Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-18 / 242. szám, kedd
M OLVASD A JÁTÉKOT FOCITIPP ■ 2016. OKTÓBER 18. www.ujszo.com Olvasd a játékot: a 3-4-3 formáció Belső középpályás \ Béláé középpályák , r\ s Vedekezö középpályás o Belső védő o o Belső védő / Belső védő A 3-4-3 hagyományos változata A futball hajnala kaotikus volt, a hivatalos kereteket nélkülöző játék még nem öltött formát. A futball taktikája - már ha nem túlzás ennek a szónak a használata az adott körülmények között - elég egyszerű volt még azután is, hogy rögzítették a csapatonkénti tizenegy játékos számát. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a csapatok csak rohangáltak a labda után. Az 1870-es évekig kellett várni arra, hogy a kapus megkülönböztetett mezőnyjátékossá váljon. 1909-től viselt a csapattársaitól eltérő színű mezt, és csak 1912-ben jött el az idő, hogy megszabják: a kapus csak a tizenhatoson belül érhet kézzel a labdához. Az 1920-as évek végére azonban a taktika és a taktikai formációk már nemhogy kialakultak, de a játék szerves részévé, fejlődésének mozgatórugójává váltak - és mindez azóta sem változott meg. Az Olvasd a játékot sorozatunkban sorra vesszük a futball taktikai formációit és legfontosabb posztjait, amelyek közül most a 3-4-3-mal foglalkozunk. Általános leírás • Megjelenés: a 3-4-3-as taktikai formáció alapjai a totális futballhoz köthetőek, elsősorban a pozíciós játékot játszó csapatok alkalmazzák • Megjelenés ideje: az 1980/1990- es évek fordulóján • Megjelenésének oka: a labdabirtokláson alapuló játékstílus érdekében nagyobb középpályás stabilitásra volt szükség, amelyet ez a formáció tett lehetővé A futball modernizációja folyamatos innovációk eredménye. Minden korszakra, évtizedre jellemzőek bizonyos trendek és tendenciák, azonban mindig érkezik egy olyan edző, akinek újítása teljesen felborítja a jellemző trendeket, és a futballt egy teljesen új dimenzióba vezeti. A labda kapta a legnagyobb hangsúlyt A 3-4-3-as formáció kialakulása és elterjedése is ilyen körülmények között történt, jellemzően 1980-as, 1990-es évek fordulóján. Ekkor a futballban főleg a 44-2 és a 3-5-2 dominált, nagy hangsúly volt a stabilitáson, főleg a védekező futball volt jellemző. 1988. május 4-én a Barcelona élére Johan Cruyffot nevezték ki vezetőedzőnek. A csapat az elmúlt 14 évben mindössze egy bajnoki címet nyert, így mindenféleképpen szükség volt új impulzusokra. A Barcelona hirtelen hatalmas változásokon ment keresztül, 15 játékost adtak el, valamint 12 új játékos érkezett, tehát alapjaiban változott meg a csapat szerkezete. „Bejött egy fekete táblával, felrajzolt 3 védőt, 4 középpályást, 2 szélsőt és egy középcsatárt. Mi pedig egymásra néztünk, és azt kérdeztük: Ez meg mi a fene?” - emlékszik vissza Eusebio. Teljesen új rendszert alakított ki ezzel, forradalmat hajtott n A labda kapta a legnagyobb hangsúlyt, még az erőnléti munka is labdávalfolyt. végre. A 34-3-as rendszert Rinus Michels Ajaxának 4-3-3-as rendszeréből adaptálta. Cruyff formációváltásának fő indoka a középső területek nagyobb kontrollja volt, amely egyben elősegítette a labda dominanciáját is. Mindezt a középpályás rombusz tette lehetővé, így a középpályán folyamatosan emberfölényes szituációkat tudtak kialakítani. „Ha négy védőd marad két csatáron védekezni, akkor csak 6 játékos marad a 8 ellen a pálya közepén: ezt a harcot pedig semmi esélyed megnyerni” - indokolta Cruyff később a váltást. A formációváltás később az edzésmódszerek megreformálásával is együtt járt. A labda kapta a legnagyobb hangsúlyt, még az erőnléti munka is labdával folyt. Ezzel a modem futball alapjait fektette le, különösen a Barcelonánál, amelynek teljesen új arculatot és filozófiát adott. Cruyffnak azonban szüksége volt egy olyan játékosra, aki megfelelően tudja irányítani a csapat labdabirtoklását. Ki lett ő? Pép Guardiola. Fizikailag ugyan nem volt erős, de a labdával hihetedenül intelligens volt. Később edzőként is ezt a gondolkodásmódot vitte tovább csapataihoz. Azóta a rendszert újra forradalmasították, mivel újabban a csapatoknál a fő cél megint a stabilitás kialakítása. Cruyff rendszerében mindössze 3 védő szerepelt, a középső 4 játékos pedig egyaránt középpályás volt, szélességet pedig a szélsők adtak, tehát ez egy nagyon offenzív szisztéma volt. Manapság ilyen felállást nagyon ritkán lehet látni, mivel túl kockázatos lenne. A modern változatban ez már teljesen máshogy néz ki: hátul ugyanúgy három belső védő szerepel, azonban a szélességért a szárnyvédők felelnek, így a három támadó is szűkebben helyezkedik elöl, cent- rálisabb pozícióban. Mi a rendszer legnagyobb előnye? A flexibilitás, támadásban és védekezésben egyaránt. Támadásban az alapvető formáció 3-4-3, de ebből könnyen lehet váltani akár 3-2-5-re, védekezésben pedig egyaránt lehet 54-1-et vagy 5-2-3-mat formálni, amelyek rendkívüli módon növelik egy edző lehetőségeit. így például mérkőzésekbe is sokkal köny- nyebb belenyúlni, hiszen nincs szükség teljes szerkezetváltásokra, mindössze enyhe módosításokra van szükség. A 34-3 főleg védekezésben ad hatalmas stabilitást, egyszerű tolódásokkal a hátsó ötös lánc tökéletesen le tudja zárni a kulcsfontosságú területeket, így a konstans labdajáratást nagyon jól lehet ilyen módon semlegesíteni. Manapság azonban kevés csapat alkalmazza ezt a felállási formát, ennek pedig több oka is van: elsőA Vasas 3-4-3-as rendszerrel futballozva vezeti az NB I-et sorban megfelelő játékosokra van szükség: olyan belső védőkre, akik hátulról jól tudják irányítani a csapat labdajáratását és passzjátékát, mivel ebben a szisztémában a belső védők kapnak hatalmas hangsúlyt. Másodsorban, a rendszer megfelelő működése érdekében rengeteg gyakorlásra van szükség - az ötös lánc tolódása a legkritikusabb pont -, ebből kifolyólag pedig kevés edző szereti alkalmazni. A modem 34-3 izáriiyvédü Belső védő Belső védő Belső védő Chile sosem tartozott a tradicionális fútballnemzetek közé, de az elmúlt évtizedben mutatott játékstílusukkal beszivárogtak a köztudatba. Ennek első fontos szereplője Marcelo Bielsa volt, aki 2007-ben vette át a nemzeti válogatott irányítását. Irányítása alatt Chile nemzetközileg is elismert csapattá vált. Stílusa és taktikája rendítheteden volt, vezetésével Chile 3-3-1-3-at játszott, amelyet semmiféleképpen sem volt hajlandó megváltoztatni. Irányítása alatt sikerült kijutni a 2010-es világ- bajnokságra, amely nem a vonzó támadófútballról szólt, sokkal inkább a masszív védekezésről. Chile őszinte és izgalmas futballja sok emberben nyomot hagyott, a korai búcsúzás ellenére. Bielsa munkája az egész chilei futballra hatással volt, különösképp Jorge Sampaoli csapatára, az Universidad de Chilére. A La U három bajnokságot nyert egymás után - 35 meccses veredenségi sorozattal -, valamint a Copa Sudamericanát is megnyerte, története során először. A Bielsa-stílus ápolójaként Sampaolit 2012 novemberében kinevezték a chilei válogatott élére. Sampaoli a 34-3-as formációt vezette be, de ebből flexibilisen tudott - szükség esetén - váltani 34-1-2-be vagy 4-3-1-2-be. Végül sikerült kijutni a 2014-es világbajnokságra, ahol Chile a halálcsoportba került, Spanyolország, Hollandia, és Ausztrália ellenfeleként. A csoportból való továbbjutás sikerült, ám a második körben 11 -esekkel esteti ki a csapat Belső Bö«ppVa^LlBÜ<~j)palya3 Szarnyvcdo A 3-4-3 modern változata „Kritizáltak amiatt, hogy csak három védővel játszom, de ez a legnagyobb baromság amit valaha hallottam" - mondta Johan Cruyff, miután 1992-ben megnyerte a BEK-et a Barcelonával (Fotók: képarchívum) Brazília ellen. 2015-ben azonban összeért egy remek generáció, a 2015-ös Copa América ilyen szempontból tökéletes időzítésnek tűnt. Az esélyes országok - Argentína, Brazília - még mind saját sebeiket nyalogatták a kudarcok után, így Chile - hazai pályán - abszolút esélyesnek számított. A döntőben w el — a dicső generáció legnagyobb sztárja. A győzelemmel sikerült megkoronázni a Bielsa és Sampaoli által használt stílust, a csapatmunka igazi csúcsa volt. Chile végre a kontinens urává vált, az érzést Vidal fogalmazta meg: ,A pályán hagytuk az életünket. A chilei embereknek szükségük volt erre az örömre.. .mi pedig megadtuk nekik.” Az NB I listavezetője is a 3-4-3-ban hisz o Középcsatár Chile sosem tartozott a tradicionális futballnemzetek közé, de az elmúlt évtizedben mutatott játékstílusával beszivárgott a köztudatba. Argentínával csapott össze, amely országnak kulcsfontosságú hatása volt a chilei futballra, ugyanis mind Bielsa, mind Sampaoli itt született és nőtt fel. Sem 90, sem 120 perc nem hozott döntést, így végül 11-esekre került a sor. Chile nem hibázott, a mindent eldöntő 11-est Alexis Sánchez végezte Jelenleg a nemzetközi futballban nagyon kevés csapatra jellemző ez a formáció, éppen a speciális játékoskeret miatt. Azért találunk rá példát: Antonio Conte Chelsea-jét. Az olasz mester kezdetben a 4-3-3-mal próbálkozott, ám úgy tűnik, hogy kezd visszanyúlni az általa is preferált 3 védős rendszerhez - utóbbi két győztes meccsén egyaránt 34- 3-at használt. Magyar vonatkozásként pedig a Vasas említhető, amely az idei szezont végig a 3-4-3-as rendszerben játssza, ennek sikeressége pedig a tabellán is látható. Michael Oenning csapata tökéletesen megfelel a fentebb említett kritériumoknak, adott egy erre alkalmas játékoskeret, és a taktikai mozgások is meccsről meccsre javulnak. Egyelőre a magyar csapatok nem találják az ellenszerét, ez pedig újfent mutatja a rendszer fontosságát a modern futballban. Beregi István o Szélső Szélső Jörge Sampaoli Copa América- győzelemre vezette Chilét
