Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-12 / 237. szám, szerda

2 I KÖZÉLET 2016. október 12.1 www.ujszo.com Beadványokkal „bombáznak” (Pro Civis-felvétel) FINTA MÁRK Pozsony. A kisebbségi nyelvhasználatról szélé törvény szerint a veszélyre figyelmeztető táblákat és feliratokat két nyelven kell feltüntetni a magyarlakta területeken. Ám a törvény betartásával továbbra is sok gondvan. A Pro Cívis polgári társulás koráb­ban a benzinkutak feliratai miatt for­dult tömeges beadvánnyal a kor­mányhivatalhoz, most a villamos­energetikai berendezések kerültek górcső alá. A társulás munkatársai a Dunaszerdahelyi járás több községé­ben végeztek terepszemlét, a közte­rületeken álló trafó- és elosztóállo­másokat, villanyoszlopokat vizsgál­ták. Ezt követően 117 beadványt nyújtottak be a kormányhivatalba, melyekben arra hívták fel a figyel­met, hogy az üzemeltető Nyugat­szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat nem helyezi ki a szabályoknak meg­felelő kétnyelvű táblákat. Itt is hiányzik a magyar felirat A társulás vezetője, Ory Péter, az MKP OT elnöke lapunknak el­mondta, 2013-ban egyszer ezt már megtették, a benzinkutak tábláinak hiányosságaira hívták fel a figyel­met tömeges beadvánnyal, sikerrel, egy év után azt tapasztalták, kike­rültek a magyar feliratok. Őry sze­rint a törvényt egyébként nem egyszerű betartatni. Hozzátette: nagyon kevés ilyen jellegű bead­vány készül, ráadásul szerinte a törvény faramuci helyzetet is te­remt. Példaként egy új középület műszaki átadását hozta fel: ilyen­kor az illetékes munkavédelmi fel­ügyeleti szerv meg sem kérdezi, hogy a figyelmeztető táblák kétnyelvűek-e - ez ugyanis nem feladata. A kormányhivatal pedig, melynek be kell tartatnia az elő­írást, nem részese a használatbavé­teli eljárásnak. A törvény betartatása a kormány- hivatal feladata. A Pro Cívis beadvá­nyaival való munkát valószínűleg a szolgálati hivatal vezetője osztja majd le. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos elmondása szerint minden bizonnyal őket is bevonják majd a beadványokkal kapcsolatos teendőkbe, ám önálló kompetenciája nincs cselekedni az ügyben. „Csak biztatni tudom a polgárokat, ha ilyen jellegű törvénysértést tapasztalnak, forduljanak beadvánnyal az illetékes hivatalokhoz” - mondta lapunknak. A kormánybiztos szerint decem­berre készül el a kisebbségek nyelv- használatáról szóló jelentés, melyet a kormány elé kerül. A nyelvhasz­nálatjelenlegi állapotáról pontosabb adatok ebből a jelentésből derülnek ki, de tapasztalatai szerint óriási tar­talékaink vannak ezen a területen, és kevéssé élünk jogainkkal. RÖVIDEN Mečiar nem kapott meghívót Pozsony. Vladimír Mečiar nem kapott meghívót Michal Kováé volt államfő csütörtöki temeté­sére. Andrej Kiska államfő hiva­tala nem hozza nyilvánosságra a meghívottak listáját, melyet a család kívánsága alapján állítot­tak össze. Sajtóhírek szerint azonban a háromszoros kor­mányfővel nem számolnak. Az önálló Szlovákia első elnökétől a nyilvánosság ma vehet búcsút a pozsonyi várban. Az állami te­metés csütörtökön 11 órakor kezdődik. (ie) Elmarad a pedagógussztrájk Pozsony. Michal Kováč temeté­sére való tekintettel elmarad a Szlovák Pedagógusok Kezde­ményezése által csütörtökre meghirdetett, négyórás pedagó­gussztrájk. A sztrájkot jövő héten szerdán folytatják. (le) Rigó: nem fog csúszni a kisebbségi pályázat LAJOS P. JÁNOS A koalíciós tanács a napokban döntött arról, hogy a kisebb­ségi kultúra támogatásának átalakítását a kisebbségi biztos helyett a kulturális minisztérium, pontosabban annak államtitkára, Rigó Konrád vezényli le. Az államtitkárral beszélgettünk. Milyen állapotban van a Ki­sebbségi Kulturális Alapról szóló törvény? Már csaknem készen van. A ki­sebbségi biztos vezetésével már ed­dig isjól haladt az előkészítés. Én azt szeretném, hogy még erősebbek le­gyenek benne azok az elemek, ame­lyeket már a 2015-ben elkészült képviselői törvénytervezet is tartal­Rigó Konrád (Képarchívum) mázott. Megerősödnek a tervezet­ben a kulturális önrendelkezést erő­sítő részek. Mi lesz a 2017-es kulturális tá­mogatásokkal? Marad a kor­mánybiztos, illetve a kormányhi­vatal hatáskörében? Erről a kérdésről később dön­tünk. Az is elképzelhető, hogy a kormányhivatal hatáskörében ma­rad, de az is, hogy