Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-03 / 229. szám, hétfő
6 I KÜLFÖLD 2016. október 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Lemondott a szocialista Sánchoz Madrid. Lemondott szombat este Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára, miután a párt vezetősége leszavazta álláspontját. Távozásával megnyílt az út a 9 hónapja húzódó kormányalakítás előtt. A végrehajtó testületben azok kerültek többségbe, akik szerint a pártnak tartózkodnia kell a parlamentben, amikor a konzervatív néppárti Mariano Rajoy előterjeszti kormányprogramját. A szocialisták tartózkodása esetén Rajoynak meglesz a kellő szavazattöbbsége, és kormányt alakíthat. Sánchez a vezetőség szombati, éjszakába nyúló ülésén ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy továbbra is utasítsák el a konzervatívok kormányalakítását, ami valószínűleg a harmadik parlamenti választáshoz vezetett volna kevesebb mint egy éven belül. (MTI) Összetűzósek Calais-ban Calais. A franciaországi Calais- ban összetűztek a rendőrökkel szombaton a migránsokat pártoló aktivisták, akik a szolidaritásuk jegyében tüntetést szerveztek a város központjában. A tüntetést a hatóságok betiltották, mégis több százan gyűltek össze az ország számos pontjáról, ahonnan autóbuszok szállították őket Calais- ba. Volt köztük sok angol is. A tömeg megpróbált bejutni a városközpontba, de a rendőrök az útjukat állták, és ekkor tört ki az összecsapás, amely három órán át zaj lőtt. A tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták szét őket. Öt rendőr és egy sajtótudósító könnyebben megsérült. A tiltást a hatóságok azzal indokolták1, hogy már amúgy is feszült a helyzet a városban, ahol a spontán módon kialakult, de eddig megtűrt, 12 ezer fos, „dzsungelnek” is nevezett nyomorúságos migránstábort fel akaij ák számolni az év végéig. (MTI) Trump nem fizetett jövedelmi adót Washington. A The New York Times megszerezte a republikánus elnökjelölt, Donald Trump 1995-ös vagyonnyilatkozatát, s kiderült, Trump valószínűleg 18 éven keresztül nem fizetett jövedelmi adót. Bombaként robbant az amerikai politikai életben, hogy a lap az intemétes oldalán nyilvánosságra hozta: Trump 1995-ben majdnem egymilliárd dolláros veszteséget jelzett és ezért valószínűleg elkerülhette a szövetségi jövedelmi adó befizetését csaknem két évtizeden keresztül. Adószakértők megállapították, hogy „a gazdagoknak különösen kedvező adószabályok lehetővé tették Trumpnak, hogy 916 millió dolláros veszteségét úgy úja le, hogy 18 éven keresztül évi több mint 50 millió dollárnyi jövedelmi adót ne fizessen be”. A lap szerint Trump törvényesen kerülte el a szövetségi adó befizetését. (MTI) Mindenki a részvételre figyelt ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlós hozzájárulása nólkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyar- országra történő kötelező betelepítését?" Erre a kérdésre válaszoltak tegnap Magyarországon azok, akik rész vettek a kötelező betelepítési kvótáról szélé népszavazáson. A magyar Országgyűlés május 10- én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást amelyet Ader János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A névjegyzék péntek délutáni zárásakor 8 272 625 választópolgár volt jogosult a voksolásra, vagyis a népszavazás érvényességéhez az kellett, hogy 4 136 313-an érvényesen szavazzanak tegnap 19 óráig. A népszavazáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 105 külképviseletén akkor szavazhattak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Az a- merikai kontinensen már szombaton volt a voksolás, Ausztráliában és az ázsiai kontinensen tegnap szavaztak. A kormány az utolsó pillanatokig küzdött, a baloldali ellenzék és megannyi civilszervezet viszont távol- maradásra, vagy érvénytelen voksolásra buzdított. Tegnap természetesen mindenki a részvételre figyelt egy erősebb kezdés után az érvénytelenség felé hajSZAVAZÓLAP Ország« népszavazás 2016.október 2. fntyaen savra* calc Bit v»S5žfa ««5 Akarja-e, hogy az Európai Unió «Országgyűlés hozzájárulása nélkül is n.T maFar í,lamP°lgírok 9'» történő kötelező betelepítését? I I Egy választópolgár voksol a debreceni Vegyipari Szakközépiskolában kialakított 21. szavazókörben a kvótareferendum napján. Debrecenben adta le voksát Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is, aki azt mondta, a népszavazásnak a részvételi aránytól függetlenül mindenképpen lesz közjogi következménye. (MTi-feivétei) lőtt a részvétel. Délután már leginkább arra lehetett következtetni, hogy a kvótareferendum érvénytelen lehet, mert a részvétel csupán 40-44 százalék körül alakul. Ami a területi megoszlást illeti: a különböző szavazásokon eltérő képet mutat az ország. A mostani számokból az tűnt ki, hogy a helyhatósági választásokhoz és a szociális referendumhoz hasonlóan Budapesten nagyon alacsony volt a részvétel. A legaktívabbak a nyugati megyék, valamint Tolna, Heves, Jász-NagykunSzolnok, Bács-Kiskun és Békés, viszont Budapesthez hasonlóan Borsod és Szabolcs lemaradt. A népszavazáson a demokratikus, jóhiszemű Magyarország fog győzni — ez volt a meggyőződése a Demokratikus Koalíció elnökének. Gyur- csány Ferenc a szombati, a Parlament előtt tartott kampányzáró sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt napok, hetek dacára a kormány is érti és érzi, hogy a kampány eredménytelen lesz, a népszavazás el fog bukni, a jóhiszemű, demokratikus Magyarország pedig győzni fog. Hozzátette, hogy szerinte a népszavazástól távolmaradók lesznek többen, akiktől azt kérte, mutassák meg, hogy létezik egy demokratikus, emberi Magyarország. Fidesz Választási Irodává nevezték át a Nemzeti Választási Irodát az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) közös, szombati tiltakozó demonstrációján; a táblát a választási iroda fővárosi székhelye előtt függesztették ki. Molnár Gyula, az MSZP elnöke a referendumról azt mondta: egy jogilag megalapozatlan, kormánydöntéssel megoldható kérdésre írták ki a népszavazást. Karácsony Gergely, a PM társelnöke azt mondta: lassan orvosi esetként lehet értelmezni Orbán hatalomféltését, és az ő érdekét szolgálja a népszavazás is. A Jobbik elnöke a népszavazás érvényességét nevezte az egyetlen tétnek, miután leadta voksát. Vona Gábor azt mondta: ha nem lesz érvényes a referendum, akkor több mint 10 milliárd formtot egy közvéleménykutatásra költött el Magyarország. Az ellenzéki párt vezetője megismételte: ebben az esetben Orbán Viktor miniszterelnöknek le kell mondania. Az érvénytelenség másik következményeként jelölte meg, hogy az ország Brüsszel kezébe ad egy aduászt azzal, hogy nem utasította el a kvótákat. Ezért vett részt és szavazott nemmel - indokolta. „Az igen szavazat kiállás az európai értékek mellett és aktív fellépés az Orbán-rendszerrel szemben” - mondta Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, miután voksolt a referendumon. (MTI, NOL, ú) Elsősorban belpolitikai jellegű volt a népszavazás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Prága. Belpolitikai jellegűnek nevezte elsősorban a magyarországi kvótanóp- szavazást az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke egy tegnapi námet lapinterjúban. Martin Schulz úgy válté, a népszavazással Orbán Viktor miniszterelnök meg akarja szilárdítani hatalmát. Kiemelte: Orbán a hatalma megerősítéséért , játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét”, holott abban Magyarország is részt vett. Arra a kérdésre, hogy a szolidaritástól elzárkózó tagállamok meddig számíthatnak a közösség pénzügyi szolidaritására, azt mondta: a hét évre szóló pénzügyi tervben előirányzott támogatásokat nem lehet minden további nélkül csökkenteni, de ha a támogatásokban részesülő országok közül egyesek úgy vélekednek, hogy