Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-18 / 242. szám, kedd

8 I KÜLFÖLD 2016. október 18. | www.ujszo.com Elkezdődött Moszul bevétele Az offenzíva a legnagyobb katonai művelet Irakban Szaddám Húszéin diktátor bukása óta Kurd pesmerga harcosok az észak-iraki Moszul bevételére indulnak (Sita/ap) RÖVIDEN Házának liftjében robbantották fel Donyeck. Ismeretlen tettesek megölték a donyecki szakadár fegyveresek egyik parancsnokát, Arszen Pavlovot, a férfival po­kolgép végzett saját házának liftjében. A Motorola ragad­ványnéven ismert szakadár pa­rancsnok halálának hírét meg­erősítette az ukrán belügymi­nisztérium és a donyecki szaka­dár „köztársaság” védelmi tár­cája is. OlekszandrZaharcsenko, a szakadár Donyecki Népköz- társaság vezetője Kijevet tette felelőssé Pavlov haláláért, és „hadüzenetnek” nevezte az ese­tet. Denisz Pusilin donyecki po­litikai vezető pedig arra figyel­meztetett, hogy a lázadópa­rancsnok meggyilkolása még jobban kiélezheti a helyzetet a Donyec-medencében. (MTI) Öngyilkos merényletek Ammán/Bagdad. Öngyilkos merénylő - feltehetően az Iszlám Állam szervezet tagja - robban­totta fel magát, és oltotta ki há­rom ember életét egy szíriai me­nekülttáborban, a jordániai határ közelében. Az eset a Rakban nevű menekülttáborban történt, amely a lázadók kezén lévő te­rületen van. Öngyilkos merény­letet követtek el tegnap az iraki főváros, Bagdad közelében, a támadásban legalább 10-en éle­tüket vesztették. A merénylő robbanószerrel megrakott autó­jával leparkolt, és egy síita fegyvereseket szállító konvoj elhaladásakor robbantott. (MTI) Egy aleppöi csalid 14 tagja halt meg Aleppó. Egyetlen család 14 tag­ja is meghalt abban a légitáma­dásban, amely az észak-szíriai Aleppó ellenzéki fegyveresek ellenőrizte kerületeit érte tegnap -jelentette a Szíriai Polgári Vé­delem. A körzetben tevékeny­kedő fehérsisakosokként ismert helyi önkéntes mentőalakulat szerint a halottak közt volt két féléves csecsemő és 6, nyolc­évesnél fiatalabb gyermek is. A mentőalakulat úgy tudja, hogy orosz harci repülőgépek hajtot­ták végre a légitámadást. (MTI) Fenyegető üzenetek német iskolákba Berlin. Fenyegető üzenetet ka­pott tegnap számos iskola Né­metországban -jelentette a Mit­teldeutscher Rundfunk (MDR) közszolgálati médiatársaság. Valamennyi érintett iskolához egyforma szövegezésű elektro­nikus levél érkezett. Az MDR hivatalosan nem megerősített értesülése szerint az e-mail erő­szakos cselekményekről szól. A szászországi Lipcsében hét is­kolához vezényeltek ki rend­őröket. A Szász-Anhalt tarto­mányi Magdeburgban két gim­náziumot átkutattak, az egyikből a diákokat hazaküldték, a má­sikban folytatódott a tanítás. A rendőrség nem talált konkrét veszélyre utaló jeleket. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az iraki kormányfő tegnap hajnalban bejelentette a Moszul felszabadítására irányuló nagyszabású szárazföldi hadművelet kezdetát. Napjainkban mintegy 1,3 millió ember él Moszulban, az Iszlám Állam fegyveresei több mint hatezer embert tartanak ott fogva. Haider al-Abádi kormányfő beje­lentette, hogy kezdetét vette az Isz­lám Állam dzsihádista szervezet ke­zén lévő utolsó iraki nagyváros visszafoglalása. Az Iszlám Államot vezető Abu Bakr al-Bagdadi éppen Moszulban kiáltotta ki a kalifátus lét­rehozását az általuk elfoglalt iraki és szíriai területeken. A Tigris folyó partján fekvő nagyváros a szélsősé­gesek utolsó bástyájának számít a közel-keleti országban. Leverték azt a lázadást, amely az ún. iszlamista rendőrség parancsnokának vezetésé­vel tört ki Moszulban Abu Bakr al- Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője ellen, aki állítólag a dzsihádisták szí­riai bástyájába, Rakkába