Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-20 / 244. szám, csütörtök
VI I Állatfarm 2016. október • www.ujszo.com ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVARI A ló fertőző kevésvérűsége Szlovákiában 2016 júliusában, laboratóriumi vizsgálat alapján, első alkalommal találtak pozitív vérmintát a ló fertőző kevésvérűségére. Ezt a pozitív vérmintát egy nem bejegyzett farmon fedezték fel, ahol olyan lovat neveltek, amely nem szerepelt a nyilvántartásban. A betegség gócpontja az Érsekújvári járásban található Újlót (Veľké Lovce) községben. A falu körül 10 km-es védőövezetet hoztak létre, ahol minden lovas versenyt, kiállítást betiltottak, minden itt található lovat vizsgálat alá vetettek, majd minden egyes állattól vérmintát vettek. A levett minták eredménye negatív lett, nem találtak ellenanyagokat a fertőző kevésvérűség ellen. elő tüneteket. A vírus fizikai és kémiai behatásokkal szemben jóval ellenállóbb, mint a többi retrovirus, és csak az egypatások fogékonyak rá. A szamarak általában enyhébben betegszenek meg, mint a lovak. A betegség terjesztésében ízeltlábúak, pöcsök- és szúrólegyek és talán szúnyogok is szerepet játszanak. Az ízeltlábúak csak mechanikus átvivők, bennük a vírus nem szaporodik. A betegség heveny szakaszában szenvedő vemhes kancákban a vírus átjut a magzatba is. Ilyenkora kanca elvetél, vagy fertőzött csikót ellik. Gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló a váladékaival is üríti a vírust, és azt a rá fogékony lovak szájon át is felvehetik. Előfordulhat fertőzésátvitel fedeztetéskor is. A betegség fenntartásában a fertőzött lovak játszanak szerepet, amelyek életük végéig vírushordozók maradnak. Az ízeltlábúakban a vírus csak 1-2 óráig marad fertőzőképes, és mivel ezek élettere viszonylag korlátozott, nem hurcolják el a vírust nagyobb távolságokra. Egy állományba, illetve vidékre a vírust fertőzött lovakkal hurcolják be. A vírus a nyirokcsomókban, a lépben, a májban, a csontvelőben már 2-7 nappal a láz megjelenése előtt kimutatható. A betegség heveny szakaszában a vörösvérsejtek száma csökken - a betegség erről kapta a nevét -, ami egyrészt a vérképző szövetek, főként a csontvelősejtek károsodására, másrészt a vörösvérsejtek szétesésére vezethető vissza. A lappangási idő igen tág határok, egy hét és három hónap között ingadozik, ami főként az átvitt vírus mennyiségétől függ. Heveny esetekben a testhőmérséklet 41-42°C- ra emelkedik, és néhány napig állandóan ezen a szinten marad. Egyes esetekben néhány nap múlva a hőmérséklet szubnormá- lis szintre esik, és az állatok elpusztulnak. A KEVÉSVÉRŰSÉG TÜNETEI A fertőzött állatok általában tompultak, fáradékonyak, A kijelölt védett övezetben 140 farmról vettek mintákat, amelyeknek csak 52 %-a volt hivatalosan bejegyezve, a maradék 48 % bejegyzetten tenyésztő volt. A140 farmon 199 lovat vizsgáltak meg, ezeknek a fele nem volt bejelentve a hazai nyilvántartásba. Ml EZ A BETEGSÉG? Az egypatások retrovirus okozta betegsége, amely az esetek kisebb részében a heveny lázas tünetek kialakulásakor elhullással járhat. Többségében azonban idült lefolyású betegség, ismételt lázas rohamokat, vérszegénységet, gyengeséget, ödémákat és tartós vírushordozást figyelhetünk meg. A betegséget Franciaországban írták te először, ma világszerte előfordul. Főként nedves, mocsaras vidékeken, folyóvölgyekben és mélyen fekvő, erdős vidékeken gyakori, a magas hegyvidékeken viszont igen ritka. A kórokozó a lentivírus nemzetségbe tartozik, azaz a szervezetbe kerülése után csak később idéz és a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is támolyognak. A nyálkahártyákon apró vérzések jelennek meg, amelyek hosszú időn át felismerhetők. A test mélyebben fekvő területein ödémás duzzanatok keletkeznek. Súlyosabb esetekben a heveny lázroham második-harmadik napján a beteg állatok elhullnak. Többnyire azonban, főként pihenő lovaknál, a láz 3-5 nap alatt elmúlik, és a lovak tünetmentessé válnak. A lázrohamok szabálytalan időközökben megismétlődhetnek. A betegség félheveny és idült alakja vagy heveny lázrohamot követően alakul ki, vagy már eleve elhúzódó, kevésbé kifejezett klinikai tünetekben nyilvánul meg. RENDSZERES ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK A fertőzés kimutatására modern PCR metódust használnak, ami már a fertőzést követő 3. naptól kimutatja a vírus jelenlétét az állatban. A fertőző kevésvérűség nálunk és az EU országaiban is bejelentési kötelezettség alá tartozik. A fertőzött állatot te kell ölni, az ilyen állattal együtt tartott vagy érintkezett állatokat pedig forgalmi korlátozás alá kell vonni, és rajtuk a diagnosztikai vizsgálatokat ismételten el kell végezni, mindaddig, amíg a betegség, fertő- zöttség megállapítható vagy kizárható. A sportlovakat évente, egyéb lovakat háromévenként egyszer, a takonykórra történő szerológiai ellenőrző vizsgálattal egyidejűleg, fertőző kevésvérűségre is meg kell vizsgálni. Természetesen a vérvételhez, oltásokhoz csak steril eszközöket szabad használni. A lovak importja során a behozandó állatokat előzetesen és a behozatalt követően a karanténozás ideje alatt is szerológiai vizsgálatoknak kell alávetni. (Varga János, Tubóly Sándor, Mészáros János - A háziállatok fertőző betegségei, Állatorvosi járványtan II.) Dr. Pleva László, állatorvos a Gazda PT elnökségi tagja
