Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-03 / 229. szám, hétfő
4 I A nemek csapdája SZALAY ZOLTÁN N éhány random idézet az elmúlt napokból. „Ez a propaganda, ez a kommunikáció, amely most arra az egyértelműségre törekszik, hogy minden magyarból kikényszerítse a nemet, ez rendkívül erőszakos. (...) A kommunikációnak ez a módja blokkolja a gondolkodást.” Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. „Az unió elfogadta volna a népszavazás tényét, ha egy kulturált folyamatban nyilvánítottak volna véleményt.” Csáky Pál, az MKP EP- képviselője. „Szerintem nagyon súlyos probléma a migráció, én azt gondolom, hogy ezek az emberek a hódítás szándékával jönnek.” Kovács Ákos énekes. „Jogos igény, hogy biztonságban szeretnénk élni, de ez nem zárja ki azt, hogy ne lehetnénk szolidárisak a bajbajutott embertársainkkal.” Áder János köztársasági elnök. „Legyünk képesek arra, hogy felismerjük, tévedtünk, rossz volt, amit csináltunk, és legyünk emberségesek.” Tarr Béla filmrendező. Folytathatnánk a sort. Ki-ki válassza ki magának, ami tetszik neki. Jó lesz aztán az ilyen-olyan érvelésekhez. Mert ez a magyarországi népszavazás leginkább abban tér el az eddigiektől, hogy ez egy, Jcommunikációs kérdés”. A kormány egy érvet szeretett volna szerezni politikai céljai mellé, és hatalmát, minden energiáját arra fordította az elmúlt hónapokban, hogy kicsikarja magának ezt az érvet. A kormánynak mindegy, érvényes lesz-e a népszavazás, a lényeg a nemek többsége - Orbán Viktor ezt is kimondta, ez pedig a legkevésbé elegáns hozzáállás, amely gyakorlatilag azt jelenti, a kormánynak a szabályok szerinti eredménynél fontosabb a médiaüzenet. A kormány így minden vesztes lehetőséget kiiktatott. Persze azt az elejétől fogva tudhatták, hogy az egyik legsúlyosabb aktuális világpolitikai kérdés tökéletes leegyszerűsítése nem válthat ki mást, mint a tömegek ösztönös önvédelmi reakcióinak felébredését. Ami egyenlő a nemek elsöprő győzelmével. A minták kéznél voltak: a 2004-es népszavazás, amikor az MSZP-SZDSZ-kormány építette a kampányát kísértetiesen hasonló jelszavakra (jönnek a külföldiek, elveszik a munkát, a pénzt, a hazát), a 2008-as népszavazás, amikor már a Fidesz élt ezekkel az eszközökkel (ugyanezt kormányra kerülve rezsicsökkentés formájában játszotta meg, a kádári ösztönökre hatva), utolsóként pedig itt egy ragyogó külföldi példa, az idei brit népszavazás, amely ugyanezt az üzenetet hordozta (védjük meg a hazát a külföldiektől - az elmérgesedett kampány következményei például a közép-európai migránsok elleni támadások, amelyekben augusztusban egy lengyel állampolgár meghalt). A Hogyan szervezz népszavazást kézikönyvben ugyanakkor fontos külön fejezet jut majd a kvótareferendumnak, már csak annak okán is, ahogy a kormány az önkormányzatokkal és az államigazgatással dolgozott, kemény nyomásgyakorlással, ami egy demokráciában legalábbis szokatlan. A brexitről szóló brit népszavazás megmutatta, hogy a referendum intézménye még a legfejlettebb, legrégebbi demokráciákban is veszélyes lehet, nem ártana tehát csínján bánni vele. A magyar kormány nem ezt tette, hanem tájainkon soha nem látott módon erőszakolta meg a népszavazás intézményét azzal a durva kampánnyal, amely a vita és az összetettebb megközelítés lehetőségét kategorikusan elutasította. E sorok írásakor nem tudni, mi következik október 3-án, de szinte biztosra vehetjük, hogy a játszmának ezzel nincs vége. Orbán Viktor arra már nem látta méltónak hőn szeretett népét, hogy megossza vele, mit lép majd a népszavazás másnapján. Csak annyit sejtetett, hogy biztosan lépni fog. Felhatalmazást kap valamire, amiről még igazából senki nem tudja, mi. Erre a lépésére pedig a „nemek népének” már lehetetlen lesz nemet mondani. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Őszi pangás Igazán nem akarunk mohónak látszani, de mi ez? VERES ISTVÁN M eglehet, egyedül vagyok ezzel, de mintha az elmúlt három hónap történései megdöntötték volna az unalomrekordot. Talán a szlovák belpolitikai unalomrekordot is, de a szlovákiai magyar közéleti unalomrekordot biztosan. Persze azoknál nyilván nem, akik szerint néhány kiabálós rendezvény vagy pár botrányos parlamenti ülés eseményszámba megy. Nézzük csak végig, mivel voltunk elfoglalva az elmúlt hetekben belpo- litikailag. Volt Pozsonyban egy uniós csúcs, amelynek eredményeit (ahogy azt már az uniós csúcsok kapcsán megszokhattuk) mindenki olyannak állítja be, ahogy neki megfelel. A fő kormányzó erőt, a Smert belülről bírálja két, régen mellékvágányra terelt politikusa (Monika Flašíková-Beftová és Boris Zala), továbbá egy harmadrangú exképvi- selőjük, aki néhány éve még a legvéresebb szájú smeres parlamenti szónok volt (Ánton Martvoň). A galán- tai Tiszta nap nevű szociális otthonban fény derült komoly visszáélé- sekre, de a sajtó