Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-27 / 250. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. október 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ne legyen igazunk! Nem is a jogszabályokkal van a fő gond, hanem a végrehajtásukkal CZAJLIK KATALIN K ezdjük a pozitívummal. Az offshore-törvény elfogadása önmagában kétségtelenül jó dolog. Minden olyan lépést, amely a korrupció korlátozására és a közpénzek elköltésének átláthatóvá tételére törekszik, trombitaszóval kellene üdvözölni. Pláne, ha még ellenzéki képviselők módosító javaslata is bekerül a jogszabályba. Csakhogy. Indokolt az aggodalom azzal kapcsolatban, hogyan fog a törvény működni a gyakorlatban. Szlovákiában ugyanis nem is a jogszabályokkal van a fő gond, hanem a végrehajtásukkal. Korrupcióval foglalkozó szakemberek évek óta hangoztatják, hogy a meglévő paragrafusok alapján hatékonyan fel lehetne lépni a közpénzek lenyúlása ellen, ha lenne rá szándék. Legfelső politikai szándékra kell gondolni, amely megadja a „független” bűnüldöző szervek, a rendőrség, az ügyészség, az adóhatóság irányvonalát. Talán nincs meg a törvényi háttere annak, hogy felelősségre vonják a Gorilla-botrány vagy a Baštemák- ügy szereplőit? Ám ez mit sem ér addig, amíg a felelősök a „mi embereink”, akik legfelső politikai védelem alatt álnak. A törvény kapcsán érdekes dologra mutat rá Dag Daniš kommentátor az aktuality.sk portálon. A Penta és a Denník N perében tanúként vallomást tett a bíróságon Juraj Široký, aki szemrebbenés nélkül azt mondta, soha nem volt részvényese a Váhostavnak. Tette mindezt a bíróság előtt, ahol eskü alatt vallott. S formálisan igazat mondhatott, mert a Váhostav valódi tulajdonosi struktúrája elvész a tulajdonos cégek végeláthatatlan rétegei alatt. Szóval ahhoz, hogy az offshore- törvény valóban hatásos legyen, az kell, hogy a hatóságok ne elégedjenek meg a formális válaszokkal, akkor sem, ha a „mi embereinkről” van szó. Ennek kapcsán, ismerve a legerősebb kormánypárt részvényesi struktúráját és DNS-ét, azonban bátorkodunk némi szkepszisnek hangot adni. Adalékként azzal a kívánsággal, bárcsak ne lenne igazunk! Žitňanská mutatványa a postaládacégekkel (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Nyitva maradt kérdések FINTA MÁRK A kidobóból lett igazgatóhelyettes, Cseh Marián ügyének végére hivatalosan pont került azzal, hogy végül lemondott az eurómilliárdokkal sáfárkodó állami ügynökségben betöltött posztjáról, mert „nem akart politikai harcok eszközévé válni”. Tessenek oszolni, nincs itt semmi látnivaló, ismét keleten kel fel a nap, a kovácsok kard helyett megint kaszát kovácsolnak, és újra szállnak a sűrű dunaszerdahelyi éjszakában a kósza „pimokárok”. Az internetes kom- mentelők szerint művelt és, jó arc” Cseh valószínűleg könnyedén szerez más munkát mérnöki diplomájával, és magának a földművelésügyi államtitkárnak, Csicsai Gábornak az ajánlólevelével a zsebében-hiszen az államtitkár úr „fiatal, ambiciózus úriembernek” tartja őt. Ha így van, szívből szurkolunk neki, a „mi kutyánk kölyke”, ne vesszenek el a tehetségek. Ne maradjunk azonban ennyiben, mert maga a sztori jóval több a „koldusból királyfi” mesénél, vagy egy bombasztikusán hangzó kidobóemberes-maffiás történetnél. Nyitott kérdések ugyanis maradtak bőven, s ha nem teszik fel azokat az ehhez hasonló lemondásokkal kapcsolatban, általában elsikkadnak. Ezek a kérdések pedig az elbuijánzott politikai kliensrendszer lényegére világítanak