Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-04 / 230. szám, kedd
Big Sam: Szégyen a bukás, de hasznos 10. oldal 2016. október 4., kedd, XII. évfolyam, 36. szám A magyar válogatottnak kettős kihívással kell szembenéznie: október 7-én Svájc ellen lépnek pályára világbajnoki selejtezőn Budapesten a Groupama Arénában, azt követően pedig október 10-én Lettországban játszik a csapat. Vb-selejtezők: a minimum szinte a maximum is ro 2016: Svájc keretének csupán 38 százaléka volt született svájci 17% Koszovo 8% Macedónia 8% Bosznia-Hercegovina 8% Kamerun 4% Elefántcsontpart 4% Törökország 4% Zöld-foki Köztársaság 4% Szudán/Kongó 40/0 Chile/Spanyolország Célkeresztben a négy pont A tét egyszerű: amennyiben versenyben akar maradni a csapat, a két találkozóból legalább négy pontot kell szereznie. Labdarúgásunk helyzetét alapul véve - elsősorban a kupacsapatok nemzetközi kudarca után - azt kell mondanunk, hogy a négy pont, ha nem is egyértelműen bravúr, de a realitás túlteljesítése. Ugyanakkor ha Bernd Storck válogatottja nem szerez legalább négy pontot, akkor azt is mondhatjuk: három hónappal a franciaországi Európa-bajnokság után már el is szálltak az esélyei a vb-selejtezőket illetően. Vagyis ha a csapat életben akarja tartani célkitűzéseit - ami minimális elvárásként fogalmazható meg -, akkor máris szinte maximális teljesítményre van szüksége a négy megszerzendő ponttal, hogy a hatot már ne is említsük, ami az Eb-álmok közé repítené vissza a szurkolókat. Bemd Storck a kérdéssel kapcsolatban a svájci Aargauer Zeitungnak elmondta: érzi, hogy a magyar drukkerek részéről hatalmasak az elvárások a vb-selejtezőkön is, de ő csak remélni tudja, hogy a csapat eléri a pótselejtezőt jelentő második helyet a csoportban. Fel kell bosszantani Svájcot „Manapság még mindig minden sarkon Puskás Ferenc neve olvasható. Valóban megtiszteltetés számomra, hogy egy ilyen hagyománnyal bíró szövetségnél dolgozhatom. De ennek ellenére a múltat magunk mögött kellene hagynunk, és ki kellene lépni Puskás árnyékából. Mert a fiúknak ez a dicső korszak nagy teher. Mindig ezeket a sikereket emlegetik, közben pedig egy álom lenne, ha ott lehetnénk a 2018-as oroszországi világbajnokságon” - fogalmazott Bernd Storck szeretné felbosszantani a svájci válogatottat Bernd Storck szövetségi kapitányon nagy a nyomás: négy nap alatt kell összerázni a csapatot Svájc ellen Storck, aki szerint kőkemény ellenfél vár majd ránk. ,Az első fordulóban Svájc bebizonyította, hogy a portugálok le- győzhetők. Nagyon jó a csapat, a legjobb játékosaik a topligákban szerepelnek. Ott voltam Francia- országban, amikor az UEFA elemezte az Európa-bajnokságot. Ott kiderült, Svájc volt az egyik legerősebb csapat, szóval pénteken abszolút favoritnak számít ellenünk is”- hangsúlyozta a kapitány, akinek csak négy napja lesz a teljes kerettel, mielőtt pályára lépne a csapat a vb-selejtezőn. ,Az Eb előtt négy hetet készülhettünk együtt, akkor tudtam, hogy ideális módon felkészíthetem a játékosokat. Most mindössze négy napom lesz a teljes kerettel. Ettől fiig- gedenül szeretnénk élvezni a játékot, és felbosszantani a svájci csapatot”- mondta Bernd Storck. A bosszantással nem lesz könnyű dolguk a magyaroknak. Svájc - például - úgy esett ki a 2006-os világbajnokságról, hogy