Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-26 / 249. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. október 26. | www.ujszo.com Múzeum lett az Erdélyi János Emlékszobából Palackozva egyelőre nem kapható (A szerző felvétele) Sört neveztek el Rákóczi Ferencről LECZO ZOLTÁN A tárlat anyagát jelentősen bővítették, és a bemutatás módja is változott. NAGYKAPOS Múzeumot alakítottak ki a Nagy- kaposi Magyar Közösségi Házban található Erdélyi János Emlékszoba helyén. Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke lapunknak elmondta, a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával megvalósult projekt keretében a magyar házban lévő helyiségben Erdélyi János költő, néprajztudós, Skul- téty Csaba újságíró, publicista, Her- czegh Géza Gábor nemzetközi hírű jogtudós, Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, folklorista, Mécs László pap költő, valamint Géczi Lajos író, tanár hagyatékából állítottak össze állandó tárlatot. A felsorolt személyek vagy nagykaposi születésűek, vagy életük, illetve munkásságuk egy-egy szakasza köthető az Ung- vidéki településhez. A nyáron elkezdett munkálatok során a termet átalakították, modem tárlókkal szerelték fel, de korszerűsítették a ház fűtését, felújították a padlózatot, megjavították az ablakokat és az ajtókat. A létesítmény vezetőjének tájékoztatása szerint a kiállítás anyagának egy része már korábban is a társulás birtokában volt, most bővítették, digitalizálásukról és korszerű bemutatásukról is gondoskodtak. A Nagykapos és Vidéke Társulás idén egyébként emlékévet hirdetett a város jeles szülöttének tiszteletére. A jubileumi rendezvényeket Erdélyi János híres művének, a Magyar népköltési gyűjtemény első megjelenésének 170. évfordulója alkalmából szervezték meg. A háromkötetes mű egyik része több mint 10 ezer, Erdélyi által összegyűjtött magyar népmesét és mondát tartalmaz, ezért mesemondóversenyt rendeznek a városban. Dokumentumportált is szerkesztenek, melyen a társulás tulajdonában lévő összes, Erdélyivel kapcsolatos anyagot- levelet, könyvet és fotót - elérhetővé teszik. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet társszervezésében megvalósuló rendezvények sorában kétnapos tudományos konferencia is szerepelt, melynek egyik napját Erdélyi szülővárosában, Nagykaposon, a másikat pedig Sárospatakon tartották, abban a városban, ahol a néprajztudós 53 éves korában elhunyt. Az Erdélyi János Emlékmúzeum ünnepélyes megnyitóját november 10-én tartják. NÉMETI RÓBERT Új csapolt sörrel állt elő a Helló Kassa Polgári Társulás II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetásánek 110. évfordulója alkalmából. KASSA A Rákóczi Ember névre keresztelt fejedelmi italt mától bárki megkóstolhatja, a tervek szerint legalább az év végéig csapolják egy kassai vendéglőben. „A Helló Kassa Polgári Társulás programja keretében Magyarország határ menti területein különféle borokat és pálinkákat kóstoltatunk a turistákkal, Kassán pedig sörkóstolókat rendezünk Helló- Komló néven. Az utóbbi program keretében kezdtünk gondolkodni egy kassai vendéglő tulajdonosával közösen azon, mi lenne, ha II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetésének 110. évfordulója alkalmából igazi sörkülönlegességgel rukkolnánk elő” - nyilatkozta lapunknak Soltész Zsolt, a Helló Kassa Polgári Társulás vezetője. Hozzátette, az italt Kassa egyik legkedveltebb sörözőjében készítik. „Az italt saját technológiával, saját recept alapján főzzük. A recept természetesen titkos” - magyarázta Soltész. Az ötletgazda elárulta, a karácsonyi vásárban is kapható lesz az ital. A múzeumban Nagykaposhoz köthető jeles személyeknek állítanak emléke (A szerző felvétele) Maroknyi várvédő emlékhelye SZÁSZI ZOLTÁN Aki az Ipoly mentén keletről nyugat felé utazik, annak biztosan ismerős az érzés, amikor a Kóvárnál a kinyíló folyóvölgy fölé magaslik, mint egy robusztus óriás, a magyarországi Drégely várának vulkanikus kúpja. Rajta a messziről csak