Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-19 / 243. szám, szerda
Szeptember végén fejezték be a Feszty-körkép restaurálását Ópusztaszeren, újra teljes pompájában látható a monumentálisfestmény. A munkálatokat az tette indokolttá, hogy sok por rakódott a 120x15 méteres képre, az épület beázott, és esővíz került a festmény felületére. A körképet a restaurálás ideje alatt is meg lehetett tekinteni. A monumentális alkotás története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útján megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel álltelő: a bibliai özönvíz történetét akarta megfesteni. Felesége megrettent ennek hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta, mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Végül apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy fesse meg inkább a honfoglalást. A magyarok bejövetele 1894 tavaszára készült el, több festőtársa - köztük Mednyánszky László - is segítségére volt a hatalmas munkában. A képet 1894. május 13-án mutatták be a budapesti millenniumi kiállításon. (MTi-feivétei) Művésztelep lesz a Feszty-tanyán A Feszty Árpádnál hajdan vendégeskedő művészek leszármazottai alapították a Kingyesi Barátok társaságot V.KRASZNICA MELITTA Feszty Árpád, A magyarok bejövetele című körkép alkotója kingyesi tanyájának megmentése, felújítása volt az egyik sarkalaton tárnája annak a találkozónak, amelyet az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban tartottak a Kingyesi Barátok a festő születésének 160. évfordulója apropóján. rmAmfÁiwMÁiá A 2009-től létező baráti társaságot azon híres személyiségek leszármazottai alkotják, akik egykor gyakran vendégeskedtek a festőnél. Versek a gerendán „A Kingyesi Barátok története kissé régebbre nyúlik vissza - nyilatkozta lapunknak Feszty Zsolt, a festő dédunokaöccse. - Feszty Árpád sokszor a Martoshoz közeli kingyesi művésztanyájára vonult el a pesti nyüzsgés elől. Egy idő után aztán elkezdték látogatni pesti barátai, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Bródy Sándor, Bársony István, Rákosi Viktor, Lányik Géza, Dankó Pista, Jókai Mór. Ä látogatások emlékét a gerendaversek őrzik. (A festő vendégeinek, illetve Feszty Árpádnak alkalmi költeményeit, a találkozás, a környezet ihlette gondolatait őrzik ezek a gerendák.) A tanyát az ötvenes évek elején vették el a családunktól, utána raktárként használták az épületeket. Édesapám ‘1969-ben mentette meg a gerendákat, akkor, amikor a műterem melletti parasztházat lerombolták. A kétezres évek elejéig a Duna Menti Múzeum őrizte őket, volt időszak, amikor ki voltak állítva. 2001-ben aztán édesapám visszakérte a múzeumtól, mert szerette volna felújítani a kingyesi tanyát, és ott akarta elhelyezni a gerendákat. Flalála sajnos közbeszólt.” Emlékek és történetek A történet pár évvel később folytatódott, amikor Dudda Roland, egy német-magyar származású agrármérnök, amatőr Petőfi-kutató a költő nyomait kereste a Felvidéken. Eljutott Martos határába, ahol Kingyesre irányították. Megkereste Feszty Zsoltot, majd egy baráti Már csak a torony áll, az is nagyon rossz állapotban van (Fotó: net) beszélgetés során született az ötlet, hogy fel kellene kutatni az egykor Kingyesen megfordult hírességek leszármazottait. „A munka oroszlánrészét Dudda Roland vállalta, neki köszönhető, hogy 2009-ben összejött az első találkozó. Érdekes volt tapasztalni, hogy valamennyi családban éltek a kingyesi emlékek, fennmaradtak történetek - folytatta Feszty Zsolt. - Meghívtuk az Ópusztaszeri park akkori igazgatóját, Horváth Gábort is, és megegyeztünk, hogy a gerendákat restaurálják, majd kiállítják. így kerültek Ópusztaszerre. A kiállításra 2015-ig kellett várni, közben ugyanis tulajdonosváltás, igazgatóváltás történt, a magyar állam teljesen felújította a Körképet és az annak helyet adó épületet is.” A híres gerendák az Ilyet nem látott a Kárpát... című, a Feszty-körkép történetének kulisszáit, születésének körülményeit bemutató tárlat részét képezik, amely a Rotundá- ban kapott helyet. Amíg van mit megmenteni „A kingyesi tanya felújításáról édesapám halála után sem mondtunk le, de tisztában vagyunk vele, hogy önerőből nem tudjuk megvalósítani - mondta Feszty Zsolt. — Most azonban pislákolni kezd a fény Kingyesi Barátok Bródy Sándor unokája, Alexander Bródy, Gárdonyi Géza unokája, Kellerné Gárdonyi Emőke, Pósa Lajos szépunokahúga, Pósa Judit, Rákosi Viktor dédunokája, Levente Péter, Jókai Mór ük- unokaöccse, Jókay Károly és természetesen Feszty Árpád ükunokaöccse, Feszty Zsolt; Dankó Pistát és Bársony Istvánt leszármazottak híján a nevüket viselő alapítvány képviseli. az alagút végén. Ópusztaszerrel összefogva keressük a pályázati lehetőségeket, és ebben a Kingyesi Barátok is segítségünkre vannak. Nagy álmunk, hogy egy szellemiművészi műhelyt hozzunk létre Kingyesen. Az eredeti épületekből sajnos ma már csak a torony áll, az is nagyon rossz állapotban van. Addig kell lépni, míg van mit megmenteni.”
