtartani az alkalmazottakat” — nyilatkozta Ľubomír Drahovský, a Temo kiskereskedelemre szakosodott elemzője. E héten a Szlovákiában több mint 3800 embert foglalkoztató Lidi jelentette be, hogy októbertől az alkalmazottak több mint 90 százalékának átlagosan 20 százalékkal növeli a fizetését. Az elárusítók és a pénztárosok bruttó fizetését azonban 40 százalékkal emelik, ami így átlagosan 734 euró lesz. Matúš Gála, a Lidi vezérigazgatója ugyanakkor tagadja, hogy a fizetésemelésnek bármi köze lenne a munkapiaci helyzethez. „Az emelés az üzletlánc javuló gazdasági mutatóival magyarázható. A Lidi 2014-ben például 12 százalékkal, csaknem 900 millió euróra növelte a bevételeit” - vallja Gála. Tagadhatatlan tény azonban, hogy egyre több üzlet panaszkodik a szakképzett munkaerő hiányára. „Az alkalmazottak ebben a szegmensben átlagosan kétévente változtatják a munkahelyüket, ami az országos átlaghoz képest nagyobb fluktuációt jelent. Az elmúlt időszakban ráadásul egyre többen döntenek úgy, hogy más ágazatban találnak munkát” - mondta Jana Mesárová, a McRoy Jobliner ügyvezető igazgatója. Nem csoda, hogy már nyáron nagyjából 6,7 százalékkal növelte az alkalmazottak bérét a Tesco is, miközben a legnagyobb emelésre ennél az üzletláncnál is az eladók számíthattak. Az elkövetkező időszakban pedig a COOP Jednota is felméri a béremelés lehetőségét. (mi, TASR)