rá. Tegyük is fel őket. Kézenfekvő kérdés például az, voltaképpen akkor ki a felelős azért, hogy egy földművelésügyi szakmenedzseri tapasztalattal nem rendelkező fiatalember kapott meg egy hirtelen létrehozott flekket, amiért az évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek simán belemennének egy utolsó vérig menő késpárbajba? Menjünk egy szinttel mélyebbre: mi köze a Hídnak, pontosabban Csicsai Gábornak Cseh Mariánhoz? Nehéz elhinni, hogy egy olyan ügynökségnél, melynek vezetőségében háromból ketten a Smer és az SNS jelöltjei, a harmadik - épp egy dunaszerdahelyi magyar biztonsági ember, aki több helyi hidas rendezvényen volt már biztonsági őr - ne a Híd jelöltje lenne. Bugárék meglehetősen ügyetlenek lennének, ha egy olyan tárcánál, ahol Csicsai személyében államtitkáruk van, ne használnának ki minden lehetőséget arra, hogy saját embert rakjanak egy ilyen fontos posztra — és nem úgy ismerjük őket, mint akik nem használják ki az ilyen jellegű ziccereket. S ha végül éltek ezzel, miért nem vállalták fel Cseh Mariánt teljes mellszélességgel? Hiszen Csicsai, aki azonnal kiegyenesített kaszát ragadott a sajtó ellen Cseh védelmében, szakmailag alkalmasnak találta őt. Miért kellett egy gyors lejáratú, személyre szabottnak tűnő pályázatot kiírni a politikai logika szerint nekik járó posztra ahelyett, hogy közvetlenül jelölték volna? S végül az ügy legriasztóbb szála, a mocsár alja. Miért van az, hogy több, az üggyel foglalkozó kolléga azt a tanácsot kapta ismerőseitől, ne nagyon mutatkozzon manapság Dunaszerdahelyen? Vajon ez csak a város régi rossz hírének köszönhető, vagy közvetett csatornákon eljuttatott, valós fenyegetés? Még mindig ott tartunk, hogy a kényes ügyeket feszegető kollégákat fekete autók fogják követni az utcán, csak mert a munkájukat végzik? Nem léptünk már ezen túl úgy másfél évtizeddel ezelőtt? Utóbbi kérdésekre talán épp az a dal adhatja meg a választ, melynek vi- deoklippjében Cseh Marián is felbukkan. „Ha nem kell balhé, itt észen légy. Mert nem magyarázom el, ez Dunaszerdahelyi” Okoshűtőkkel támadó nagyhatalmak FELEDY BOTOND últ pénteken az Egyesült Államok keleti partvidékén leállt az intemetszol- gáltatás. Nem kicsit, nagyon. Az úgynevezett DNS-szolgáltatást végző egyik legnagyobb cég szervereit érte óriási kibertámadás. Két új aggasztó trend látszik. Egyfelől már nemcsak a legnagyobb újságokat, webshopokat és egyéb, jól látható online oldalakat támadják. Az új célpontok az internet működésének láthatatlan, de annál fontosabb szerverei, amelyeken az összes többi szolgáltatás múlik. Az elmúlt hónapokban fokozódott az ellenük folyó kiberhadviselés, egyre nagyobb a nyomás. Persze az internet épp azon az elven nyugszik, hogy ne egy csomóponttól, központi géptől függjön minden, de az tény, hogy a szolgáltatók, DNS szerverek sokkal fontosabb szerepet játszanak, mint a blogok, újságok vagy videooldalak, A szerverek kiiktatása számtalan más szolgáltatást tehet teljesen elérhetetlenné, rosszabb esetben leáll az internet működése. Aki ennek a stop gombnak a birtokába jut, tehát amely hatalom képes megakadályozni több százezer négyzetkilométeren az internet működését, az háború vagy más konfliktus idején komoly előnyre tehet szert. Az információs hadviselés hagyományos konfliktus esetén is óriási jelentőséggel bír, ezt nem kell részletezni. A másik újdonság, amellyel a ki- berháború kopogtatott az ajtónkon, az az, hogy a túlterheléses támadást nem csak hagyományos