Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-19 / 243. szám, szerda

4 I KÜLFÖLD 2016. október 19. | www.ujszo.com Jól halad Moszul bekerítése Az ENSZ egy lehetséges humanitárius katasztrófával számol a harcok elhúzódása esetén Iraki katonai terepjárók Moszul kapujában. Egyelőre tart a lendület. (Tasr/ap) RÖVIDEN Bizonytalan helyzet Montenegróban Podgorica. A montenegrói el­lenzéki pártok nem ismerik el a múlt vasárnapi parlamenti vá­lasztás eredményét mindaddig, amíg az illetékes állami szervek nem közük: történt-e a választás napján államcsínykísérlet. A Demokratikus Front, a Kulcs, a Demokratikus Montenegró és a Szociáldemokrata Párt meg­egyezett abban, hogy egyikük sem ismeri el a választási ered­ményeket. Húsz szerbiai férfit vett őrizetbe a montenegrói rendőrség, akiket terrorizmussal gyanúsítottak. Az ügyészség szerint a politikailag motivált fegyveres támadásra készülő férfiak célja az volt, hogy a vok­solás után elfoglalják a parla­ment épületét, valamint elfogják Milo Djukanovic miniszterel­nököt, és „bizonyos pártok” győzelmét hirdessék ki. (MTI) UNESCO: Izraelt provokálják Párizs. Tegnap elfogadta az UNESCO Végrehajtó Tanácsa azt az arab államok által előter­jesztett határozatot, amely Izrael szerint megkérdőjelezi a zsidó­ságnak a jeruzsálemi Templom­hegyhez és a Siratófalhoz fűződő kapcsolatát. Az ENSZ kulturális szervezete közölte: a Végrehajtó Tanács 58 állama változtatás nélkül elfogadta az Algéria, Egyiptom, Libanon, Marokkó, Omán, Katar és Szudán által be­nyújtott tervezetet. Az arab or­szágok célja a „palesztin kultu­rális örökség védelme” volt. (MTI) Erőszak a calais-i „dzsungel" mellett Calais. Megerőszakoltak a calais-i „dzsungel” közelében egy pastu tolmácsot, aki egy új­ságírót vezetett körbe a mig- ránstáborban. Az újságíró a tá­borban élő magányos gyere­kekről készített riportot a tol­mács segítségével, amikor há­rom afgán megtámadta őket. Egyikük késsel életveszélyesen megfenyegette a tolmácsot, és megerőszakolta, miközben a másik kettő az újságírót tartotta sakkban. A 38 éves, afgán szár­mazású tolmácsot orvoshoz is vitték. A támadókat egyelőre keresik a hatóságok. (MTI) Törökország kiűzi a kurd fegyvereseket Ankara. Törökország távozásra kényszeríti a Népvédelmi Egy­ségek (YPG) szíriai kurd milí­ciát az Eufrátesz folyótól nyu­gatra fekvő Manbídzsból, mi­után az Ankara által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg kiűzi az Iszlám Állam dzsihádistáit az észak-szíriai Báb városból - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök. Törökország au­gusztus 24-én indított hadműve­letet Eszak-Szíriában. A katonai beavatkozás egyik célja, hogy az Ankara által terrorszervezetek­nek minősített csoportoktól megtisztított területen biztonsá­gi övezetjöjjön létre. (MTI) ’ MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Jól halad a hétfőn kezdődött nagyszabású hadművelet az Iszlám Állam kezén lévő utolsó iraki nagyvá­ros, Moszul felszabadítására - közölte Talib Sagáti altábor­nagy, a katonai műveleti pa­rancsnokság vezetője. Elár­aszthatják Európát a dzsihá- dista csoportok, ha elesik a szervezet fellegvára, Moszul - figyelmeztetett Julian King, az Európai Bizottság bizton­sági unióért felelős tagja. Talib Sagáti altábornagy szerint a hadművelet a terveknek megfelelően halad, egyben nagyon fontosnak tar­totta a nyugati terrorellenes koalíció szerepét a légi csapásokban és a hír­szerzési értesülések megosztásában. Utóbbiak szerint néhány szélsőséges családostul Szíriába menekült Mo- szulból - tette hozzá. Ugyanakkor iraki kurd erők (pesmergák) lassan haladnak Moszultól keletre. A mo- szuli szárazföldi harcok első napján a szövetséges erők 8-9 falut elfoglal­tak a térségben. A Pentagon szerint is a vártnál gyorsabban