sejthető, épp csak felvillanó csekély falak, felette a mindig morcos, a Börzsöny nyugati feléről ideúszó felhők. Szomorú emlékű, mégis dicső hely ez. Mit írnak a krónikák Drégely várát 1285-ben említik először írásban. A meredek, nehezen megközelíthető, jól védhető csúcson IV. Béla király parancsára emeltek kővárat, de az sem kizárt - ezt a régészeti feltárás hivatott bizonyítani vagy cáfolni -, hogy már a honfoglalás idején is állt itt erődítés. A hely szinte predesztinált erre, ugyanis a 444 méter tengerszint feletti magasságú vulkanikus csúcs emberi kéz által megformált platójáról három egykori vármegye szinte teljes területét belátni, de Nógrád, Hont és Bars megye mellett a Sel- meci hegységig, jó időben még a Királyhegyig is ellátni. Az Ipoly egész középső folyását felügyelte a vár a maga idejében. Az első, még román stílusú kővár építtetői a Hontpáz- mány nemzetségbeliek, kezdetben családi birtok központja, 1285-ből Hont fia Demeter úr neve maradt meg birtokosként. A 13. század végén Csák Máté hódoltsági területe volt, majd Luxemburgi Zsigmond királyi várnagyot nevezett ki Drégelybe. Azt is feljegyezték a krónikák, hogy 1424-től bő egy évszázadon át az esztergomi érsek vadász- kastélyaként szolgált a vár, majd a 16. század oszmán terjeszkedése idején lett ismét hadászatilag jelentős hely. Az érseki birtokosság idején gótikus és kora reneszánsz stílusban építhették át, ezeknek az átépítéseknek a fázisait csak sejteni lehet, de a bő másfél évtizede tartó feltárás és a felújító, állagmegóvó munkának már így is jelentős eredményei vannak. Legkevesebb ezer köbméternyi falat sikerült mostanra TÁJOLÓ Drégelyvára kiváló túracélpont, szlovákiai túrázóknak is, hiszen a magasba törő csúcsról valóban hazalátni. AvárGPS koordinátái: 48,01 -19,03. A fellegvár késő őszi fényben (A szerző felvétele) újjáépíteni a várban, és a munka folytatódik. Drégely közkedvelt turistacélpont lett, a várat évente több ezren keresik fel. Szondi György híre Ha a fénykorát említettük, meg kell emlékezni tragikus végéről is. Ki ne ismémé Arany János Szondi két ap- ródja című versét, amely e szomorú, mégis magasztos pusztulásról ír. A tények alátámasztják Arany sorait, a várvédők hősiességét. 1552 júliusában Ali budai pasa, hogy észak, a bányavárosok felé utat törjön azok megsarcolására, Drégely vára alá vezette mintegy 12 ezer fős, falbontó ágyúkkal felszerelt seregét. A várat ekkor Szondi György kapitány vezetése alatt alig 146 fős legénység védte. Amikor az oszmán sereg a várhegy fennsíkján lévő palánkfalat felgyújtotta, a várvédők a viszonylag kis alapterületű fellegvárba vonultak vissza. Három napon át tudták tartani magukat, hősiesen visszaverve az ostromlókat, de a harmadik napon a falbontó ágyúk betörték a kaput. Szondi György még ekkor sem adta fel a várat, megmaradt maroknyi harcosával kitört, s utolsó csepp véréig harcolt, és igen nagy pusztítást végzett a török seregben. Hősiességüket maga Ali, a budai pasa is elismerte, a legenda szerint a kapitányt a várral szemközti domboldalon temettette el nagy pompával, állítólag a vártól kelet felé eső Aranydomb nevű helyen. Szondi György még az ostrom idején Alihoz küldte két apródját, arra kérve ellenfelét, kímélje meg életüket és gondoskodjon róluk. A két apród neve is fennmaradt: Libárdy és Sebestyén. Ám későbbi sorsukról semmit nem tudni. A vár olyan súlyosan megsérült, hogy innentől fogva többé nem volt lakható. A török a vár alatti településen, a mai Drégely palánkon palánkvárat épített, ahonnan az Ipoly mente kereskedelmi és hadi útjait ellenőrizte. Drégely, az úti cél A vár megmentését még 1989- ben kezdeményezte Teszári Károly, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének akkori vezetője, és az azóta eltelt negyedszázad alatt igen jelentős eredményeket értek el a vármentők. Ma már biztonságosan megközelíthető és bejárható a rom, jól láthatók a régi falak, és a még feltárásra váró területet is sikerült részben megtisztítani.