számítógépekről vezényelték. Á számtalan adatkérést, amely miatt leálltak a szerverek, részben okoseszközökről indították. Vírussal fertőzött számítógépek és okoseszközök ezrei bombázták a szervert a kiberbűnözők gombnyomására. Akár okoshűtők, de egy internetre kötött termosztát, okosóra, bármi, ami az internethez kapcsolódik és saját, megfertőzhető szoftverrel rendelkezik, besorakoztatható e zombihálózatba. Ezeknek az eszközöknek minimális a védettsége, viszont exponenciálisan szaporodnak körülöttünk és frissítések hiányában a hackerek szabad prédái. A nagyobb országok ezres nagyságrendben toboroznak kiberbizton- sági szakértőket. Az informatikai- mérnöki diplomával rendelkezőket a kormányzatok igyekeznek elcsábítani állami szerveikhez vagy titkos- szolgálataikhoz. Emberhiány van, verseny lesz a legjobbakért. Kínába és más feltörekvő globális hatalmak országaiba is sokan hazatértek az elit egyetemekről. Kinek volt jó befektetés a nyugati egyetemeken való taníttatásuk? Lehet az érzékeny informatikai tudást védeni? Az kapja a legjobb informatikusokat, aki a legtöbbet fizeti? Emellett a sok közös cég miatt új technológiák szivárogtak át a legkülönbözőbb országokba. Bekerülhet az informatikai termékek és szolgáltatások újabb köre a védett termékek közé, amelyek exportja korlátozható? Számtalan kérdést vet még fel a kiberháború. Itt van a szép új világ. A háttérben rejtőzködő hatalmak okoshűtőkkel bénítják meg az információs csatornákat. A kiberbiztonság már rég nem a holnap, hanem a ma kihívása. FIGYELŐ Olasz vétó Közép-Európa miatt Ha Magyarország, Csehország és Szlovákia nemet mond a menekültekre, Olaszország megakadályozza, hogy uniós pénzt kapjanak. „Ezek az országok erkölcsi leckét adnak a migránsokról, de nem segítenek, és csak a pénzünket akarják, akkor az olaszok pénzét el is felejthetik” - mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök az olasz köz- szolgálati televízió népszerű politikai talkshow-műsorában. Az olasz kormány kész megvétózni az Európai Unió költségvetését is. „A pénz nem hatol át a falakon. Ha falat emelsz, az olaszok pénzét jobb, ha elfelejted. Ha nem segítetek, nem fizetünk többet” - folytatta Renzi. Olaszország évi 20 milliárd euróval finanszírozza az EU-t, ebből 12 milliárdot kap vissza, tehát nettó befizető. „Megmondjuk ezeknek az országoknak, hogy az eddigi finanszírozási mechanizmusnak vége.” Brüsszel kedden figyelmeztette az olasz kormányt, mert az nem tartotta be az államháztartási deficit 2017-es évre előirányzott mértéket. Renzi erre azt mondta, Európa .jobban teszi, ha nem a száját jár- tatja, hanem megnyitja a pénztárcáját”. A menekültáradatról azt mondta, Olaszország nem képes még egy, a mostanihoz hasonló év terheit elviselni. (MTI) Brüsszeli merénylet: 323 milliós számla A márciusi brüsszeli terrortámadások közvetlenül 323 millió euró veszteséget okoztak Belgiumnak - írta a Le Soir Kns Peeters belga gazdasági miniszterre hivatkozva. Az összeg kizárólag a közvetlen anyagi károkra, illetve az áldozatoknak fizetett kárpótlásokra vonatkozik, nincsenek benne a gazdasági veszteségek, a fokozott biztonsági intézkedések jelentette pluszköltségek vagy a turisták számának visszaesése. Március 22-én a Zaventem repülőtéren és a Mael- beek metróállomáson támadást hajtottak végre muzulmán szélsőségesek. 32 ember életét vesztette, több mint 320-an megsebesültek. A hatóságok még mindig hármas, azaz súlyos fokozaton tartják a terrorkészültségi szintet. (MTI)