haladnak a mo- szuli offenzívával az iraki kormány­erők és a kurd pesmerga milíciák, amelyek tegnap délutánig az észak­iraki város közelében 20 falvat fog­laltak vissza a dzsihádista szervezet­től. A Washington vezette nemzet­közi koalíció vadászgépei saját ffontszakaszukon az Iszlám Állam 17 hadállását bombázták. A lendületes kezdés után viszont az iraki és kurd parancsnokok arról szá­moltak be, megtorpant csapataik elő­renyomulása az Iszlám Állam kezén lévő Moszul környékén. Egyes frontszakaszokon elhallgattak a fegyverek, a kurd csapatok szerint 8 km-rel tolták beljebb a keleti front­Az orosz és a szíriai harci gépek tegnap reggel felfüg­gesztették az aleppói légitá­madásokat, hogy előkészít­hessék a humanitárius folyo­sók október 20-i megnyitását. Moszkva/Luxembourg. A táma­dásokat azért függesztették fel, hogy előkészíthessék a humanitárius fo­lyosók október 20-i megnyitását, amelyeken a civil lakosok biztonsá­gosan elhagyhatják a várost, és fel­készülhessenek a sebesültek evaku­álására-mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Az orosz légierő és a szíriai hadsereg csütörtökön 8 órán át „humanitárius szünetet” tart, hogy az ellenzéki fegyveresek és a civilek elhagyhassák Áleppót, és át­juthassanak a lázadók kezén lévő, szomszédos Idlíb tartományba - kö­zölte korábban Moszkva. Sojgu fel­szólította azokat az országokat, ame­lyeknek befolyásuk van a felkelőkre, hogy beszéljék rá őket a város elha­gyására. A miniszter azt is bejelen­tette, hogy orosz katonai szakértők érkeztek Genfbe, ahol mától több or­szág képviselői megbeszéléseket kezdenek arról, hogyan lehetne a mérsékelt ellenzék fegyvereseit el­különíteni a terroristáktól, és kivonni őket Aleppóból. Az ENSZ egyelőre vonalat, amely 30 km-re fekszik az 1,5 milliós nagyvárostól. Égő árkok, pokolgépek A gyors előrenyomuláshoz az is hozzájárult, hogy több faluban a la­kosság fellázadt az Iszlám Állam el­len, és a főként kurd csapatok így tudták kiszorítani a szervezet kato­náit a településekről. Emellett az isz- lamista katonák körében mostanra megromlott a morál, és anyagi ne­hézségekkel is küzd a szervezet. A vezetőség már elhagyta a várost a korábban kiépített, kiterjedt alagút­rendszereken keresztül. A második legnagyobb iraki várost 2014-ben foglalták el a dzsihádisták. Mohammad Darvis, a kurd erők alezredese elmondta: a főutak és a mezők házilag készített pokolgé­pekkel vannak aláaknázva, emellett öngyilkos merényletek lassítják tá­madásukat. A Firat kurd hírügynök­ség szerint mintegy 70 iraki katona esett áldozatul a terrorszervezet egyik merénylőjének Moszultól ke­letre. Az al-Manar arab hírtelevízió szerint kőolajjal feltöltött és meg­gyújtott tüzes árkokkal védi a kor­mányerők ostromától Moszult az Iszlám Állam. Maszúd Barzani, az iraki Kurd Regionális Kormányzat elnöke bejelentette, az iraki kurd erőknek a hadsereggel vállvetve 200 négyzetkilométeres területet sikerült felszabadítaniuk Ninive tartomány­ban. A tartomány székhelyén becs­lések szerint több mint 6000 harcos­sal rendelkezik az Iszlám Állam. Menekülthullám indulhat Törökország kész befogadni több százezer menekültet Moszulból, ha az USA vezette szövetség által az Iszlám Állam kiűzéséért indított hadművelet következtében fellán­golna a felekezetek közötti erőszak - közölte Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes, miközben nem kapta meg a szükséges bizton­sági garanciákat, hogy nekiláthasson a humanitárius tevékenységnek, ha csütörtökön humanitárius folyosók nyílnak Aleppóban. Elítélték az orosz és szíriai kor­mányerők aleppói bombázását az Európai Unió tagállamainak külügy­miniszterei luxembourgi tanácsko­zásukon, mivel Moszkva szándéko­san támadott meg kórházakat és vette célba a civil lakosságot. A tanácsko­zásról