Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-12 / 237. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. október 12. | www.ujszo.com Visszatért a korábbi osztályvezető LECZO ZOLTÁN Iveta Sabaková Tőketerebesen látott el hasonló feladatokat. LJjabb megbízott vezető irányítja a Királyhelmeci Városi Hivatal területfejlesztési részlegét. Pataky Károly polgármester lapunknak elmondta, a részleget ugyancsak megbízott vezetőként áprilistól Simon Péter irányitotta, aki már többször állt az ügyosztály élén. A területfejlesztési részleget korábban vezető Iveta Sabaková az önkormányzati választások után nem sokkal, 2015. március 15-én távozott a királyhelmeci intézményből, és lakóhelyén, Tőketerebesen vállalt munkát. Helyét ideiglenesen Simon Péter foglalta el, aki Sabaková kinevezése előtt is az ügyosztály élén állt. A 2014-es önkormányzati választások óta több személycsere is volt a városi hivatalban. Először a pénzügyi osztály vezetője távozott posztjáról, ezt a részleget egy ideig megbízott vezető irányította, majd a tisztséget a hivatal korábbi vezetője, Svistun László foglalta el. Ezután a városi rendőrséget iráAz önkormányzati választások óta több személycsere is volt a városi hivatalban (Képarchívum) nyitó Štefan Satina helyét Jozef Kalapos vette át, Satinát pedig a parancsnok helyettesévé nevezték ki. A településnek Pandy Péter személyében új jogi képviselője lett, a korábban ugyanezen feladatokat ellátó Bohács Attilát ugyanis időközben Boly község polgár- mesterévé választották. A közterület-fenntartó vállalatot irányító Molnár Zoltán munkaviszonyának megszűnése után az ügyosztály élére tavaly Gáspár Sándor került. A magyar alapiskolát 2007 óta vezető Novella Ivett februárban felmondott, helyére a nyáron Szabó Ferdinándot választották meg. Kreatív ipari központ épülhet Kassán Megfelelő környezetet hoznának létre a kreatív iparban tevékenykedők támogatására A központ létrehozásáról október 17-i ülésén dönt a megye (A szerző illusztrációs felvétele) NÉMETI RÓBERT Mintegy 23 millió euróból alakítaná át Kassa Megye önkormányzata azokat a kassai ingatlanokat, melyekben kreatív ipari központ létrehozását tervezi. KASSA Az átépítésről és a tervezett befektetésről a megye honlapján számoltak be. A centrum létrehozásáról a novemberi ülésen fognak dönteni, ha jóváhagyják, még idén megkezdik annak az uniós pályázatnak a kidolgozását, melyből a befektetés költségeinek 85 százalékát fedeznék. A megye tájékoztatása szerint azért van szükség a központra, hogy megfelelő környezetet hozhassanak létre a kreatív iparban tevékenykedők támogatására, illetve azért, hogy új munkahelyeket hozzanak létre a kreatív, valamint a kulturális ipar területén. A centrumba kreatív inkubátort is terveznek, mely fiatal vállalkozóknak adna teret. A kezdő vállalkozók irodahelyiségeket és különféle szolgáltatásokat bérelhetnének a központtól. A bérleti díj magában foglalná a különféle szakmai, pénzügyi és vállalatfejlesztési tanácsadásokat is. A központban nemcsak irodákat alakítanának ki, hanem olyan multifűnkciós termeket is, melyeket színházzá, moziteremmé, workshopok és konferenciák lebonyolítására alkalmas termekké alakíthatnának át. A kreatív iparban dolgozók mindezek mellett saját stúdiót vagy műtermet bérelhetnének. A megye a központ létrehozásával azt szeretné elérni, hogy a vállalkozói szektor egyenes összeköttetésbe kerüljön a civil, illetve az oktatási szektorral. A közös projektben való együttműködés a megye szerint nem pusztán a fejlesztések, hanem a regionális lehetőségek, illetve a foglalkoztatottság fellendítését is jelenthetné. Török kori erődrom a Rima partján SZÁSZI ZOLTÁN Alig pár kilomóterre Rimaszombat városközpontjától, a Rima partján európai jelentőségű romok találhatók, a legészakibb oszmán kori erődítés szűk egyórás, kellemes sétával elérhető a városból. Rimaszombatban máig élő helynév a Basakert és a Törökvár. A település sokat szenvedett a hódoltság ideje alatt. Amikor a törökök 1554- ben elfoglalták Fülek várát, sarcolni kezdték a vidéket, Fülek volt az oszmán birodalom közigazgatási központja. Rimaszombat, mint a hódoltsági terület része, szultáni birtok lett. Mit tudni a török várról? Egyes források szerint Szabadka- pusztán már a cseh kelyhesek erődöt építettek vezérük, Jiskra parancsára. A fából, földből kialakított erődöt Corvin Mátyás hadai 1460-ban foglalták el. Az ostrom valószínűleg teljesen elpusztította az akkori épületeket, ebből a korból ugyanis eddig semmilyen leletanyag nem került elő, de semmi sem kizárt, ugyanis a lelőhelyen csak kisebb ásatásokat végeztek, a teljes feltárása még várat magára. A török hadak felismerhették a hely stratégiai jelentőségét, és a Rima folyó szigetén erődöt építettek. Az erődítési munkákból — miként ez akkoriban szokás volt - ki- vehették részüket a rimaszombati polgárok és a környékbeli falvak lakosai is. A török kori építkezés idejét 1555 és 1 560 közé teszi a kutatás. Az is tény, hogy 1566-ban a keresztény seregek megostromolták Szabadka erődjét, el is foglalták, de a túlerővel visszatérő oszmán hódítók TÁJOLÓ A szabadkai törökvár egyetlen kő bástyáját a Rimaszombatból Tiszolcra vezető 72-es főút mellett, a rima- szombati városközponttól észak felé, a 48,39/19,99 GPS koordinátánál lehet megtalálni. Rimaszombatban teljes körű turisztikai szolgáltatás vehető igénybe. még ugyanebben az évben visszafoglalták, sőt egészen Putnokig elpusztították a falvakat. Az erősséget 1593-ig birtokolta a török. Érdekesség lehet, hogy egy 1558-ból fennmaradt török zsoldjegyzék szerint a szabadkai török palánkvárban más katonaság mellett 32 janicsár teljesített szolgálatot. Rejtőző romok A Rima folyó szigetén - amelyet részben mesterségesen alakíthattak ki a folyóág elterelésével - egy legfeljebb 100x100 méteres területen négyszög alakú, sarkain kerek bástyákkal ellátott palánkvár állhatott. A falak egy része kőből, más része fából, döngölt földből készülhetett, az első, 1969-es feltárás például cölöplyukakat is azonosított, a második, 1978-as ásatáskor pedig egy laktanyaként azonosított kőépület maradványai kerültek elő, számos agyag- edény-töredékkel és vasból készült tárgyak maradványaival. Különösen a tavaszi vagy az őszi szántás után ma is rengeteg cserépedény-töredéket fordít ki az eke. A várból mindössze egyetlen köríves bástya romja és egy boltíves helyiség látható, sajnos nehezen megközelíthetőek. Alaposabb szemlélődés után viszont felfedezhető, merre rejtőznek a romok a föld alatt. Mert máig ott vannak, ha több méternyi vastag szemét és építési hulladék fedi is őket. Legendák és jövő Egykor kedvelt kirándulóhely volt ez a területet, kaszálták, rendben tartották, majálisokat rendeztek itt. A hatvanas években fordult sorsa rosszabbra, amikor elbontották az árvízben súlyosan károsodott régi, azaz „török” hidat. A Basakert, amely a régi térképeken is ezen a néven szerepel, még mindig azonosítható. Érdemes lenne kezdeni valamit ezzel a területtel, hiszen nemcsak történelmi, hanem irodalmi emléke is él a szabadkai törökvámak. Szombathy Viktor a Megszólal a töröksíp című iijúsági regényében írja le a helyet. A könyv egyszerre regény és útleírás. Cselekménye egy a 16. és 17. század fordulóján tett viszontagságos utazás története. Két rimaszombati polgár a szabadkai erdőben rőzsegyűjtés közben rábukkan a sebesült török bégre, s a korabeli törvények értelmében kötelesek otthonába hazavezetni. Miután Murza bég fölépül, hárman indulnak útnak, egyenesen az oszmán birodalom fővárosába, Konstantinápolyba. A szinte eltörökösödött rimaszombati atyafiak egy sípot kapnak ajándékba, s e síppal a város tornyából jelezték a veszélyt és a tüzet, egészen a 19. század első feléig. Aki egyszer belefog a szabadkai, a legészakibb oszmán erődöt kutatni, annak bőven lesz teendője. Kitakarítani, feltárni, láthatóvá tenni kellene ezt a különleges emléket. A még meglévő romok az idegenforgalmat, a művelődést, a pihenést szolgálhatnák a Rima partján. Kevés maradt mega török várból (A szerző felvétele)
