Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-11 / 236. szám, kedd

www.ujszo.com I 2016. október 11. KULTÚRA 113 Fáradhatatlan krónikás volt A hamis mítoszok és a céltalan, értelmetlen hősiesség Andrzej Wajda életművének legfontosabb témái Varsó. Kilencvenéves korában vasárnap este tüdőelégtelen­ség következtében elhunyt Andrzej Wajda Oscar-díjas lengyel filmrendező. A mű­vészt napok éta kórházban ápolták, mesterséges kómában tartották. A lengyel történelem fáradhatat­lan krónikásaként számon tartott rendező Suwalkiban született 1926. március 6-án. Katonatiszt apját a második világháborúban, 1940-ben végezték ki a szovjetek Katynban. Az árván maradt fiú dolgozott mun­kásként, segédkezett templomok ki­festésében, 1942-től harcolt a nácik ellen. A háború után festészetet ta­nult a krakkói képzőművészeti aka­démián, 1952-ben a lódzi filmfőis­kolán szerzett rendezői diplomát. Első műveiben a háború Lengyel- országra gyakorolt hatását vizsgálta: az olasz neorealista hatásokat tük­röző A mi nemzedékünk (1954) el­sősorban hangvételében és forma­nyelvében hozott újat. Az 1957-es Csatorna világszerte ismertté tette nevét, és a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját. Az 1944- es varsói felkelés idején játszódó filmben már megjelentek az életművén végigvonuló témák: a hamis mítoszok, a céltalan, értel­metlen hősiesség. A háborús trilógia harmadik része a Jerzy Andrzej ews- ki regénye alapján készült Hamu és gyémánt(1958). Mai témát az Ártatlan varázslók­ban (1960) dolgozott fel először. Ő maga első érett filmjének a Sámsont (1961) tartotta. Ennek zsidó egye­temista főhőse egy antiszemita tün­tetésbe keveredve önvédelemből öl. A világháború témájához 1970-ben a Hamu és gyémánttal rokonságot mutató Tájkép csata után című film­mel tért vissza. A klasszikus lengyel irodalom számos művét filmre vitte: Jaroslaw Iwaszkiewicz műve alapján készült a lírai Nyírfaliget és a filozofikus Wil- kói kisasszonyok, a Wladyslaw Rey- mont regénye alapján forgatott Az ígéret földje pedig a lengyelországi kapitalizmus kialakulását úja le. (2015-ben ezt választották meg műi­den idők legjobb lengyel játékfilm­jének.) A legnagyobbnak tartott len­gyel drámát, Stanislaw Wyspianski Menyegzőjét színpadon és filmen egyaránt megrendezte, miként Dosz­tojevszkij Ördögök című művét is. Lengyelország sztálinista múltját elemezte az 1976-os Márványem­berben. A Szolidaritás színre lépése Mészáros Márta szerint „Zseniális művész és nagy szabadságharcos volt. Ma­gyarországon ilyen kaliberű művészek, legalábbis filme­sek nincsenek. Egész életé­ben a lengyel szabadságért h a reolt, részt vett a Szolidari­tás mozgalomban, közeli ba­rátságfűzte Lech Walesához és II. János Pál pápához is. A legszabadabb ember volt, akit ismertem. Andrzej Jan- csó Miklós nagy barátja volt, a Szegénylegények összekö­tötte őket. Amikor Londonban látta a filmet, azt írta egy le­velezőlapon, hogyJancsó, most már elmehetek hozzád asszisztensnek" - idézte fel a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező. (MTI) Andrzej Wajda (1926-2016) után Wajda a nemzeti ellenállás fon­tos személyisége lett, az 1981-es Vasember már a Szolidaritás moz­galom születéséről szól. A film a cannes-i filmfesztiválon megkapta a fődíjat, de a szükségállapot beveze­tése után az összes szocialista or­szágban betiltották. A múlt század második felének lengyel történel­méről, a lengyelországi munkásság és értelmiség demokráciáért folyta­tott küzdelméről szóló Ember­trilógia lezárása a több mint három évtizeddel később, 2013-ban forga­tott Walesa - A remény embere, amelynek hőse a Szolidaritás Nobel- békedíjas alapítója, a későbbi len­gyel államfő. A rendező a szükségállapot 1981. decemberi bevezetése után hivata­(TASR/AP-felvétel) losan nem emigrált, de Párizsba köl­tözött. Az ott készült Danton, amely a francia forradalmi eseményeket állította párhuzamba a lengyelor­szági eseményekkel, elnyerte a brit filmakadémia díját a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, és Wajda a legjobb rendezőnek járó francia César-díjat is átvehette. A rendszerváltás idején tért haza, a szenátus tagjává választották. 1999-ben elkészítette Adam Micki- ewicz eposzának, a nemzeti lét ér­telmét vizsgáló Pan Tadeusznak a filmváltozatát. 