menekült át Moszulból - jelentette az asz- Szumaríja pánarab televízió Ninive tartománybéli forrásokra hivatkozva. Országosan Hillary Clinton vezet az amerikai elnökválasz­tási küzdelemben Donald Trump előtt, de különféle köz­vélemény-kutatások eltérő arányokat mutatnak az ő javá­ra. Gyúlékony anyagot dobtak be a republikánusok egyik ószak-karolinai irodájába. Washington. Az NBC televízió és a The Wall Street Journal által nyil­vánosságra hozott felmérés szerint Hillary Clinton, a demokraták el­nökjelöltje országosan 48:37 arány­ban vezet a republikánus elnökjelölt, Donald Trump előtt. Az ABC tele­vízió és a The Washington Post kö­zös közvélemény-kutatása azonban kisebb Clinton-előnyt mutatott. Az ő Áttört védelmi vonal A hadművelet hajnali kezdete óta a kurd fegyveresek visszafoglaltak hét falut a dzsihádistáktól, a város keleti részében pedig a támadók megsemmisítették a Moszult ellen­őrző Iszlám Állam első védelmi ál­lásait. A Sky News Arabia hírteleví­zió úgy tudja, hogy a második leg­nagyobb iraki város felszabadításá­ban részt vevő egységek létszáma meghaladja a 80 ezret. Légi támoga­tást kapnak az Egyesült Államok ve­zette nemzetközi koalíciótól. Elem­zők szerint így is hetekig, de akár hó­felmérésük szerint Trump a nőket sértő — és szavazókat eltántorító - megjegyzései ellenére is, a demok­rata párti elnökjelölt csak 4%-kal - 47:43 arányban - vezet a republiká­nusok jelöltje előtt. Szeptemberhez képest csökkent a Trump iránti bi­zalom: akkor a megkérdezettek 42%- a gondolta úgy, hogy a republikánus elnökjelölt tisztességes és megbíz­ható, most viszont csak 34%-uk gon­dolja róla ezt. Az NBC televízió arra hívta fel a figyelmet, hogy Barack Obama 2008-ban 7%-os előnnyel nyerte meg a választást republikánus vetélytársa, John McCain előtt, 2012- ben pedig 4%-os volt az előnye a re­publikánusok akkori elnökjelöltje, Mitt Romney előtt. Donald Trump vasárnapi Twitter­napokig is eltarthat a művelet. Az asz- Szumaríja televízió úgy tudja, a vá­ros ostromában a hadsereg katonáin kívül részt vesznek terrorelhárító egységek, szövetségi és helyi rend­őrök, kurd harcosok (pesmergák), il­letve egy síita milícia és a térségbeli szunnita törzsek fegyveresei is. Az iszlamista fegyveresek is kemény harcra készülnek, beásták magukat, és gyaníthatóan ismét élő pajzsként használják a lakosságot, amint azt a korábbi összecsapásokban is tették. Amerikai becslések szerint 3500- 4000 alaposan felfegyverzett dzsihá­üzenetében azt írta, hogy lesznek csalások a választásokon. Ezt több magas rangú republikánus párti po­litikus magyarázni kezdte, hogy Trump a média elfogultságára pa­naszkodik, ám Trump később nyo­matékosította, hogy igenis lesz csa­lás. A kijelentések republikánus és demokrata körökben is aggodalmat keltenek azt illetően, hogy elfogadja- e majd a politikus esetleges veresé­gét. Trump szeptemberben azt állí­totta, természetesen elfogadja az eredményeket, de később a New York Timesnak már azt mondta: „Meglátjuk, mit hoz a jövő.” „A ha­talom békés átadása az amerikai tör­ténelem védjegye” - hangsúlyozta Mike Pence indianai kormányzó, Trump alelnökjelöltje. A republiká­dista lehet a városban, akik évekig készülhettek a mostani támadásra. Tömeges menekülés lehet A bejelentés nem volt váratlan, az iraki légierő több tízezer röplapot do­bott le vasárnap Moszulra, figyel­meztetve a lakosságot, hogy az utol­só szakaszukba jutottak az Iszlám Állam elleni támadás előkészületei. A lapokon többféle üzenet volt. Az egyikben azt ígérték, hogy az előre­nyomuló katonaság és a légierő nem vesz célba civileket. Egy másik azt tanácsolta a lakosságnak, hogy ke­rülje az iszlamisták tartózkodási he­lyeit. A hadműveleteket