Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-19 / 243. szám, szerda

2 I KÖZÉLET 2016. október 19. | www.ujszo.com Ficónak nincs mitől tartania, a párt hétvégi konferenciáján alig várható áttö­rés, a Smer egységét igyekszik majd prezentálni (Tomáš Benedikovič felvétele) Szombaton rendezik meg a Smer nagy médiafigyelőmmel kiéért programalkotó konferenciáját. A párton kívüli Ľubomír Blaha képvieelő, valamint Pavol Paáka alelnök sokat vitatott programtéziseit lesöpörték az asztalról, az új program megalkotásával Vladimír Faiöot, Robert Fico tanácsadói csapatának vezetőjét bízták meg. Az új dokumentum még nem szi­várgott ki a sajtóba, mint a korábbi, melyet aztán a párton belülről is több bírálat ért. Bírálat és vádak A konferenciát eredetileg szep­temberben tartották volna, ám végül elmaradt, a hivatalos indokok sze­rint azért, mert ismert európai szo­ciáldemokratákat terveztek rá meg­hívni, és egyeztetni kellett velük. Egyelőre két ismert név erősítette meg részvételét. Szombaton délelőtt Bohuslav Sobotka cseh szociálde­mokrata kormányfő, Sigmar Gabri­el, a német SPD elnöke és szövetsé­gi alkancellár, valamint Thomas Drozda osztrák kulturális miniszter lép majd fel a konferencián. Délután már a hazai politikusoké lesz a fő­szerep. A konferencia elhalasztásával kapcsolatban sokan feltételezték, hogy a párt belsejéből érkező, Ro­bert Ficót és a párt irányultságát egy­re erőteljesebben bíráló hangok mi­att halasztotta el a szeptemberre ter­vezett kongresszust a pártvezetés. A párt bírálatában élen járt Monika Flašíková-Beňová és Boris Zala, a Smer két EP-képviselője Zala azóta tagságának felfüggesztését is kérte. Véleményük szerint ugyanis a Smer letért a szociáldemokrácia útjáról. A pártnak emellett egy újabb komoly problémát jelent, hogy Renáta Kolenčíková, a Smer korábbi nyitrai regionális politikusa nyilvánosan beszélt a pártban uralkodó korrup­cióról. A bírálók közül azonban Zala és Kolenčíková biztos nem lesz ott a konferencián. Flašíková-Beňová ugyanakkor lapunknak korábban úgy nyilatkozott, nyílt vitát vár el a ren­dezvénytől a párt irányultságáról. Nincs itt semmi látnivaló Ján Podmanický, a Smer képvi­selője azonban úgy gondolja, hogy a sajtó csak művileg gerjesztette a pá­nikot a párt körül, és a vita valójá­ban teljesen természetes. „Csaknem 20 ezer tagunk van, természetes, hogy egyes tagoknak más a vélemé­nyük a tevékenységünkről. Koráb­ban is voltak távozások, voltak bí­rálatok, nem történik semmi új. Csak valaki azt a benyomást akarja kel­teni, hogy elindult egy leépülési fo­lyamat”-véli. Úgy érzi emellett, hogy a prog­ramkonferenciát is felfújják az új­ságírók. „Minden politikai pártban van ilyen. Teljesen természetes, hogy azután, hogy harmadszor is kormányt alakítottunk, egy pillanat­ra megállunk, és beszélgetünk az új impulzusokról és témákról” - mondta a SITA hírügynökségnek. Podmanický szerint Fico nem fogja úgy végezni, mint Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke, vagy Vladimír Mečiar, a FIZDS vezetője. A Smer elnöke szerinte abban más, hogy nem igyekszik likvidálni kon­kurenciáját a pártban, legnagyobb kritikusaitól sem szabadult meg, és nem félt őket magas pozíciókba he­lyezni. Van gond, nem is kevés Grigorij Mesežnikov politikai elemző úgy gondolja, a hétvégi konferencián nem várható áttörés, a Smer ezt ünnepélyes, formális ese­ményként fogja lebonyolítani, és az egységét igyekszik majd prezentál­ni. Podmanický megnyilvánulásaival kapcsolatban ugyanakkor rámuta­tott: a pártban igenis komoly fe­szültség van, ez a mostani kritikai hullám nem szokványos. Soha nem volt ugyanis még olyan, hogy két fontos EP-képviselő is élesen bírálja a pártot, ráadásul egy régiós, alacso­nyabb szintű politikus is kipakol a korrupcióról. Mesežnikov szerint az sem telje­sen igaz, hogy Fico nem likvidálja a konkurenciát. „Neki ugyanis a pár­ton belül nincs konkurenciája, míg az SDKÚ-ban vagy a HZDS-ben volt ilyen” - mondta. Azokat az embe­reket, akik veszélyt jelenthettek vol­na rá, tulajdonképpen idejében „el­pakolta” valahová, így kerülhetett Flašíková-Beňová és Zala Brüsszel­be, más „belső ellenzékiek” pedig párton kívüli pozíciókba. Az elemző hozzátette: a konfe­renciával kapcsolatban kifejezetten érdekes momentum Paška és Blaha programtéziseinek lesöprése az asztalról. „Ezzel csak nevetségessé tették volna magukat, semmi köze nem volt az anyagnak a szociálde­mokráciához” - mondta Mesež­nikov, aki szerint vélhetően maga Fico adott utasítást egy új doku­mentum kidolgozására, és bízta azt lojális és fontos háttéremberére, Vladimír Faiéra. (fm, SITA) Kacsázás miatt pereli Pavol Paška Igor Matovičot Pozsony. Igor Matovičnak, az OĽaNO vezetőjének újabb gonddal kell szembenéznie a vállalkozói engedélyével kap­csolatos problémái után. Ezúttal Pavol Paška korábbi házelnök indított ellene személyiségi jogi pert. Matovič egy sajtótájékoztatón mondta az ominózus mondatot, mely felbosszantotta a Smer al- elnökét. „Ha valami úgy néz ki, mint Paška, úgy viselkedik, mint Paška, és úgy üzletel, mint Paška, amögött bizonyosan Paška van” -jelentette ki Matovič. Az OĽaNO vezetője tulaj­donképpen Robert Fico kor­mányfőt paraffazálta. A mi­niszterelnök az elnökválasztási kampányban használta - sajtó­tanácsadója, Erik Tomáš taná­csára - a híressé vált kacsás ha­sonlatot ellenfele, Andrej Kiska ellen, mikor a szcientológus egyházzal próbálta összemosni későbbi legyőzőjét. „Ami úgy hápog, mint egy kacsa, úgy totyog, mint egy ka­csa, és úgy néz ki, mint egy ka­csa, az kacsa” - mondta akkor a kormányfő. Pavol Paška most 10 ezer eu- rót és bocsánatkérést követel Igor Matovičtól, lényegében ugyanezért. „Az egészséges emberek bizonyára egészséges következtetéseket vonnak le be­adványából” - mondta az üggyel kapcsolatban Igor Matovič. Pavol Paška az előző válasz­tási időszakban mondott le ház­elnöki posztjáról, miután őt sej­tették a pöstyéni kórház túlára­zott CT-készüléke körüli bot­rány mögött. A Smerben azon­ban alelnök maradt, bár a sajtó úgy sejti, decemberben, a párt közgyűlésén valószínűleg le­váltják maj d. (S ITA, f m) Nyolcsávosra tervezik a Dl-es autópálya egy szakaszát i ■ Az első hidat a hétvégén már lebontották a Dl-es sztrádán, már csak tizenkettőt kell (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Minden eddiginél nagyobb forgalmi dugókra kell a következő években felkészülni a fővárosba Nagyszombat és Szene irányából érkező sofőröknek. A D4-es körgyűrű építése miatt több mint 12 hidat fognak lebontani a Di­es sztráda felett, ráadásul egy szakaszon megemelik a Dl-et. Pozsony. Nagyszombat és Po­zsony között nemcsak a D4-es körgyűrű építése, hanem a Dl-es sztráda kiszélesítése miatt is komoly forgalomkorlátozások lesznek. Juraj Valent, a Nemzeti Autópálya- Társaság (NDS) igazgatója a héten a Pravda napilap szerint kijelentette, hogy a Dl-es sztráda Pozsony és a Szenchez közeli Blatné-keresz- teződés között mindkét irányban négysávos lesz egy-egy teljes értékű leállósávval. Ez annyit jelent, hogy a jelenleg hatsávos sztrádát összesen tízsávos­ra fogják kiszélesíteni. Eredetileg három-három sávos sztrádát tervez­tek a szakaszon azzal, hogy az autó­pálya mentén mindkét irányban két­sávos kollektorágat építenek, ám er­ről a tervről azért kellett lemondani, mert a Dl-es közvetlenül Pozsony előtt keresztezi a D4-es körgyűrűt. Ezért született döntés a szélesebb Dl-esről. Még több dugó lesz A két sztráda kereszteződése to­vább problémát okozott, ugyanis ki­derült, hogy a D4-est a Dl-es sztrá­da alatt kell majd átvezetni. Ez pedig azzal jár, hogy ajelenlegi Dl-est egy szakaszon fel kell emelni. A spanyol konzorciumnak 2020-ig kell átadnia a D4-es körgyűrűt, 2019-ig kell megemelni a Dl-es sztrádát és le­bontani az összes kijelölt, legalább 12 hidat. Érsek Arpád (Híd) közlekedési miniszter a héten elismerte, hogy a munkálatok miatt komoly forga­lomkorlátozások és dugók lesznek, az építkezés viszont olyannyira bo­nyolult, hogy a közlekedés elterelé­se nélkül gyakorlatilag kivitelezhe­tetlen lenne. Azt, hogy milyen nehézségeket okoznak a forgalomban a munkála­tok, az elmúlt hétvégén saját bőrü­kön is megtapasztalhatták a sofőrök az első, Dl-es sztrádán átívelő híd bontása során, amikor a forgalmat a sztrádáról mellékutakra kellett te­relni. Bár a bontást próbálták olyan időben elvégezni, amikor viszony­lag gyenge a forgalom, tehát a hét­végén, a dugókat nem sikerült elke­rülni. Ám mivel néhány munkagép elromlott, s a javításuk nem volt ép­pen zökkenőmentes, a bontás elhú­zódott. „A legnagyobb nehézsége­ket a Dl-esen végrehajtott munká­latok során várjuk” - ismerte el a hé­ten Valent. A D4-es körgyűrűre az Egyház- gelléből vezetett R7-es gyorsforgal­mi út is rákapcsolódik, ám ennek a szakasznak az építése az első fázis­ban nem lesz különösebb hatással a forgalomra, mivel a forgalmas 1/63­as úttól távolabb eső szakaszokat fogják építeni. További projektek Valent szerint következő fázisban kiszélesítik a Dl-es sztrádát Po­zsony és Nagyszombat között, és tervezik a D4-es folytatását a Kár­pátok alatt, itt több mint kilenc kilo­méteres alagutat kell megépíteni. Ha elkészül, ez lesz az ország leg­hosszabb alagútja. Ennek a projekt­nek a közlekedésügyi minisztérium tájékoztatása szerint már elkezdték felmérni a környezetvédelmi hatá­sait, s mivel abszolút prioritást él­vez, minden bizonnyal magántőke bevonásával fogják megépíteni. Hogy mikor, azt egyelőre nem tudni. Ami biztos, hogy a D4-es körgyűrű csak az alagúttal lesz teljes értékű el­kerülő út, a jelenleg PPP-projekt ke­retében épülő szakasz ugyanis Rá­csén, a Kárpátok előtt ér véget. Smeres problémahurrikán

Next

/
Thumbnails
Contents