kiadott zárónyilatkozatban a külügyminiszterek kijelentették, a szíriai rezsim és orosz szövetségese az ENSZ egy lehetséges humanitá­rius katasztrófára készül. Egy török katasztrófavédelmi illetékes szerint Ankara, amely 3 millió bevándorlót fogadott be Szíriából, rendelkezik a szükséges tapasztalattal. Nemzet­közi szervezetek arra figyelmeztet­nek, hogy a harcok elhúzódhatnak, és humanitárius katasztrófát okozhat­nak a jelenleg is 1,5 millió ember otthonának számító nagyvárosban. Eláraszthatják Európát a terror­szervezet csoportjai, ha Irakban el­esik a szervezet fellegvára, Moszul - figyelmeztetett Julian King, az Eu­rópai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja. King kijelentette: Mo­szul visszafoglalása ahhoz vezethet, hogy az Iszlám Állam bomlásnak in­dult fegyveres csoportjai Európa felé veszik az irányt. „Á dzsihádistáknak egy kis száma is komoly veszélyt je­lent, amire a terrorizmus elleni küz­delem jegyében, védekezési képes­ségeink növelésével fel kell készül­nünk” - vélekedett a brit biztos. aránytalan intenzitással és mértékben bombázza Aleppót. A kórházak, az egészségügyi személyzet, az iskolák és az alapvető infrastruktúra szándé­kos és célzott támadása kimerítheti a háborús bűnök elkövetésének fogal­mát - hangsúlyozták a politikusok. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője el­mondta, hogy az uniós miniszterek felszólították Oroszországot és Da­maszkuszi, hogy hagyjanak fel Alep- pó bombázásával és biztosítsák a hu­manitárius segélyszállítmányok el­jutását az ostromlott városba. (MTI) Katonai csúcstalálkozó Találkozót tartanak az észak-iraki Moszul ügyében a dzsihádista szer­vezet ellen fellépő, nemzetközi ter­rorellenes koalíció védelmi minisz­terei október 25-én Párizsban - je­lentette be Jean-Yves le Drian, a francia védelmi tárca vezetője. A ta­lálkozó célja, hogy megvitassák Mo­szul felszabadításának a menetrend­jét. Francia részről tudatták azt is, hogy a védelmi miniszterek az isz- lamisták több fellegvárának otthont adó Szíriáról is egyeztetni fognak. Hozzátették: a találkozó remek al­kalom arra, hogy a szíriai fellegvár, Rákká visszafoglalása újra az asz­talra kerüljön. A koalíció 12 védelmi minisztere vesz részt a találkozón, így Franciaország mellett az USA, Kanada, Uj-Zéland, az Egyesült Ki­rályság, Németország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolor­szág, Norvégia és Dánia képviselteti magát. A terrorellenes koalícióban mintegy 60 ország vesz részt. Háromnapos jemeni tűzszünet New York. Iszmail Ould Sejk Ahmed, az ENSZ jemeni külön- megbízottja bejelentette, ma éj­féltől 72 órás tűzszünet lép életbe Jemenben. A jemeni polgárhá­borúban érintett minden fél biz­tosította őt, hogy be fogja tartani a tűzszünetet, amely kezdetben 72 órára szól, és a továbbiakban meghosszabbítható. A külön­megbízott arra emlékeztette a hadviselő feleket, hogy a tűz­szünet idejére véget kell vetni mindenfajta hadműveleteknek, szabad és akadálytalan hozzáfé­rést kell biztosítani a rászoruló lakosokhoz, hogy megkaphassák a humanitárius segélyeket. A tűzszünet betartásának ellenőr­zését az ENSZ égisze alatt működő katonai bizottság végzi. Röviddel az ENSZ-különmeg- bízott bejelentése után Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni el­nök tudatta, beleegyezik a 3 na­pos tűzszünetbe. A síita húszi lá­zadók azonban ilyen nyilatkoza­tot nem tettek, legalábbis a nyil­vánosság előtt nem. Az Irán-barát síita húszi lázadók és Manszúr Hádi jemeni elnök serege között 2015 márciusában kirobbant polgárháború eddig közel 6900 halálos áldozatot követelt. (MTI) Átmeneti fegyvemyugvás Aleppóban Romok alá szorult fiú a porig bombázott Aleppóban. 8 óra béke jöhet, (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents