Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-19 / 243. szám, szerda
2 I KÖZÉLET 2016. október 19. | www.ujszo.com Ficónak nincs mitől tartania, a párt hétvégi konferenciáján alig várható áttörés, a Smer egységét igyekszik majd prezentálni (Tomáš Benedikovič felvétele) Szombaton rendezik meg a Smer nagy médiafigyelőmmel kiéért programalkotó konferenciáját. A párton kívüli Ľubomír Blaha képvieelő, valamint Pavol Paáka alelnök sokat vitatott programtéziseit lesöpörték az asztalról, az új program megalkotásával Vladimír Faiöot, Robert Fico tanácsadói csapatának vezetőjét bízták meg. Az új dokumentum még nem szivárgott ki a sajtóba, mint a korábbi, melyet aztán a párton belülről is több bírálat ért. Bírálat és vádak A konferenciát eredetileg szeptemberben tartották volna, ám végül elmaradt, a hivatalos indokok szerint azért, mert ismert európai szociáldemokratákat terveztek rá meghívni, és egyeztetni kellett velük. Egyelőre két ismert név erősítette meg részvételét. Szombaton délelőtt Bohuslav Sobotka cseh szociáldemokrata kormányfő, Sigmar Gabriel, a német SPD elnöke és szövetségi alkancellár, valamint Thomas Drozda osztrák kulturális miniszter lép majd fel a konferencián. Délután már a hazai politikusoké lesz a főszerep. A konferencia elhalasztásával kapcsolatban sokan feltételezték, hogy a párt belsejéből érkező, Robert Ficót és a párt irányultságát egyre erőteljesebben bíráló hangok miatt halasztotta el a szeptemberre tervezett kongresszust a pártvezetés. A párt bírálatában élen járt Monika Flašíková-Beňová és Boris Zala, a Smer két EP-képviselője Zala azóta tagságának felfüggesztését is kérte. Véleményük szerint ugyanis a Smer letért a szociáldemokrácia útjáról. A pártnak emellett egy újabb komoly problémát jelent, hogy Renáta Kolenčíková, a Smer korábbi nyitrai regionális politikusa nyilvánosan beszélt a pártban uralkodó korrupcióról. A bírálók közül azonban Zala és Kolenčíková biztos nem lesz ott a konferencián. Flašíková-Beňová ugyanakkor lapunknak korábban úgy nyilatkozott, nyílt vitát vár el a rendezvénytől a párt irányultságáról. Nincs itt semmi látnivaló Ján Podmanický, a Smer képviselője azonban úgy gondolja, hogy a sajtó csak művileg gerjesztette a pánikot a párt körül, és a vita valójában teljesen természetes. „Csaknem 20 ezer tagunk van, természetes, hogy egyes tagoknak más a véleményük a tevékenységünkről. Korábban is voltak távozások, voltak bírálatok, nem történik semmi új. Csak valaki azt a benyomást akarja kelteni, hogy elindult egy leépülési folyamat”-véli. Úgy érzi emellett, hogy a programkonferenciát is felfújják az újságírók. „Minden politikai pártban van ilyen. Teljesen természetes, hogy azután, hogy harmadszor is kormányt alakítottunk, egy pillanatra megállunk, és beszélgetünk az új impulzusokról és témákról” - mondta a SITA hírügynökségnek. Podmanický szerint Fico nem fogja úgy végezni, mint Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke, vagy Vladimír Mečiar, a FIZDS vezetője. A Smer elnöke szerinte abban más, hogy nem igyekszik likvidálni konkurenciáját a pártban, legnagyobb kritikusaitól sem szabadult meg, és nem félt őket magas pozíciókba helyezni. Van gond, nem is kevés Grigorij Mesežnikov politikai elemző úgy gondolja, a hétvégi konferencián nem várható áttörés, a Smer ezt ünnepélyes, formális eseményként fogja lebonyolítani, és az egységét igyekszik majd prezentálni. Podmanický megnyilvánulásaival kapcsolatban ugyanakkor rámutatott: a pártban igenis komoly feszültség van, ez a mostani kritikai hullám nem szokványos. Soha nem volt ugyanis még olyan, hogy két fontos EP-képviselő is élesen bírálja a pártot, ráadásul egy régiós, alacsonyabb szintű politikus is kipakol a korrupcióról. Mesežnikov szerint az sem teljesen igaz, hogy Fico nem likvidálja a konkurenciát. „Neki ugyanis a párton belül nincs konkurenciája, míg az SDKÚ-ban vagy a HZDS-ben volt ilyen” - mondta. Azokat az embereket, akik veszélyt jelenthettek volna rá, tulajdonképpen idejében „elpakolta” valahová, így kerülhetett Flašíková-Beňová és Zala Brüsszelbe, más „belső ellenzékiek” pedig párton kívüli pozíciókba. Az elemző hozzátette: a konferenciával kapcsolatban kifejezetten érdekes momentum Paška és Blaha programtéziseinek lesöprése az asztalról. „Ezzel csak nevetségessé tették volna magukat, semmi köze nem volt az anyagnak a szociáldemokráciához” - mondta Mesežnikov, aki szerint vélhetően maga Fico adott utasítást egy új dokumentum kidolgozására, és bízta azt lojális és fontos háttéremberére, Vladimír Faiéra. (fm, SITA) Kacsázás miatt pereli Pavol Paška Igor Matovičot Pozsony. Igor Matovičnak, az OĽaNO vezetőjének újabb gonddal kell szembenéznie a vállalkozói engedélyével kapcsolatos problémái után. Ezúttal Pavol Paška korábbi házelnök indított ellene személyiségi jogi pert. Matovič egy sajtótájékoztatón mondta az ominózus mondatot, mely felbosszantotta a Smer al- elnökét. „Ha valami úgy néz ki, mint Paška, úgy viselkedik, mint Paška, és úgy üzletel, mint Paška, amögött bizonyosan Paška van” -jelentette ki Matovič. Az OĽaNO vezetője tulajdonképpen Robert Fico kormányfőt paraffazálta. A miniszterelnök az elnökválasztási kampányban használta - sajtótanácsadója, Erik Tomáš tanácsára - a híressé vált kacsás hasonlatot ellenfele, Andrej Kiska ellen, mikor a szcientológus egyházzal próbálta összemosni későbbi legyőzőjét. „Ami úgy hápog, mint egy kacsa, úgy totyog, mint egy kacsa, és úgy néz ki, mint egy kacsa, az kacsa” - mondta akkor a kormányfő. Pavol Paška most 10 ezer eu- rót és bocsánatkérést követel Igor Matovičtól, lényegében ugyanezért. „Az egészséges emberek bizonyára egészséges következtetéseket vonnak le beadványából” - mondta az üggyel kapcsolatban Igor Matovič. Pavol Paška az előző választási időszakban mondott le házelnöki posztjáról, miután őt sejtették a pöstyéni kórház túlárazott CT-készüléke körüli botrány mögött. A Smerben azonban alelnök maradt, bár a sajtó úgy sejti, decemberben, a párt közgyűlésén valószínűleg leváltják maj d. (S ITA, f m) Nyolcsávosra tervezik a Dl-es autópálya egy szakaszát i ■ Az első hidat a hétvégén már lebontották a Dl-es sztrádán, már csak tizenkettőt kell (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Minden eddiginél nagyobb forgalmi dugókra kell a következő években felkészülni a fővárosba Nagyszombat és Szene irányából érkező sofőröknek. A D4-es körgyűrű építése miatt több mint 12 hidat fognak lebontani a Dies sztráda felett, ráadásul egy szakaszon megemelik a Dl-et. Pozsony. Nagyszombat és Pozsony között nemcsak a D4-es körgyűrű építése, hanem a Dl-es sztráda kiszélesítése miatt is komoly forgalomkorlátozások lesznek. Juraj Valent, a Nemzeti Autópálya- Társaság (NDS) igazgatója a héten a Pravda napilap szerint kijelentette, hogy a Dl-es sztráda Pozsony és a Szenchez közeli Blatné-keresz- teződés között mindkét irányban négysávos lesz egy-egy teljes értékű leállósávval. Ez annyit jelent, hogy a jelenleg hatsávos sztrádát összesen tízsávosra fogják kiszélesíteni. Eredetileg három-három sávos sztrádát terveztek a szakaszon azzal, hogy az autópálya mentén mindkét irányban kétsávos kollektorágat építenek, ám erről a tervről azért kellett lemondani, mert a Dl-es közvetlenül Pozsony előtt keresztezi a D4-es körgyűrűt. Ezért született döntés a szélesebb Dl-esről. Még több dugó lesz A két sztráda kereszteződése tovább problémát okozott, ugyanis kiderült, hogy a D4-est a Dl-es sztráda alatt kell majd átvezetni. Ez pedig azzal jár, hogy ajelenlegi Dl-est egy szakaszon fel kell emelni. A spanyol konzorciumnak 2020-ig kell átadnia a D4-es körgyűrűt, 2019-ig kell megemelni a Dl-es sztrádát és lebontani az összes kijelölt, legalább 12 hidat. Érsek Arpád (Híd) közlekedési miniszter a héten elismerte, hogy a munkálatok miatt komoly forgalomkorlátozások és dugók lesznek, az építkezés viszont olyannyira bonyolult, hogy a közlekedés elterelése nélkül gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne. Azt, hogy milyen nehézségeket okoznak a forgalomban a munkálatok, az elmúlt hétvégén saját bőrükön is megtapasztalhatták a sofőrök az első, Dl-es sztrádán átívelő híd bontása során, amikor a forgalmat a sztrádáról mellékutakra kellett terelni. Bár a bontást próbálták olyan időben elvégezni, amikor viszonylag gyenge a forgalom, tehát a hétvégén, a dugókat nem sikerült elkerülni. Ám mivel néhány munkagép elromlott, s a javításuk nem volt éppen zökkenőmentes, a bontás elhúzódott. „A legnagyobb nehézségeket a Dl-esen végrehajtott munkálatok során várjuk” - ismerte el a héten Valent. A D4-es körgyűrűre az Egyház- gelléből vezetett R7-es gyorsforgalmi út is rákapcsolódik, ám ennek a szakasznak az építése az első fázisban nem lesz különösebb hatással a forgalomra, mivel a forgalmas 1/63as úttól távolabb eső szakaszokat fogják építeni. További projektek Valent szerint következő fázisban kiszélesítik a Dl-es sztrádát Pozsony és Nagyszombat között, és tervezik a D4-es folytatását a Kárpátok alatt, itt több mint kilenc kilométeres alagutat kell megépíteni. Ha elkészül, ez lesz az ország leghosszabb alagútja. Ennek a projektnek a közlekedésügyi minisztérium tájékoztatása szerint már elkezdték felmérni a környezetvédelmi hatásait, s mivel abszolút prioritást élvez, minden bizonnyal magántőke bevonásával fogják megépíteni. Hogy mikor, azt egyelőre nem tudni. Ami biztos, hogy a D4-es körgyűrű csak az alagúttal lesz teljes értékű elkerülő út, a jelenleg PPP-projekt keretében épülő szakasz ugyanis Rácsén, a Kárpátok előtt ér véget. Smeres problémahurrikán