Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-24 / 247. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2016. OKTOBER 24. www.ujszo.com „Táplálékod legyen az orvosságod...” Ezzel a címmel tartott előadást a Dunaszerdahelyi Egészség- ügyi Középiskola lelkes csapata a XII. dunaszerdahelyi egész­ségfesztiválon 2016. október 14-én. A fiatalok figyelmét hívta fel vele a helyes táplálkozás fontosságára serdülőkorban. Az előadók meggyőződése: ha valaki tisztában van azzal, hogy milyen anyagokat kell rendszere­sen fogyasztani és hogy ezek túl­zott fogyasztása, illetve hiánya milyen betegségeket okozhat, ak­kor nem kezd el semmilyen diva­tos, egészségtelen diétát. A diá­kok a nap folyamán az érdeklő­dőknek étkezési tanácsokat ad­tak, vérnyomást és cukorszintet mértek, valamint kiszámították a testtömegindexet. A diákok saját készítésű szórólapot osztogattak a Csallóközben leggyakrabban elő­forduló betegségre vonatkozó di­étás étrendről. Egyebek mellett azt is megtudhatták belőle, mi­lyen élelmiszerek engedélyezettek és melyek tilosak a cukor-, epe-, hasnyálmirigy, szív- és érrendsze­ri betegeknek. (hm) Mitől lehet jobb a memóriánk? Jobban teljesítettek a memóriateszteken azok az emberek, akiknek az étrendje gazdag volt kolinban, és kisebb eséllyel jelentkeztek ágyukban demenciára utaló jelek is - állapították meg tanulmányukban amerikai kutatók. A kolin a B-vitamin komplexek közé sorolható fontos tápanyag, olyan ételekben fordul elő, mint a tengeri halak, a tojás, a máj, a csirke és egyes hüvelyesek. Rhoda Au kutatásvezető, a Bosto­ni Egyetem orvosi karának mun­katársa szerint az eredmények újabb bizonyítékkal szolgálnak ar­ra, hogy az étrend befolyásolhatja, a megfelelő ételek fogyasztása pe­dig lassíthatja az ember öregedési folyamatait. A kutatók egy hosszú távú követéses vizsgálat adatait ele­mezték, amelyben 1400, 36 és 83 év közötti ember vett részt. A ta­nulmányba bevont önkéntesek 1991 és 1995 között részletes kér­dőívekben számoltak be étrend­jükről. Ezt követően 1998 és 2001 között memóriateszteket töltöttek ki, a kutatók felmérték különböző kognitív képességeiket, és mágneses rezonanciás készülék­kel (MRI) térképezték fel agyukat. Étrendjük kolintartalma alapján négy csoportba osztották a részt­vevőket. A memóriateszteken a felső negyedbe tartozó emberek ádagosan jobban teljesítettek, mint a kolinbevitel szempontjá­ból az alsó negyedbe sorolt ön­kéntesek. Au ugyanakkor hozzá­tette, hogy a teljesítményben ta­pasztalt különbség kicsi volt, a mindennapi életben talán észre sem lehetne venni. Arra azonban felhívta a figyelmet az eredmény, hogy a tartósan elégtelen kolinbevitel idős korra hozzájárulhat a gyorsabb szellemi leépüléshez. Az MRI vizsgálatok során a több kolint fogyasztók agyában kisebb valószínűséggel ta­láltak olyan területeket, amelyek­ben a fehérállomány túlzott in­tenzitása volt látható. Ez a jelen­ség az agyi erek kezdődő problé­májára, a demencia emelkedett kockázatára utalhat. (MTI) Gyorsételek A burgerek, a sült krumpli és jó néhány egyéb, gyorséttermek­ben kapható fogás jellemzően rostokban szegény és nagyon zsíros. Lassabban ürülnek ki a gyomorból, és sok bennük a nátrium, ami folyadék-vissza­tartáshoz vezethet a szervezet­ben, ettől pedig lelassul az emésztés. n Ha édességek kívánunk, együnk egy tál bogyós gyümölcsöt, sült almát vagy körtét... Tejtermékek A sajtok, jégkrémek és tej gyak­ran lehet felelős a székrekedé­sért, bár olyanok is vannak, akikre nincs ilyen hatással. Az immunoglobin nevű tejfehérje okozhat emésztési gondokat, így az erre hajlamosak inkább csak ritkábban fogyasszanak ilyesmit. Ugyanakkor a joghurtban és ke­firben található probiotikumok támogatják az emésztést, így eze­ket akár mindennap ehetjük. Kekszek, sütik és péksütemények A székrekedés gyakran puffadással, hasi fájdalommal jár együtt, és az aranyér kialakulásáért is sokaknál felelős. Éppen ezért amellett, hogy igyekszünk rostban gazdagon táplálkozni, és sok folyadékot fogyasztani, érdemes bizonyos ételek fogyasztását visszafogni. Sok bennük a zsír, viszont kevés a rost és a folyadéktartalmuk is igen alacsony, így ha gyakran eszünk ilyesmit, akkor nagyon valószínű, hogy székrekedésünk lesz. Ha édességek kívánunk, együnk egy tál bogyós gyümöl­csöt, sült almát vagy körtét, vagy olyasmit, amiben sok a zab vagy a zabpehely. Paleo diéta Mivel az ilyen jellegű étrendben szinte egyáltalán nem szerepel­nek gabonafélék, még teljes ki- őrlésűek sem, megeshet, hogy bizonyos fontos élelmi rostok­hoz nem jut hozzá a szervezet. Ezek nélkül pedig az emésztési folyamatok nem tudnak megfe­lelően végbemenni. Banán A banánból az éreden az, amit jobb elkerülni, mert sok benne a tannin, amitől nemcsak az íze lesz keserű, de székrekedést is okozhat. Cukorka A cukor önmagában még nem okoz székrekedést, de mivel a sok hozzá­adott cukrot tartalmazó ételekben nagyon kevés a rost és az egyéb táp­anyag, ha túlzásba visszük őket, ak­kor az nem lesz jó hatással a szerve­zetünkre. Forrás: prevention.com A XANTHELASMA A KOLESZTERIN FELHALMOZÓDASAT JELENTI, ES ARRA UTAL, HOGY A TEST MAS RÉSZEIBEN IS MEGJELENHET ZSIRFELHALM0Z0DAS Szívrohamra figyelmeztet a szemhéjon lévő elváltozás A szemhéjon megjelenő sárgás zsírfelhalmozódás a szívroham és más érrendszeri betegségek megemelkedett kockázatának jele lehet - idézte dán kutatók megfigyelését a BBC hírportálja. A tanulmány szerint azoknál az embereknél, akiknél kialakult a xanthelasma palpebrarum elne­vezésű elváltozás, 48 százalékkal nagyobb a szívroham kockázata. A xanthelasma alapvetően a ko­leszterin felhalmozódását jelenti, és arra utal, hogy a test más ré­szeiben is megjelenhet zsírfelhal­mozódás. Kardiológusok úgy vé­lik, hogy az elváltozás felbukka­nása a nagyobb szívkockázatra fi­gyelmeztet. A dániai Herlev Kórház kutatói 12 745 ember egészségét követik nyo­mon az 1970-es évek óta. A tanul­mány kezdetekor a résztvevők 4,4 százalékának volt xanthelasmája. Amikor harminchárom év eltelté­vel kontrollvizsgálatot végeztek, kiderült, hogy összesen 1872 em­bernek volt szívrohama, 3699 embernél alakult ki szívbetegség és 8507-en haltak meg. Negyven- nyolc százalékkal nagyobb való­színűséggel kaptak szívrohamot, 39 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki szívbetegségük és 14 százalékkal nagyobb kockázattal haltak meg az eltelt idő alatt azok, akiknél jelen volt a sárgás csomó azokhoz képest, akiknél nem. Az érfalakban felhalmozódó zsír, az ér „elmeszesedése” szívroham­hoz és szélütéshez vezethet. A xanthelasma megjelenése a szem­héjon pedig arra utal, hogy a ko­leszterin a test más részein is lera­kodhat. A tanulmányt a British Medical Journal című orvosi fo­lyóirat online kiadásában ismer­tették részletesen. (MTI) Etelek, amelyek székrekedést váltanak ki /

Next

/
Thumbnails
Contents