Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-18 / 242. szám, kedd
4 I RÉGIÓ 2016. október 18. | www.ujszo.com Komárom is kap a romáknak járó felzárkóztatási támogatásból A romaügyi biztos szerint az összeférhetetlen lakók ügye nem romaprobléma Komárom a harcsási telepnek köszönhetően került a roma felzárkóztatási programba (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA A Komáromi járásból egyedül Komárom szerepel azon a 150 települést tartalmazó listán, amelyek részesülnek az emberi erőforrások operatív program által finanszírozott, roma közösségek felzárkóztatását célzó támogatásból - hangzottéi Ravasz Abel romaügyi kormánybiztos és Bastrnák Tibor (Híd) parlamenti képviselő, egyben komáromi önkormányzati képviselő közös sajtótájékoztatóján. KOMÁROM A jegyzéket még Peter Pollák előző romaügyi kormánybiztos állította össze, és a hét évig zajló projekt első négy évében nem is lehet rajta változtatni, pedig a Komáromi járásban is több olyan település van - például Ogyalla, Guta, Naszvad, Madar, Új- gyalla, Marcelháza - ahol jelentősebb roma közösség él. „A lista összeállítói elsődlegesen a telepen élő romákra összpontosítottak, és Komárom a harcsási telepnek köszönhetően kerülhetett a 150 település közé - magyarázta Ravasz Ábel, aki nem tartja a legjobbnak, hogy ez volt a fő kritérium, de ezt örökölte elődjétől. - A projektbe bevont településeknek szociális terepmunkásokat kell alkalmazniuk, közösségi központot üzemeltetniük, egy roma gyerekek által látogatott óvodában pedagógiai asszisztenst foglalkoztatniuk, valamint végrehajtani a telekrendezést. Mindezen tevékenységekre az operatív programból kapnak támogatást, összesen 139 millió euró áll rendelkezésre.” A harcsási szociális lakásokat egyébként még Bastrnák Tibor polgár- mestersége idején létesítették, zömében roma bérlők kerültek oda. A sajtótájékoztatón szó volt a komáromi I. és II. lakótelepen élő összeférhetetlen lakókról is, akik hosszú ideje megkeserítik szomszédaik életét. A városvezetés részéről többször elhangzott, hogy a romaügyi biztostól kémek segítséget a helyzet rendezésére, de Ravasz Ábel kérdésünkre világossá tette: ez nem áll módjában. „Az összeférhetetlen lakók ügye nem romakérdés, bár kétségtelen, hogy többségében romákról van szó - mutatott rá. - Segíthet viszont például a roma polgárőrség felállítása, amit sajnos nem támogat a kormány, viszont azokon a településeken, ahol korábban működött, mindenütt komoly eredményeket értek el.” Bastrnák Tibor hozzátette, az egyes és kettes lakótelepi problémás lakók ügyében a városvezetés és a városi hivatal részéről az eddigieknél sokkal erélyesebb fellépésre lenne szükség - amit a képviselő-testület többször számon is kért -, és nem kellene a romaügyi biztosra mutogatni. „A városnak most 1,5 millió euróval több bevétele van részesedési adókból, mint az előző években, a pluszbevétel egy részét például roma polgárőrség létrehozására lehetne fordítani” - tette hozzá Bastrnák Tibor. Ravasz Ábel arról is tájékoztatott, hogy néhány héten belül újra megnyílik Nyitrán a romaügyi hivatal regionális irodája, amely már évek óta nem működött, és Késmárkon, Felsővízközben (Svidník), Homon- nán, Nagymihályban is nyílik irodájuk a már meglévő kassai, iglói, eperjesi, rimaszombati, valamint besztercebányai mellett. Munkatársaikhoz elsősorban tanácsadásért, tájékoztatásért fordulhatnak a polgármesterek, de mediátori-közve- títői teendőket is ellátnak. „Bár a bevezetőben említett projektbe egyelőre a kiválasztott 15 0 településen túl mások nem kapcsolódhatnak be, sok egyéb pályázati kiírás létezik a különböző szaktárcákon belül, amely