átkerül a kultu­rális minisztériumhoz. Számomra az a fontos, hogy bárkinek a hatás­körében marad, a szakmai szem­pontok erősödjenek. A kormányhi­vatalban nem egyszer megtörtént, hogy augusztus végén írták alá a szerződéseket. Én ezt szeretném el­kerülni, az év első felében le kell zárni a szerződéseket és a kifizeté­seket is. Ezt teljesíteni tudjuk akkor is, ha a kormányhivatal lesz a fele­lős, és akkor is, ha a kulturális mi­nisztérium. Kétséges, hogy ezt sikerül meg­valósítani, ha átkerül a kulturális minisztériumhoz, hiszen a pályá­zat kiírását a kormánybiztos már november közepére ígérte. Tar­tani tudják ezt a határidőt? Ez jogtechnikai kérdés. A pályá­zati felhívást ki lehet írni, ez nem akadályozza meg, hogy ezt követő­en a pályázatok elbírálása átkerüljön egy másik államigazgatási szervhez. A pályázati felhívást mindenképpen mielőbb ki kell írni, hogy ez ne okozzon fennakadást. Mi lesz a kiürített kisebbségi biztosi hivatallal? Én nem úgy látom, hogy kiürülne a biztos hivatala. A kisebbségi biz­tos nagyon széles tevékenységi kört látott el eddig is. A kisebbségek em­berijogi vonatkozásaival ezután is ő fog foglalkozni, ebben nem lesz je­lentősebb változás. A kormányhivatalban marad a kisebbségi biztos? Ez egy újabb eldöntendő kérdés. Mivel az emberi jogi kérdések az igazságügyi minisztérium hatáskö­rében vannak, ezért kézenfekvő len­ne, hogy ide kerüljön a kormánybiz­tos hivatala, de az is elképzelhető, hogy a kormányhivatalban marad. Jelenleg a kormányhivatal ha­táskörébe tartozik az Ifjú Szivek Táncszínház is. Ez is változni fog? Az Ifjú Szivek egyedüli kulturális intézményként tartozott a kormány- hivatalhoz, ezért logikusnak nevez­hető, hogy visszakerül a kulturális minisztériumhoz. Itt megvan az a háttér, ami szükséges ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Á kulturális főosztály hatáskörébe ke­rül, ahová például a SEuK és a Lúčnica is tartozik. ANKÉT Hogyan vélekedik a Népszabadság körül kialakult helyzetről, melynek felfüggesztése miatt már az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki? Bugár Béla a Híd elnöke: Magyarországon a mediális teret már jó ideje egyre inkább olyanok próbálják meg­szerezni, akik a jelenlegi kormány­hoz közel állnak. Ez biztos, hogy nem jó. Mert ha egy párt közelébe kerül a média, akkor az objektivitással probléma van. Nem beszélve arról, hogy a szólásszabadsághoz hozzátartozik az információ szabadsága is, az infor­mációkat pedig úgy kapjuk, ahogyan az megfelel az igazságnak. Ebből a szempontból nem jó, ami most a Népszabadsággal történik, másrészt viszont a magyarországi polgárok dolga, hogy hallassák a hangjukat, nem pedig a határon túliaké. Menyhárt József az MKP elnöke: A szabad sajtó a demokrácia egyik legfontosabb vívmánya. A kiegyensúlyo­zott tájékoztatást személy szerint is nagyon fontosnak tartom. Egy sajtótermék kiadásá­nak felfüggesztése a folyamatosan változó médiapiacon nem tekinthető egyedi jelenségnek, és főleg nem jelenti a sajtószabadság végét. Bizonyos, hogy a kereslet-kínálat tekintetében a médiapiac rövidesen korrigálja magát. Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője: A Szlovákiai Ma­gyarok Kerékasz­tala nem szokott magyarországi események kap­csán állást foglalni, a kérdésben nincs is konszenzus a civilszervezetek között. Bárdos Gyula a Csemadok elnöke, MKP-elnökségi tag: A szabad véle­ménynyilvánítás, a sajtószabadság a rendszervál­tozás egyik leg­fontosabb ered­ménye. Fontos­nak tartom, hogy a különböző nézetek és vélemé­nyek megjelenhessenek, legyen megfelelő fórumuk. Ezért nem örülök annak, ha egy lap, illetve egy folyóirat, estünkben a Népszabad­ság megszűnik, illetve nem jelenik meg. A szabad, önállóan gondolko­dó ember a saját fontos döntéseit a különböző vélemények ismerete és tiszteletben tartása mellett úgyis önmaga hozza meg. Rigó Konrád (Híd-jelölt), kulturális államtitkár: Én borzasztóan szerencsétlennek tartom ezt az ügyet, mert akár- honnét nézzük, mindenképpen a sajtószabadság korlátozásának tűnik, még akkor is, ha egy magán­kiadó döntésének tekinthetjük azt, hogy leállította a lap kiadását. Az, hogy egy jelentős sajtóorgánu­mot megszüntetnek egyik napról a másikra, az mindenképpen kérdése­ket vet fel. (Összeállította: ie)

Next

/
Thumbnails
Contents