Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-13 / 238. szám, csütörtök

2016. október 13., csütörtök, 9. évfolyam, 40. szám Meg nem erősített dubaji sajtóértesülések szerint a város szívében épülő torony 100 méterrel lesz magasabb a világ jelenlegi legnagyobb felhő­karcolójánál, a 828 méteres Burdzs Kalifánál (Képarchívum) Épül a világ legmagasabb felhőkarcolója A világ legnagyobb felhőkarcolójának építését kezdték meg hétfőn Duhajban, a városállam vízi útjáról elnevezett Dubai Creek Harbour-torony alapkövét Mohamed bin Rasíd Al-Maktúm dubaji uralkodó, az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterel­nöke fektette le. Az új torony méreteit nem közölték, csak azt, hogy amikor 2020-ra, a dubaji világkiállítás évére elkészül, a világ legmagasabb épülete lesz - írja az MTI. Meg nem erősített dubaji sajtóértesülé­sek szerint a város szívében épülő torony 100 méterrel lesz magasabb a világ jelenlegi legnagyobb felhőkarcolójánál, a 828 méteres Burdzs Kalifánál, amely ugyancsak Duhajban található, és a turisták egyik kedvelt célpontja. A Dubai Creek Harbour-tornyot Santiago Calatrava spanyol-svájci sztárépítész tervezte, és a Közel-Ke­let legnagyobb ingadanfejlesztője, az Emaar Properties építi egymilli- árd dollárból (273 milliárd forint). n A Dubai Creek Har- bour-tomyot Santiago Calatrava spanyol-svájci sztárépítész tervezte. A szaúd-arábiai Dzsiddában egy 1 kilométer magasra tervezett felhőkarcoló épül, annak átadását is 2020-ra ígérik. Sőt, a tokió­iak a legújabb felhőkarcolójuk tornyának tetejét már 1700 méter magasságba tervezik (MTI) Nagyot nőtt a szlovák légiutas-forgalom Európai Unióban tavaly mintegy 4,7 száza­lékkal bővült a légiutas-forgalom 2014-hez képest - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat). A legnagyobb növe­kedés Szlovákiában volt. Az utasok száma tavaly 918,3 millió volt az EU tagállamaiban, ez a pénzügyi válság mélypont­jához, 2009-hez viszonyítva 22 százalékos növekedést jelent. A vizsgált időszakban a teljes for­galomnak 45,2 százalékát tették ki a tagországok közötti utasok, 37,2 százalékát az unión kívülre repülők, 17,6 százalékát pedig a belföldi utazók A legnagyobb mértékben, 16,3 százalékkal Szlovákiában emel­kedett a forgalom, megelőzve Romániát és Magyarországot, előbbiben 15,3, utóbbiban 13 százalék volt a növekedés. Vissza­esést egyeden tagállamban sem jegyeztek fel. Nagy-Britanniában regisztrálták a legtöbb utast, 232 milliót, ami 5,6 százalékos növekedés, utána Németország (194 millió), Spa­nyolország (175 millió), Francia- ország (141 millió) és Olaszor­szág (128 millió) következik Az utasok száma alapján Európa legforgalmasabb repülőtere válto- zadanul London/Heathrow, ahol 75 millió utas fordult meg tavaly, 2,2 százalékkal több, mint 2014- ben. Párizs Charles de Gaulle repülőterén 3,2 százalékkal 65,7 millióra, Frankfurtban pedig 2,5 százalékkal 60,9 millióra emelke­dett az utasforgalom. A legtöbb unión kívüli utast, 44 milliót London/Heathrow-n ke­zelték, az EU-n belüli forgalmat tekintve Amsterdam/Schiphol vezetett 33,4 millió utassal, a legnagyobb belföldi forgalmat pedig 14 millióval Párizs Orly repülőtere bonyolította le. Az Eurostat adatai szerint a magyarországi légiutas-forgalom 2015-ben 13 százalékkal 10,22 millióra nőtt az előző évhez képest. Ezen belül az unió tag­államaira 8,092 millió, az unión kívüli országokra 2,136 millió utas jutott. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az utasforgalom alapján a 37. helyen állt az európai repülőterek rangsorában. Légi balesetek következtében 155 ember vesztette életét a tavalyi évben az Európai Unió területén. (MTI) Szlovákiábanl6,3 százalékkal emelkedett a forgalom (Képarchívum) Túlfoglalták a járatot? így keressünk pénzt vele! Akkor beszélünk túlfoglalásról (overbooking), ha több helyet adott el a fuvarozó, mint amennyi hely van a gépen (Fotó: fotolia.com) A legtöbb légitársaság túlfoglalja a gépeit. Ilyenkor akár le is maradhatunk a jára­tunkról, igaz, a cél­állomásra mindenképpen eljutunk, csak nem úgy, és nem akkor, mint ahogy terveztük De ha ilyenbe fu­tunk, még pénzt is kereshetünk vele, akár 600 eurót is, de mindenképpen jól járhatunk Mutatjuk hogyan. Mi az a túlfoglalás? Akkor beszélünk túlfoglalásról (overbooking), ha több helyet adott el a fuvarozó, mint amennyi hely van a gépen. Arra számít ugyanis, hogy biztosan lesz olyan utas, aki nem jelenik meg a check-innél, megbetegszik, lekési a csatlakozást, vagy egyéb ok miatt, de nem uta­zik a géppel. Vagyis egy példával illusztrálva, ha az Air France Párizs­ból New Yorkba tartó gépén 422 hely van, ám a francia légitársaság 447 jegyet adott el az adott járatra. De 428 utas szeretne utazni. Vagyis hat főnek nincs helye a gépen. Mi történik túlfoglaláskor? A fenti (és hasonló) esetben a légi- társaság első lépésben önkénteseket keres. Vagyis olyanokat, akik vál­lalják, hogy nem utaznak azzal a géppel (ez esetben az utas sem bosz- szankodik, a légitársaság is jól jár). Ha van megfelelő számú önkéntes, akkor nincs gond. Ha nincs, akkor a fuvarozó határozza meg, ki az, aki a meglévő foglalás ellenére mégsem utazhat. Az önkéntes - vagy lema­radt - utasoknak a légitársaság egy másik járatot kínál fel, lehet egy későbbi gépre (a példánál maradva ugyanúgy Párizs-New York vona­lon), vagy egy alternatív útvonalon n Halmaradunk a járatról, akár 600 eurót is kaphatunk készpénzben. (például előbb Párizs-Amszterdam, majd Amszterdam-New York a KLM vagy a Delta gépével). Ha pedig csak másnapra van hely, ak­kor a légitársaság köteles szállást, transzfert a hotelbe és vissza a re­pülőtérre, meleg étkezést (vacsora, reggeli) biztosítani. Ha bevállalós/ kalandvágyó utasok vagyunk, akkor önkéntesnek akár előre is jelentkezhetünk, a check-innél, rá­kérdezhetünk, van-e túlfoglalás, és jelezhetjük, hogy ha önkénteseket keresnek, akkor mi szívesen vállal­juk a járatcserét, későbbi érkezést. Hogyan kereshetünk vele? Ha lemaradunk a járatról (fög- gedenül attól, hogy önkénteskén vagy a légitársaság által kijelölt sze­mélyként), akkor az alábbi össze­get kapjuk: 1500 km-ig 250 euró, 1501-3500 km között 400 euró, és 3501 km-nél hosszabb útvona­lak esetében 600 euró. Kérhetünk utazási utalványt is, ez esetben a légitársaságok a gyakorlatban min­dig magasabb összeget adnak (ál­talában 20—40 százalékkal), hogy ezzel is motiválják az utast, hogy azt válassza, és újra velük repüljön (az utalvány egy évig érvényes, addig lehet vele foglalni). Ha az eredeti já­rat érkezési időpontjához képest az alternatív útvonal csak kis késéssel érkezik a célállomásra (3-4-5 óra a kilométerszintek függvényében), akkor a légitársaság felezheti a kár­térítés összegét. Fontos, hogy ezek a szabályok csak az unióból induló járatokra érvényesek, hazaút esetén pedig csak az unióban bejegyzett légi- társaságokra. A többi fuvarozó ettől eltérő szabályokat alkalmaz­hat, amely lehet kedvezőbb, de akár kedvezőtlenebb is. Van olyan légitársaság, amely az útvonallal megegyező ingyenjegyet ad a le­maradt utasnak. Mindenki jól jár A túlfoglalás nem etikátlan, teljesen szokásos a légi iparban, mert a gya­korlat azt mutatja, hogy az esetek többségében valóban vannak olyan utasok, akik valamilyen oknál fog­va mégsem utaznak. A légitársaság pedig így tudja növelni a bevételét, és így tudja elérni, hogy teljes vagy maximális kihasználtsággal üzemel­tesse a járatait. És mint azt a fenti példák is mutatják, az utas is jól jár, hiszen mindenképpen eljut a célál­lomásra (igaz, más járattal, és némi késéssel), és még pénzt is kereshet vele, vagy egy (vagy akár több) re­pülőjegyre való utalványt is kaphat, és így ingyen utazhat a következő alkalommal. Azaz mindenki jól jár. Szabó Laci

Next

/
Thumbnails
Contents