2007-ben személyes drámát for­gatott a katyni vérengzésről, amely­nek apja is áldozatul esett. A Katyn (Az ígéret földje, a Wilkói kisasszo­nyok és a Vasember után) negyedik Oscar-jelölt filmje lett. Két évvel később részben Márai Sándor no­vellájából készítette az elmúlást áb­rázoló Tatarakot. A lengyel filmin­tézet a rendező Powidoki (Emlék­képek) című utolsó alkotását nevez­te idén Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában. Andrzej Wajda több alkotása is el­nyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (Fipresci) díját, és ki­tüntette az Európai Filmakadémia is. Életművéért a velencei mustrán Aranyoroszlán díjat (1998), a berlini filmfesztiválon tiszteletbeli Arany­medvét (2006) vehetett át. 2011-ben Lengyelország legmagasabb állami elismerésével, a Fehér Sas Rend a kék szalaggal, a következő évben a Ma­gyar Érdemrend Nagykeresztje pol­gári tagozatával tüntették ki. Wajda nevével az Amerikai Mozgókép Alapítvány Szabadság-díjat alapí­tott, amelyet kelet- és közép-európai rendezőknek adományoznak. A lengyel filmiskola alapítójának tekintett rendező azt vallotta: „A Jó­isten két szemet adott a rendezőnek - egyet, hogy a kamerába nézzen, és egy másikat, hogy mindarra ri­asszon, ami körülöttünk zajlik.” A Szlovák Filmakadémia a len­gyel rendező halálára kiadott nyilat­kozatában úgy fogalmaz, hogy Waj­da filmjei a kulturális közelség és a történelmi összefonódásoknak kö­szönhetően a szlovák filmeseket is megérintették. „Azokban az idők­ben, amikor mi hallgattunk, az ő művei helyettünk is szóltak. A Már­ványember és a Vasember, amelye­ket csak külföldi fesztiválokról és a bécsi televízióból ismerhettünk, a mi szabadságvágyunkat is erősítették, és bátorságot adtak, hogy kimond­juk az igazat. Mondják, műalkotás nem képes megváltoztatni a világot. Nem igaz. Andrzej Wajda filmjei változtattak a világon” - áll a nyi­latkozatban. (MTI, tb) * Rolling Stones-film, csak ma este Ma este a legfanatikusabb hazai rajongók is megnéz­hetik, hogyan zenélt az ikonikus banda Kubában. A Rolling Stones kubai koncert­filmje nem kerül forgalmazásra, csak néhány moziban volt látható szep­tember 24-én, illetve október 7-én. Nálunk ma este 20.30-tól vetítik a CI- NEMAX mozikban, tizenegy város­ban, köztük Pozsonyban, Dunaszer- dahelyen, Kassán és Nyitrán. A film a Havanna Moon címet kapta, és az a Paul Dugdale rendezte, aki a zenekar 2013-as Hyde Park-i koncertjéről ké­szült filmet is jegyzi. Az 54 éve működő, számtalan or­szágban megfordult rockzenekar idén először kapott meghívást Kubába, ahol zenéjüket korábban ideológiai­lag problémásnak tartotta a vezetés. Pár nappal az után léptek színpadra, hogy Barack Obama befejezte törté­nelmi jelentőségű kubai látogatását, amely során 88 év után először uta­zott amerikai elnök a szigetországba. A diplomáciai esemény és a Stones ingyenes szabadtéri koncertje sokak szerint az ország nyitását jelzi a vi­lágra. Kubában soha nem volt még ekkora volumenű könnyűzenei ese­mény, becslések szerint egymillió ember hallgatta a koncertet. Mick Jagger, Keith Richards, Ron Wood és Charlie Watts tizennyolc dalt adott elő a hatalmas videófalakkal bővített színpadon. A márciusi koncertet tel­jes egészében rögzítették, ebből ké­szült a film, amely a zenekar tagjai­nak a moziban ülőkhöz címzett be­vezetőjével indul. (juk) Havannai pillanatkép (Képarchívum) AI di Meola, Tokody Ilona és Szarka Tamás (Képarchívum) AI di Meolával játszik Szarka Tamás Budapest. A1 di Meola világhírű dzsessz-gitáros Szarka Tamással, a Ghymes frontemberével ad közös koncertet október 22-én a Buda­pesti Kongresszusi Központban. A koncerten, amely Szarka Ta­más Az ég szerelmére című új szerzői albumának bemutatója is lesz, fellép Tokody Ilona opera­énekes, valamint a Budapesti Ifjú­sági Kórus is. Az est gerincét Szar­ka Tamás és A1 di Meola közös já­téka adja majd, de az amerikai gi­táros saját triójával is zenél. Szarka Tamás az Ml csatorna hétfő reg­geli műsorában elmondta, hogy A1 di Meola hallotta az egyik szerze­ményét, felvették egymással a kapcsolatot, majd a gitáros elvál­lalta a közös fellépést. Együtt pró­bálni a koncert előtti napokban tudnak majd, addig A1 di Meola kottákból ismerkedik Szarka Ta­más dalaival. Az új lemez dalai mellett olyan szerzemények is elhangzanak, me­lyeket Szarka Tamás korábban még sosem játszott színpadon. (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents