Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-13 / 238. szám, csütörtök
I HOBBI új szó 2016. október • www.ujszo.com Vadászat | IX B VIDÉKEIN-, AHOL A SZARVASOK CSAK MOST IEK RÁ IGAZÁN. A VADASZAT SZEMSZÖGÉBŐL AZ AZ EGYIK LEGTEVÉKENYEBB HÓNAP. Az ökör- nyállal telített ősz sokunkat késztet barangolásra, sétákra az ezerszínű természetben. Erdős területen, főleg a lombjától megválni készülő lomberdőkben a csendben járó látogatók figyelmét gyakran furcsa „horkolásnak" tűnő hangok kötik le. NŐURALOM SZARVASÉKNÁL Ha kijátsszuk a gyakran változó őszi légáramlatokat, és sikerül látótávolságba kerülni, akkor szembesülhetünk az egyik legcsodálatosabb vadunk, a dám párzó szertartásával, amit a szaknyelv barcogásnak hív. Ez a nem őshonos jövevény vad nálunk a kezdetekben csak a vadaskertek lakója volt. Később megtelepedett a szabad természetben is, és napjainkban folyamatosan terjeszkedik, miközben újabb és újabb területeket foglal el. Főleg a lomblevelű, kezelt erdőket szereti, de csak egy bizonyos tengerszint feletti magasságig. Mivel az élőhelye gyakran átfedi egymást a szintén nem mindenhol őshonos gímszarvas élőhelyével, egyes területeken azon csodálatos élményben részesülhetünk, hogy pár napig hallható, amint a gímszarvas együtt bőg a barcogó dámmal. A gímszarvasnál is női uralom van, ami ebben a testhelyzetben is barcog. Vagy állva. A párzási rituálék alatt mindkét szarvasfajnál előfordulhatnak erőszakos megnyilvánulások. Ezek lehetnek a kemény káromkodástól a kezdeti „kardcsörteté- sen" (az agancs ágakhoz, fákhoz való csapkodása) keresztül egészen komoly verekedések is. A gímszarvasnál nem túl gyakori, de előfordult már az egyik fél halálával végződő párbaj. A dámnál az agancs (dám lapát) alakjából eredően sokkal veszélyesebb a párbajozó egyedek összeaka- dása. Az ilyen összeakadt dámbikák nyomorultul, egymás nyakát kitörve vagy étlen-szomjan pusztulnak el. A párzás befejeztével mindkét szarvasfaj visszavonul pihenni, és szinte eltűntnek látszik a területről. A legatyáso- dott vad jelentős felhízást igényel ahhoz, hogy a közelgő telet épségben átvészelje. Egy jól kezelt élőhelynek meg kell felelni azon elvárásnak, hogy a rajta tartózkodó vadat az ember segítsége nélkül is eltartsa. De októbér második felében a párzás után meghálálja magát, ha kiegészítő takarmányként erőtakarmányt helyezünk szét a területen. A szarvasok párzásával még nincs vége a természetben megfigyelhető szaporodási rituáléknak. Október végén, novemberben fog párzani a muflon, csaknem párhuzamosan a zergével és még ebben az évben fog lezajlani a vaddisznók búgása is. TAKÁCS FRIGYES sokszor meg is bolondítja a szegény bika fejét, még ha a látszat azt Is mutatja, hogy egy csapatbika vaskézzel uralja a teheneit. Ha egy rudli valamilyen okból megindul, a gímbika se tehet mást, mint azt, hogy követi a háremét. A dám még a látszatra sem ad. Egy igazi papucs, aki tisztában van a fajtájában uralkodó „hölgyválasz" hagyományaival. Ezért kiválaszt egy pár négyzetméteres helyet, ahol patájával egy gödröt kapar, és tisztára gyúrja, dörzsöli azt. Miután e gödörnek a dám testnedveivel eléggé vonzó illatot kölcsönöz, a bika belefekszik, és ott várja barcogva a dámteheneket. Ezt a gödröt hívja a szaknyelv teknőnek, a dám legényszobájának. KÜZDELEM A VÉGSŐKIG A dám nagyon pedáns vad. Sosem dagonyázik, nem hempereg, sose fekszik az oldalára, a lábait maga alá húzva kizárólag csak hason fekve pihen és így segíthet az ember Annak ellenére, hogy a párzási időben a fentebb említett csülkösvad mindegyike nem, vagy csak kis mennyiségben vesz fel táplálékot, a kiegészítő takarmányozással a vadásznak nem kell foglalkozni. Inkább ajánlatos a vadásznak időről időre leellenőrizni a párbajok, verekedések kimeneteleit. Nagyragadozók járta területeken erről gondoskodik a farkas és a medve. A vízről, az itatóhelyek tisztításáról, a művileg készített itatok feltöltéséről viszont nem szabad megfeledkezni. Szarvasbőgés, dámbarcogás aiatt a szarvasok rengeteg energiát veszítenek, amely szemmel láthatóan a hím egyedeket viseli meg. Ezért szükséges az is, hogy a folyamatos anyagcsere és a zavartalan életritmus fenntartását segítőén a vadász biztosítsa, hogy a vadászterületen a vad mindenhol hozzájuthasson az „emlős vad cukorkájához”, a jó minőségű nyalósóhoz. (TF)
