Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-25 / 248. szám, kedd
2 I KÖZÉLET 2016. október 25. lwww.ujszo.com 2020 áprilisára készülhet el az R7-es DEMECS PÉTER Pozsony. Valószínűleg tehermentesíti a Somorjából vezető túlterhelt 1/63-as utat a D4-es körgyűrű illetve a rákapcsolódó R7-es gyorsforgalmi út, ám nem kizárt, hogy a dugókat csak eltereli máshova. A sofőrök 2020 októberében kezdhetnék el használni a teljes, 59 kilométeres útszakaszt, az R7-es azonban már áprilisban elkészülhet. Úgy tűnik, az egész projekt legnagyobb hozadéka a déli régiókból a fővárosba vezető utak tehermentesítése lesz, ám az, hogy segít-e például a Kikötői híd túlzsúfolt forgalmának, már nem olyan biztos. Egyes vélemények szerint ugyanis a D4-es körgyűrűt, amelynek része lesz egy új Duna-híd is, nagyrészt a teherforgalom fogja használni, a Kikötői hídon viszont nem a kamionok, hanem a személyautók miatt vannak naponta több kilométeres kocsisorok. A közlekedésügyi tárcának évekkel ezelőtt volt egy elemzése, mely szerint a D4-es és R7-es befejezése után előbb vagy utóbb teljesen eldugul a Kikötői híd, később az elemzésen módosítottak. A kételyek maradtak Elemzők szerint is valószínű, hogy az 1/63-as útról eltűnnek a dugók, ám valószínűsíthető az is, hogy miután több úton több autó juthat majd Pozsonyba, ráadásul gyorsabban, a főváros központjában található utak fognak teljesen bedugulni. Martin Filko, a Pénzpolitikai Intézet tragikusan elhunyt igazgatója azt nehezményezte a leginkább, hogy a projekt előkészítői nem mérték fel annak lehetőségét, hogy lehetne-e a fővárosi forgalom csökkentésére más, olcsóbb megoldást találni. „Egyáltalán nem foglalkoztak kreatívabb megoldásokkal. Például a villamos-, a busz- és a vonatjáratok bővítésével; a fővárosi parkolási politika módosításával, a parkolás drágításával vagy korlátozásával, esetleg a városba való behajtásért járó illeték bevezetésével” - állította még a projekt kivitelezésére kiírt tender lezárása előtt Filko. Ján Kovalčík, az INEKO gazdaságkutató intézet munkatársa szerint sokkal olcsóbb lett volna, ha az állam saját zsebből finanszírozza a projektet, és csak az R7-es gyors- forgalmi utat építi meg. „Arra, hogy a D4-es körgyűrűre valóban szükség van-e, nem léteznek valós számokon alapuló felmérések” - mondta a szakértő. Pénz kérdése A D4-es és R7-es projektjét Ján Počiatek (Smer) építési miniszter indította, A Dunaszerdahely irányából na- Roman Brecely (Siet) írta alá a szerződést, Érsek Árpád (Híd) közlekedési mi- ponta Pozsonyba ingázó emberek- niszterre tegnap az alapkőletétel maradt (Somogyi Tibor felvétele) nek mindenesetre jó hír, hogy tavasszal tényleg elkezdik építeni az R7-es gyorsforgalmi utat. További jó hír, hogy akár egy évvel a teljes projekt, vagyis a D4-es körgyűrű befejezése előtt elkészülhet. Ami viszont megkérdőjelezhető, az a magántőke bevonásával (PPP- projekt) történő építkezés előnyössége, illetve az, nem lesz-e jelentősen túlárazott az egész projektet. A projektet kivitelező spanyol Cintra társaság vezette Obchvat 0 konzorciumnak az állam 30 év alatt 1,72 milliárd eurót fog fizetni az ú- tért. Ez még nem tartalmazza a szükséges parcellák felvásárlásának árát, ami további, mintegy 300 millió eurót jelent. Bár nagyrészt szántóföldekről van szó, az állam annyit fizet a tulajdonosoknak, mintha építési telket venne. Aki előre tudta, merre fog vezetni a sztráda, s korábban megvette az eredeti tulajdonosoktól a telket, az jelenleg négyzetméterenként akár tíz eurót is kereshetett azon, hogy a parcellát drágábban adta el az államnak. Érsek Arpád közlekedési miniszter tegnap elismerte, hogy a felvásárlással késésben vannak, ugyanis nem sikerült időben megvenni az összes parcellát. A kivitelezőnek azonban nem fog büntetést fizetni az állam, ugyanis a miniszter szerint megegyeztek, kitolják a telkek átadásának dátumát. Csicsai védi a helyettest IBOS EMESE Pozsony. Szabályos verseny- pályázaton nyerte el az Agrárkifizető Ügynökség frissen kialakított igazgatóhelyettesi posztját a du- naszerdahelyi biztonsági őr - állítja Csicsai Gábor, a Híd államtitkára. A mezőgazdasági tárca szerint Cseh a bírálóbizottság elvárásainak és a vonatkozó törvények által előírt összes feltételnek megfelelt. A PPA honlapján hozzáférhető pályázati felhívásra mindössze 10 napig lehetett jelentkezni. Az igazgatóhelyettes