gólt sem kapott, a 2016-os Eb-ről is verede- nül, tizenegyesekkel búcsúzott. . Nincs fontosabb a taktikai fegyelemnél A svájci futball tulajdonképpen egy Kari Rappan nevű úriemberrel kezdődött. A magának való, szűkszavú, mégis roppant méltóság- teljes Rappan 1905-ben született Bécsben. Csatárként, illetve támadó felfogású fedezetként letudott profi karrierje éppen egybeesett a bécsi futballforradalom aranykorával az 1920-as évek közepén, illetve vége felé. A kávéházi társadalom olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy a futballtól való visszavonulása után a genfi Café de ' 1 Bourse tulajdonosa lett. átszőtt az osztrák váloga- ottban, és 1930-ban bajioki címet nyert a Rapid Xüennel, majd Svájcba [öltözött, hogy a Servette iátékosedzőjeként folytassa pályafutását. Játékosai jobbára félprofik voltak Rappan éppen ezért kezdett el foglalkozni egy olyan játékrendszer ki- fejlesztésével, amellyel kompenzálhatta, hogy játékosai fizikailag képtelenek voltak felvenni a harcot profi ellenfeleikkel. „Svájcban egy csapat taktikája hiheteden fontossággal bír - jelentette ki Rappan egy, a World Soccernek adott interjújában nem sokkal az 1962-es világbajnokság előtt. - A svájciak nem feltédenül tehetséges futballisták, de minden »188 milliót ér a svájci csapat A mértékadó Transfermarkt weboldal adatai szerint a magyar keret becsült összértéke 28 millió euró, míg a svájci 188 millió eurót ér. A mieink közül Dzsudzsák Balázs a legértékesebb 3,1 milliós becsült árával, az ellenfélnél Granit Xhakát 33 millióra taksálják. Az Arsenal középpályása egyébként elkísérte ugyan a csapatot Budapestre, de eltiltása miatt nem léphet majd pályára a vb-selejtezőn. újdonsághoz józan megfontoltsággal közelítenek. Mindenesetre meggyőzhetők, hogy előre gondolkodjanak, és előre kiszámítsanak dolgokat. Egy csapatot kétféle szempont alapján lehet összeállítani. Vagy van tizenegy játékosod, akik pusztán játéktudásuknál és tehetségüknél fogva magukban hordozzák az ellenfelek legyőzésének ígéretét - Brazília nagyszerű példa erre. Vagy van tizenegy átlagos képességű játékosod, akiket egy megfelelően kimunkált koncepcióba integrálsz, vagyis haditervet készítesz számukra. Ennek a haditervnek a lényege, hogy minden egyes játékosból úgy hozd ki a legtöbbet, hogy annak a csapat lássa hasznát. Az egészben az a legnehezebb, hogy úgy követelj a játékosoktól tökéletes taktikai fegyelmet, hogy közben meghagyd nekik az egyéni kibontakozás és cselekvés szabadságát is.” A svájci retesz Rappan csapatainál a két szélsőnek ugyan továbbra is voltak támadófeladatai, de legfontosabb küldetésük az ellenfél szélsőinek megállítása lett, és sokszor mélyen a saját térfelükön védekeztek. Ez elméletileg azt eredményezte, hogy a védelemnek minden játékhelyzetben volt egy szabad embere a védővonal mögött: a verrouer, ahogyan a svájci sajtó nevezte akkoriban, avagy későbbi nevén a liberó, azaz söprögető - amely nagyban hatott az olasz catenaccio megjelenésére is. Rappant 1937-ben nevezték ki svájci szövetségi kapitánynak. Azt várták tőle, hogy vezesse ki a csapatot az 1938-as világbajnokságra. Abban az időben a svájciakat a leggyengébb közép-európai válogatottnak tartotta a közvélemény, és a Dr. Gerő-kupában lejátszott mécsesek eredményei is ezt támasztották alá: harminckét mérkőzésükből négyet nyertek meg, három végződött döntedennel, huszonötször vereséget szenvedtek. A verrouert alkalmazva aztán 2-1-re legyőzték Angliát egy vébé előtti felkészülési mérkőzésen, majd a világbajnokság első körében megverték - az Ausztriát addigra nagyjából körbezáró- Németországot is, hogy aztán végül 2-0 arányú vereséget szenvedjenek Magyarországtól. Ennek ellenére megszületett a söprögetőre építő svájci futball, amely egészen az 1990-es évek elejéig tartotta is magát mint játékstílus. Hodgson, az ország istene Roy Hodgson 1992-ben vette át a hosszú évtizedek óta sikertelen svájci válogatottat a német Uh Stielikétől, majd két évvel később óriási sikert ünnepelhetett: a csapat- 1966 után először - kvalifikálta magát az egyesült államokbeli világbajnokságra. „Egyfajta isten” - mondta róla egy szurkoló az állami televízió egy utcai riportjában, és ez rá is ragadt az angol edzőre. Hodgson aztán az 1996-os Európa- bajnokságra is kivezette a csapatot. Sikereinek elsősorban az volt a titka, hogy alapjaiban reformálta meg a svájci futballt, amelyből száműzte a söprögetőt, és meghonosította a 4-4-2-es rendszert. Vélhetően Vladimir Petkovic, a svájci szövetségi kapitány még Jugoszláviában született A magyar válogatott kerete KAPUSOK Dibusz Dénes (Ferencváros) Gulácsi Péter (RB Leipzig) Megyeri Balázs (Greuther Fürth) VED0K Bese Barnabás (Le Havre) Fiola Attila (Videoton FC) Guzmics Richard (Wisla Krakow) Kádár Tamás (Lech Poznan) Korcsmár Zsolt (Vasas) Korhűt Mihály (Hapoel Beer-Seva) Lang Ádám (Dijon) KÖZÉPPÁLYÁSOK Bognár István (DVTK) Elek Ákos (DVTK) Gera Zoltán (Ferencváros) Lovrencsics Gergő (Ferencváros) Nagy Ádám (Bologna) Vida Máté (Vasas) TÁMADOK Dzsudzsák Balázs (al-Vahda) Gyurcsó Ádám (Pogon Szczetin) Kleinheisler László (Darmstadt) Németh Krisztián (al-Garafa) Nikolics Nemanja (Legia Warszawa) Stieber Zoltán (Kaiserslautem) Szalai Ádám (Hoffenhelm) A svájci válogatott kerete KAPUSOK Roman Bürki (Borussia Dortmund) Mamin Hitt (Augsburg) Yann Sommer (Mönchengladbach) Johan Djourou (Hamburg) Nico Elvedi (Mönchengladbach) Timm Klose (Norwich City) Michael Lang (Basel) Stephan Lichtsteiner (Juventus) Francois Moubandje (Toulouse) Ricardo Rodriguez (Wolfsburg) Fabian Schär (Hoffenheim) KÖZÉPPÁLYÁSOK Valón Behrami (Watford) Eren Derdiyok (Galatasaray) Blerim Dzemaili (Bologna) Breel Embolo (Schalke) Gelson Fernandes (Rennes) Renato Steffen (Basel) Valentin Stocker (Hertha) Luca Zuffi (Basel) TAMAD0K Fabian Frei (Mainz) Admir Mehmedi (Bayer Leverkusen) Haris Seferovic (Eintracht Frankfurt) Xherdan Shaqiri (Stoke City) azonban ez még mindig kevés lett volna a felemelkedéshez: egyetlen más ország labdarúgása sem profitált annyit a bevándorlásból, mint Svájcé. A 2016-os Eb-keretben a játékosok 62 százaléka rendelkezett valamilyen más országbeli felmenőkkel; vagy ők maguk emigráltak Svájcba, vagy a szüleik. Összességében - ahogy azt már Rappan is megfogalmazta - az újra való nyitottság, és ebből adódóan a söprögető száműzése, Roy Hodgson munkájának feltéden támogatása és a honosított játékosok segítsége vezetett oda, hogy Svájc 1994 óta összesen már hét világ- vagy Európa-bajnokságon vett részt, miközben az azt megelőző huszonnyolc évben egyen sem. Printz László