akadályozó tömeges meneküléstől tartva az iraki hadsereg azt kérte a röplapokon, hogy az emberek maradjanak otthon, és ne higgyenek az iszlamisták pánikkeltő híreszteléseinek. Ha a hadsereg ala­kulataival találkoznak, tartsanak tő­lük távolságot. Az iszlamisták 2014 júniusában foglalta el Moszult. Előt­te a városban kétmilliónyian éltek, ez Irak második legnépesebb városa. A Moszul visszavételéért indított hadművelet döntő pillanata lehet a dzsihádista szervezet elleni harcnak - jelentette ki Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Washingtonban. „Olyan csapást mérhetünk az Iszlám Államra, amelyből nem tud majd újra felállni”—reménykedett Carter. nus elnökjelölt az elmúlt napokban mindent megtett, hogy kétségbe vonja a választások tisztaságát, de a közvélemény-kutatásokban a ve­télytársa, Clinton mögött egyre job­ban lemaradó Trump eddig semmi­vel sem támasztotta alá a vádakat. Gyúlékony anyagot dobtak be a Republikánus Párt egyik észak- karolinai irodájába, sérülést nem okozott. Az iroda és a mellette lévő épület falaira pedig graffitikat rajzol­tak, horogkereszttel, valamint „náci republikánusok, ki a városból!” fel­iratokat festettek rá. Észak-Karolina a 2016-os elnökválasztás egyik „csa­tatérállama”, vagyis olyan szövetségi állam, ahol a választói akarat nem ki­számítható, a választók hol erre, hol arra a pártra voksolnak. (MTI) A Demokratikus Koalíció szerint az alaptörvény 7. módosításával a kormány az álnépszavazástól távol maradó ötmillió ember akaratát ve­szi semmibe. Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény módosításá­ban, az arról szóló vitától és a ké­sőbbi szavazástól is távol marad­nak a képviselői - erősítette meg a szocialisták frakcióvezető-helyet­tese. Varga László azt mondta, sen­ki nem adott felhatalmazást a Fi­desznek az alkotmánymódosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivat­kozik. „Diktátortempó” a kisebb­ség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel Orbán és a Fidesz saját hatal­mi érdekeit szolgálja - szögezte le. Hadházy Ákos, az LMP vezérszó­noka közölte, színvonaltalan az al­kotmánymódosítás, és olyan fogal­makat tartalmaz, amelyeknek nincs jogi relevanciája. (MTI, ú> Meggyőző fölénnyel nyerte meg a hétvégi parlamenti választást Monteneg­róban a Milo Djukanovic kormányfő (középütt) vezette, 25 éve hatalmon lévő baloldali Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS), de önállóan nem tud kor­mányt alakítani - erre lehet következtetni a tegnap közzétett nem hivatalos végeredményekből, a Nyugat-barát DPS a voksok 41,1%-át szerezte meg, ami 35 képviselői helyet jelent a 81 fős törvényhozásban. A tíz pártot tömörítő az orosz- és szerbpárti Demokratikus Front nevű ellenzéki koalíció a szavazatok 20,6%-át gyűjtötte be, ezzel 18 parlamenti mandátumra tett szert. (SITA/AP) Budapest. Az alaptörvény mó­dosítása arról szól, hogy az „euró­pai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hi­szünk egy Brüsszelből irányított birodalomban” - hangoztatta teg­nap Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben. Azt mondta, a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, egy nemzet a geopoli­tikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemze­tiséggé. Kossuth Lajost idézve ki­emelte: „Mi magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Eu­rópában”. Orbán arra kérte a pár­tokat, rövid időre tegyék félre párt- politikai szempontjaikat. Ázért szükséges az új egységet alkot­mánymódosítással is kifejezni, mert a népszavazás a „migránskér- désen” túl valójában a magyarok alkotmányos identitásáról szólt. Hillary Clinton utcahosszal vezet Trump előtt Módosul az alaptörvény

Next

/
Thumbnails
Contents