feladatkörét rendkívül körmönfontan fogalmazták meg. Egyebek mellett feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a PPA központja és a regionális fiókok közt, hogy koordinálja a PPA külföldi partnerszervezeteivel való együttműködést. Ehhez képest nem volt elvárás az idegennyelvtudás. Elvárás viszont számos hazai és külföldi jogszabály, uniós irányelv és rendelet tökéletes ismerete. Csicsai Gábor szerint Cseh Marián életrajza alapján alkalmas a poszt betöltésére, „vannak tapasztalatai a szervezés területén, három nyelven beszél, és már több alkalommal is jelentkezett az ügynökséghez” - állítja az államtitkár. Felháborítja, hogy a sajtó indokolatlanul kikezdte Cseh Mariánt. Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter szerint a regionális fiókokért felelős igazgatóhelyettesi poszt kialakítása nem indokolt. „A második Dzurinda-kormány idején az én irányításommal alakult meg a PPA. 2003-2004-ben csak igazgatóval működött. Az ügyvezető igazgatói posztot is politikai megrendelésre hozta létre a második Fico-kormány. Ha a PPA 12 évig működőképes volt igazgató- helyettes nélkül, nem hiszem, hogy most indokolt lenne ennek a posztnak a kialakítása” - mondta Simon Zsolt (független) képviselő. Csicsai Gábor szerint az igazgatóhelyettes feladata az, hogy hatékonyabbá tegye a 17 regionális fiók működését, hogy a gazdák helyben tudják elintézni ügyesbajos dolgaikat. „A regionális hálózat évek óta nem működik, több helyen nincs igazgató, és bővíteni szeretnénk a fiókok hatáskörét” - mondta Csicsai. Cseh Marián jobbról a második (Uitrasiovan felvétele) Mečiar Michal Kováčot támadja LAJOS P. JÁNOS Vladimir Mečiar a legtöbb időt manapság ezen a tanyán tölti, kertészkedik és juhokat nevel (Ján KroSlák felvétele) A Mladá fronta dnes cseh napilapnak adott interjúban panaszkodott Vladimír Mečiar volt szlovák miniszterelnök. Állítja, semmi köze nem volt ifj. Michal Kovái elrablásához, és azt is, hogy az elnök fia elrablásának célja csak „a Kovái család bűnügyeinek elfedése" volt. A cseh lapnak adott interjújában minden felelősséget elhárít magáról Vladimír Mečiar volt miniszterelnök ifj. Michal Kováč 1995. augusztusi elrablásának ügyében. „Ez szamárság” - válaszolja Mečiar arra a kérdésre, hogy ő volt-e a „szellemi atyja” az elrablásnak. Majd azt állítja, az elrablás csak a „Kováč család bűnügyeinek elfedését” szolgálta, és ő személyesen érte el az Ausztriába hurcolt ifj. Michal Kováč visszajuttatását Szlovákiába. Ezt cáfolják a korabeli kormánydöntések: Mečiar visszautasította, hogy kormánya kéijeazelnökfiánakkiadatását. 1996 februárjában a bécsi bíróság döntött arról, hogy Michal Kováč szabadon visszatérhet Szlovákiába. Az amnesztiák Mečiar szerint Kováč elrablását azért sem lehetett kivizsgálni, mert nem voltak bizonyítékok. Ennek ellentmond, hogy Mečiar idején az ügyet két vizsgálótiszttől elvették, csak a harmadik, J. Číž zárta le azt „bizonyítékok híján” a Mečiar- kormány igényeinek megfelelően'. Majd az 1998-as választások előtt Mečiar - élve a köztársasági elnök általa gyakorolt jogköreivel - amnesztiát hirdetett, amivel leállította Kováč elrablásának kivizsgálását. Az interjúban Mečiar azt állította, hogy csak azért adott amnesztiát, hogy megállítsa „azt az őrületet”, ami az elrablás ügyében folyt. A nyomozást a választások után, 1998-ban indították újra, amikor az új miniszterelnök, Mikuláš Dzu- rinda módosította Mečiar amnesztiáit. 1999 februárjában a vizsgálótisztjavaslatára az SIS két korábbi vezetőjét, Jaroslav Svéchotát és Róbert B.-t letartóztatták. Majd miután a parlament felfüggesztette Ivan Lexa mentelmi jogát, aki akkor már parlamenti képviselő volt a HZDS színeiben, őt is letartóztatták. Az ügyet végül jogerősen a Legfelsőbb Bíróság zárta le 2002- ben, amely az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva - mely szerint az amnesztiát nem lehet módosítani - véglegesen leállította a nyomozást. Mečiar, a nyugdíjas Mečiar most többnyire Trencsén- teplic közelében, egy kis faluban, Dolná Porubán lévő tanyáján él, juhokat nevel és kertészkedik. Csak a hétvégeket tölti trencsénteplici villájában, az Elektrában, amikor a családja megérkezik Pozsonyból. Állítja, hogy nála többet a 4. század óta senki sem tett Szlovákiáért, amely az ő kormányzása alatt „a legjobb állapotban volt valamennyi közép-európai ország közül”.