igényt tarthatnak a szolidaritásra, viszont nekik nem kell szolidaritást tanúsítaniuk, akkor ez a kérdés bizonyára napirendre kerül majd a pénzügyi terv felülvizsgálatakor. „A menekültproblémát nem lehet a menekültek kvótákon alapuló elosztásával megoldani” - mondta az osztrák külügyminiszter a Welt am Sonntag című lapnak. Inteijújában kiemelte, hogy rossznak tartja a 160 ezer menekült tagországok közötti elosztásáról hozott döntést. A kvótákról folytatott vita „veszélyes, megosztó hatású, nyugtalanságot, nézeteltéréseket, kölcsönös ellenségeskedést szül” — mondta Sebastian Kurz. A kvótareferendumról elmondta, hogy a magyarok véleménye isméit, és szerinte ezen nem változtat az országos népszavazás. Hangsúlyozta, hogy nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha az uniós tagországok két különböző osztályt képeznének, és úgy vélte, bizonyos tagországok hibát követtek el azzal, hogy a menekültkérdésben megpróbálták rákényszeríteni másokra irányvonalukat. Ľubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint a „kvótarendszer halva született gyerek, nem működőképes”, és megvalósításának eddigi eredménye nagyon gyenge. „Számomra ez már a múlt, de kellemetlen, hogy a politikai vita erről ilyen hosszú ideig tartott” - tette hozzá. Zaorálek szerint Európának meg kellene változtatnia hozzáállását a migránsválsághoz, és az egyes országok részvételét a probléma megoldásában nemcsak a kvótákhoz való viszonyulás, hanem szélesebb alapon kellene értékelni. Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter szintén úgy látja, hogy Európa álláspontja migránsügyben kezd megváltozni, példaként az osztrák külügyminiszter nyilatkozatát hozta fel. „Kezdenek észhez térni” - jegyezte meg. A magyarországi népszavazásról Schwarzenberg úgy vélekedik, hogy „túlságosan is színházi, és inkább Orbán Viktor belpolitikai céljait szolgálja”. London március végéig hivatalosan elindítja a brexit folyamatát A brit kormány március vágóig indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszüntetáséhez vezető folyamatot - mondta tegnap a brit miniszterelnök. London. Theresa May a tegnapi BBC-inteijúban azt is hangsúlyozta, hogy pontos dátum továbbra sincs. Hozzátette azonban: reméli, hogy miután az EU-partnerek azt már tudják, hogy a Lisszaboni Szerződés 50., a kilépést szabályozó cikkelyének aktiválása 2017 első negyedében megtörténik, „el lehet végezni bizonyos előkészületi munkálatokat”, és így az érdemi tárgyalási folyamat simább lehet. Ez az Egyesült Királyságnak, az Európai Uniónak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt érdeke — mondta a brit miniszterelnök. Korábban voltak olyan sajtótalálgatások, hogy Theresa May az 50. cikkely aktiválásával megvárhatja akár a 2017 szeptemberében esedékes németországi parlamenti választásokat is. Elhangzottak olyan uniós vélemények is, hogy a német választások előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások. May mteijút adott a The Sunday Times című lapnak is, közölve: a brit kormány tavasszal kezdeményezi a parlamentben annak az 1972-ben kelt törvénynek a hatályon kívül helyezését, melynek alapján Nagy-Britannia csatlakozott az európai közösséghez. May szerint a csatlakozási törvény visszavonása az első szakasza lesz annak a folyamatnak, melynek végére Nagy-Britannia „ismét szuverén, független országgá válik”. (MTI) Törölték a referendumot Párizs. A franciaországi Allex polgármestere egy bírósági döntésnek eleget téve törölte a tegnapra kiút referendumot, melyet azért írt ki korábban, mert a kormány a helyiek megkérdezése nélkül 50 menedékkérőt tervez áttelepíteni a calais-i migránstá- borból a 2500 lakosú településre. A helyi közigazgatási bíróság törvénytelennek mondta ki a referendumot. „Kényszerből törlőm a népszavazást” - mondta szombati sajtótájékoztatóján a polgár- mester, aki „nagy keserűségének” adott hangot. (MTI)