célkeresztjében már nem Ján Richter szociális miniszter van, hanem a történet ötödrangú szereplője, a kormányfő sajtosa, Erik Tomáš, aki állítólag kommunikációs tanácsot adott a szociális intézet igazgatójának. Távozott a parlamentből Dániel Lipšic ellenzéki képviselő (egyesek szerint az ellenzék egyik vezére), mivel véletlenül elgázolt egy gyalogost. A tanárok megint sztrájkolnának, de csak egy részük, amúgy meg mindenki azt mondja, menjenek már a tanárok a fenébe az állandó sztrájkolási visz- ketegséggel, keresnek ők eleget, csókolom. Pozsonyban majdnem bezáratták a szórakozóhelyeket este tíztől, de aztán mégsem. A biciklisek meg majd ihatnak két sört, ha bicikliznek, nem kapnak büntetést, mint eddig - első olvasat. Nem akarunk mohónak, vagy álszerénynek tűnni, de ez egy elég 2016. október 3.1 www.ujszo.com gyenge felhozatal, főleg szeptem- ; bérré. Semmi lényegi döntés, az emberek élete szempontj ából csip-csup : ügyek. Persze ez is olyan, mint a bolti ; eladásokban a rekordokat döntő de- ; cember, és a zuhanásokat produkáló január, vagyis hullámhegy után logikus a hullámvölgy. De hol is volt itt a nyári hullámhegy? Hogy Robert Kaliňák belügyminisztert maj dnem : sikenilt lemondatni? Vagy hogy Er- : sek Árpád saj át szeműleg megszem- : lélte a balszerencsés nagymegyeri vasúti átkelőt? Talán majd a soros uniós elnökség átadása után, jövő év elej én rákapcsol a kormány (meg az ellenzék). Persze csak ha nem esik valamikor 20 centi hó, mert akkor lebénul az ország, és azt fogjuk hetekig hallgatni, hogyan szabadítják ki az országot a hó fogságából. Szlovákiai magyar szempontból még unalmasabb a helyzet: mialatt a Híd a kormányban úgymond „teszi a dolgát” (értsünk ez alatt bármit), az MKP pedig újraszervezi a vezetését, a szlovmagy közélet láng) a csendesen sercegve kihunyt. Már csak azt kell eldönteni, hogy ezzel jól jártunk- e, avagy nem. MAR NEM IGAZ, HOGY A RÉSZVÉTEL A FONTOS! NÉPSZAVAZÁS 2016. OKTÓBER 2. (Cartoonizer) Nobel-hét, bejelentik az idei győzteseket Kezdődik a MTI-HÁTTÉR Mától egészen jövő csütörtökig naponta folyamatosan jelentik be, hogy kik nyerik az idei Nobel-díjakat. Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni - ez a jelmondat olvasható latinul a kitüntetetteknek ajándékozott érmén. A díj alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Azon kevesek közé tartozott, akik még életükben elolvashatták nekrológjukat, de ez nem szolgált örömére. 1889- ben, bátyja halálakor ugyanis tévedésből több lap a dinamitgyárost búcsúztatta, kevéssé hízelgő módon. Átgondolta életét, és úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. 1895. november 27-én kelt, svéd nyelven írott végrendeletében úgy rendelkezett: „a tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. Egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy íegjobbat tette a népek testvérisége, a hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében”. Érdekesség, hogy Nobel a közhiedelemmel ellentétben nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: dinamitgyáraim hamarabb véget vernek a háborúknak, mint a békekonferenciák. A közgazdasági Nobel-díjat 1968- ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem (Karolínska Institutet), az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda (a díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott). Ezen intézményekhez minden évben február 1-jéig kell a jelöléseknek befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. 24 karátos arany Adíjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én. Több év is volt, amikor erre nem került sor, nagyrészt az első és a második világháború miatt. A kitüntetettek érmet, oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A kézzel gyártott, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos, Alfred Nobel portréját, születési és halálozási évét tartalmazza. A díjalapító portréja a békedíjon és a köz- gazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik. 780 ezer eurós csekk Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás. Művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi: a Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki. A teljes díjjal járó csekket az idén is nyolcmillió (adómentes) svéd koronára, átszámítva mintegy 780 ezer euróra állítják ki. A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, és minden évben előre bejelentik. A díj átvétele határidőhöz kötött, letelte után csak az érem és az oklevél jár, a pénz már nem. Három elhunyt díjazott A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel- békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961- ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ- fötitkár esetében. 2011 -ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal halt meg, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza.