a romák felzárkóztatására, oktatási, szociális, lakhatási körülményeik javítására szolgál. Irodáink munkatársai ebben is tudnak segíteni, érdemes tehát hozzájuk fordulni” - mondta Ravasz Ábel. Az illegálisan lerakott szemét több mint fele háztartási és építési hulladék (Képarchívum) A Szenei járásban van a legtöbb illegális hulladéklerakat Párkányi anziksz kiállítás régi képeslapokból A képes levelezőlapokat bemutató kiállítás az évvégéig, a meghosszabbított iskolatörténeti kiállítás november közepéig látogatható (A szerző felvétele) SZAKÁL KINGA Egy felmérés szerint főleg a képzett és tehetősebb emberek viszik a hulladékot az illegális lerakatokra. SZENC Pozsony megyében van a legtöbb illegális szemétlerakat - derül ki a Környezetvédelmi Intézet (IEP) elemzéséből. Az IEP, a környezetvédelmi minisztérium új elemző intézményének munkatársai kiszámolták, hogy a megyében egy lakos 1,5 liter szemetet termel naponta. „A legtöbb illegális szemétlerakat a Szenei járásban van, itt több mint két liter szemét jut egy lakosra naponta. A felmérésből kiderül, hogy a szemét több mint fele háztartási és építési hulladék, a többi műanyag, autóalkatrész, üveg, háztartási gépek, technikai eszközök. Több hulladékot termelnek a képzettebb és gazdagabb emberek, és főként ők azok, akik az illegális szemétlerakatokra szállítják a hulladékot. Az 2016-tól hatályban levő törvényt szigorították, emelték a bírság összegét. Az IEP elemzői rámutatnak arra is, hogy kevesebb lenne az illegális lerakat, ha a szeméttelepek közelebb lennének a településekhez. Szene négy illegális lerakat felszámolását tervezi. A Nyitrai úton, az Autópálya utcában, a Szeredi út és a Malomszugla közelében található hulladékgyűjtőkben összesen 855 tonna szemét van, felszámolásuk több mint hatvanezer euróba kerül. GULYÁS ZSUZSANNA Háromszáz párkányi anzikszkártyát és korabeli fotót bemutató kiállítás nyílt a Párkányi Városi Múzeumban. PÁRKÁNY „A képes levelezőlapok fontos kordokumentumok” - mondta a kiállítást megnyitó Cucor Roland pedagógus, helytörténész, aki maga is lelkes anzikszgyűjtő. Az anziksz német eredetű, régies kifejezés. A ritka helytörténeti kiállítás megnyitóján közel nyolcvanan vettek részt. „A kiállításnak rendkívüli sikere van, ezért úgy döntöttünk, hogy legalább egy részéből állandó kiállítást nyitunk. Felmerült az az ötlet is, hogy a digitalizált képeslapokból helytörténeti könyvet szerkesztünk” - mondta Juhász Gyula, a múzeum vezetője. Az 1876 és 1945 közötti időszakot felölelő kiállításon több ritkaság látható. A legrégebbi 1876. február 21-én készült. A pusztító dunai árvizet megörökítő felvételt az esztergomi Várhegyről Beszédes Sándor készítette. Eszmei értékét növeli, hogy ez az első Párkányról készített fénykép. Cucor Roland tartalmas megnyitóbeszédéből kiderült, hogy az első párkányi képeslapok budapesti és esztergomi nyomdákban készültek. A párkányiak közül elsőként Reisz Dezső és Miklósi Gyula kapcsolódott be a levelezőlapok kiadásba. Később Gondos Vilmos helyi nyomdász műhelyében is készültek párkányi képes levelezőlapok. Az első párkányi képeslapokon a város jellegzetes épületei - egyebek mellett a Szent Imre-templom és a Hungária Szálló - láthatók. „Amikor megcímezték őket, íróikban nyilván fel sem merült a gondolat, hogy ezek a levelezőlapok egyszer visszakerülnek feladási helyükre, és fontos kordokumentumok lesznek” -jegyezte meg Cucor Roland. A kiállított képes levelezőlapokon gyakran feltűnik a Mária Valéria híd is. Az időrendi sorrendbe rakott felvételeken az utolsó, 1945-ből származó képeslapon az 1944. december 26-án felrobbantott híd romjai láthatók.
