Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-10 / 235. szám, hétfő
4 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. október 10. I www.ujszo.com Teljes elbutulás SZALAY ZOLTÁN A kritikus sajtó eltűnése a társadalom teljes elbutulásához vezet. A kritikus sajtó eltűnése épp az ellenkezője annak, ami egy valódi polgári társadalomban kívánatos volna. A Népszabadság mint az egyik legnagyobb múltú és szakmailag legfelkészültebb magyar napilap mindenki számára fontos, aki a demokratikus politikai versenyt társadalmaink, régiónk működése alapjának tartja. Aki azt mondja, ideje volt már a Népszabadságot bezárni, az az orosz és a török hozzáállást tartja megfelelőnek, ahol az ellenzéket ellehetetlenítik, bebör- tönzik, kiiktatják - akár fizikailag is. Aki a Népszabadság megszűnését jóváhagyja, az a felvilágosodás előtti korba taszítaná vissza a társadalmat. A Népszabadság felfüggesztését indokolni szándékozó „gazdasági érvek” átlátszóak, és semmiképp nem szolgáltatnak mentséget erre a kivégzésszerű eljárásra. Aki a sajtó működéséről a legminimálisabbat sejti, annak számára nyilvánvalónak kell lennie: egy napilap ellen aligha lehet nagyobb vétséget elkövetni, minthogy felfüggesztjük a megjelenését. A nol.hu oldalán e sorok írásakor is ott virító „Sajtóközlemény - Sürgős” cím kapkodó, kétségbeesett, tisztességtelen eljárásra utal, amelynek célja aligha lehetett más, mint a kritikát minél hamarabb elnémítani. A lehető leg- drasztikusabb eszközt választották, az esélyt sem adva meg a szerkesztőségnek, hogy a lap jövőjét méltó körülmények között tisztázni lehessen. Ami azóta zajlik, alaposan megneheziti a higgadt reagálást, és csak a magyar társadalmon belüli, egyébként sem sekély árkok további elmélyítéséhez vezet. A Népszabadság elleni fellépés ebben a formában a demokrácia és a szólásszabadság elleni fellépéssel egyenlő, a magyar társadalmon belüli kommunikációs csatornák felszámolását segíti elő. Marad a dadogás, a hőzöngés, netán a fizikai erő. Ezt nem akarhatjuk. NYILATKOZAT A Népszabadság megjelenésének felfüggesztéséről Mi, a szlovákiai magyar média képviselői szolidaritást vállalunk a Népszabadság munkatársaival a lap megjelentetésének váratlan és a munkatársakkal, az olvasókkal és a közvéleménnyel szemben tisztességtelen felfüggesztése miatt. Tekintet nélkül a lap politikai álláspontj ára, elfogadhatatlannak tartunk bármilyen szerkesztőséggel szembeni, a most látotthoz hasonló fellépést, amely kimeríti a sajtószabadság elleni támadás fogalmát. Úgy véljük, aNépszabad- sággal történtek a média függetlenségét veszélyeztetik, ami egész térségünk demokratikus berendezkedését áshatja alá. Mindent megteszünk ennek a folyamatnak a feltartóztatásáért, és a magyar nyelvű média függetlenségének és sokszínűségének megőrzéséért. Aláírók: Barak László főszerkesztő, a parameter.sk szerkesztősége nevében Beke Zsolt főszerkesztő, a Kalli- gram folyóirat és a dunszt.sk szerkesztősége nevében Csanda Gábor főszerkesztő, Fórum Társadalomtudományi Szemle Csanda Máté, művészeti író Cs. Liszka Györgyi főszerkesztő, a Vasárnap szerkesztősége nevében Gazdag József, újságíró Haraszti Mária, kiadó és producer (Anima Társaság) Juhász Dósa János, Gömöri Hírlap, Gömörilap Ryšavý Pál, főszerkesztő, trafik.sk Szalay Zoltán főszerkesztő, az Új Szó szerkesztősége nevében Szigeti László, az Új Szó szerkesztőbizottságának elnöke Továbbra is várjuk a szlovákiai magyar média képviselőinek csatlakozását! Tényleg szépen csillog? Ahogy várni lehetett, az oroszok az egyezség egyik felét betartották MOLNÁR NORBERT iplomáciai sikerként árulja a közbeszédpiacon a szlovák diplomácia, hogy Miroslav Lajčák külügyminiszter második lett az ENSZ-főtitkár-castingon. Szép eredmény egyébként, be kell vallani. De szebb is lehetett volna - így csak a keserű utóíz maradt Lajčáknak. Evek óta suttogták, hogy a következő ENSZ-főtitkár kelet-közép- európai lesz, hiszen ennek a térségnek már kijárna egy vezető poszt a szövetségben. Ennek tudatában vágtak neki a kelet-európai jelöltek a New York-i meghallgatásoknak. A térségből vagy nyolcán. Ami azt is jelezte a döntéshozóknak, hogy itt minden van, csak egyezség nincs. Külön jelölttel nyomultak a szlovének, a szerbek, a szlovákok, a bolgárok a végén két nőt is csatasorba állítottak. Ugyanis nő nem volt még ENSZ-főtitkár. De nemcsak a térség országai nem tudtak megegyezni, még a visegrádi négyeken belül sem volt közös jelölt, a magyarok például a bolgár hölgyek mellett lobbiztak. így lett az ENSZ új főtitkára egy portugál férfi. Ő volt az egyetlen, aki nem kapott ellenszavazatot a Biztonsági Tanácsban. Lajčák hatot is kapott, abból kettő piros lap volt, vagyis a BT öt állandó tagjából kettő ellene szavazott, ami vétót jelent. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia; Franciaország pedig tartózkodott. Csak az oroszoknak és Kínának felelt meg a szlovák külügyminiszter, ami azért jelez valamit. Elvileg Szlovákiának az Európai Unió és a NATO tagjaként ezen az oldalon lennének a szövetségesei. Persze, felmerül a kérdés, hogy a nyugati partnerek miért nem a közép-keleti partnereket támogatják, amire a válasz egyértelmű: Robert Fico kétarcú politikája. Nem lehet ide is, oda is dörgölőzni. Vagyis lehet, csak nincs eredménye. A két nyelv politikáj a keretében Fico Moszkváig ment, pitizett egyet Putyinnak, aki annak rendje és módja szerint megígérte a szlovák miniszterelnöknek, hogy Lajčákot fogja támogatni. De még azt is, hogy a nem közép-kelet-európai jelölteket megvétózza. Ahogy várni lehetett az oroszoktól, az egyezség egyik felét betartották, a másikat nem. Nem emeltek vétót a portugál jelölt ellen. így érdemes egyezkedni a nagy medvével: az egyik mancsában méz, a másikkal odacsap. Akár tanulságos is lehetne a k.-európai politikusok számára ez a történet, de sosem az, bármikor képesek beleesni az ilyen csapdákba. Nem javította Lajčák esélyeit a szlovák miniszterelnök utóbbi időben többször használt xenofób szótára sem. Éppen ideje lenne eldönteni a visegrádi tyúkudvaron belül, hogy hova akarunk tartozni, milyenek a perspektíváink, hogyan látjuk magunkat, de főleg: mik a céljaink. És persze mindezt egyértelműen megfogalmazni, zászlóra tűzni. Es hogy milyen szempontból siker a szlovák második hely? Bolgár szempontból. Szófia jelöltjei minden szempontból megfeleltek az elvárásoknak: kelet-európaiak voltak, nők, mindketten hatalmas nemzetközi tapasztalattal. És mindketten buktak. Csak egy dolgot kell ezek után Pozsonynak elkerülnie: nehogy Bulgária legyen a mérce. AKKOR IS JOBB VAGYOK. MINT KÉT BOLGÁR NŐ! Miroslav Lajčák (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Elhallgattatva! Népszabadság Berlintől Londonig és a tengeren túl A Népszabadság kiadásának felfüggesztésével az egész európai sajté foglalkozott, amerikai lapok is felfigyeltek rá. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív német lap Elhallgattatva című írásában kiemelte, hogy a lap nagyon hirtelen bezárásával az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el Magyar- országon, és sok minden utal puccs- ra. A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja. „A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új információ a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot a svájci Ringiertől, arra pedig végképp nincs elfogadható magyarázat, hogy miért kellett ennyire puccsszerűen eljárni.” Hozzátette: a történtek alapján felmerül a kérdés, vajon az-e a cél, hogy eltűnjék a nyilvánosságból egy újabb kellemetlen hang, vagy esetleg csatlakozzék az Orbán Viktort dicsőítők kórusához. Egyebek mellett a TV2 tulajdonosi szerkezetében végbement átalakulásokat és a reklámadó körüli fejleményeket ismertetve a lap kiemelte: persze a képhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában, és Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában, így a kormányfő a 2010-es elsöprő győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát. A Financial Times című londoni gazdasági napilap írása megállapítja, hogy a legkeresettebb minőségi magyar lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével. A szerző szerint a fejlemény aggályokat vet fel a magyarországi sajtó sokszínűségének további eróziójával kapcsolatban. A Népszabadság felfüggesztéséről szóló bejelentés előtt is voltak már félelmek a médiára, a bíróságokra és a civil társadalmi szervezetekre nehezedő kormányzati nyomás miatt Közép- és Kelet-Európa országaiban, köztük a közeli Lengyelországban is - áll a Financial Times írásában. A tudósító megemlíti, hogy a Nép- szabadság kiadója szerint a lap olvasottsága tíz év alatt 74 százalékkal csökkent, és a lap 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Más médiacsoportokat robusztus állami irányítású, közpénzből finanszírozott hirdetési bevételek védenek. A BBC közszolgálati médiatársaság online hírportálján megjelent írás szerint újságírók és az ellenzék kormányzati nyomásnak tulajdonítja a Népszabadság felfüggesztését. Megjegyzi: a lap felfüggesztése csak pár nappal azután történt, hogy Rogán Antal kabinetminiszter és Matolcsy György jegybankelnök korrupciós ügyeiről jelentek meg tényfeltáró cikkek a lapban. Eltűnik Magyarország legnagyobb ellenzéki újságja - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk emlékeztet arra, hogy a lap mindig kritikus volt az Orbán-kormánnyal. A német Der Spiegel is emlékeztet, hogy a Népszabadság az utóbbi hónapokban azzal keltett feltűnést, hogy megírta az Orbán-kormány tagjaihoz és üzleti holdudvarához kapcsolódó botrányokat. A Die Presse szerint már egy ideje Orbán Viktor látókörébe került a lap. A The New York Times azt emeli ki: minden magyar ellenzéki párt azzal vádolja a kormányt, hogy dominanciáját az egész sajtóra ki akarja terjeszteni. Rámutat, hogy még a Jobbik is védi a lapot, és Orbán Viktor megalomániájának nevezi a történteket, mert a Fidesz egyetlen célja, hogy száz százalékban kontrollálja a médiát. Az amerikai lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a nyomtatott és a netes média, illetve a rádiók és tévék nagy része került a kormányzat ellenőrzése alá, és lett észrevehetően kormánypárti hangvételű. Hasonló tartalmú beszámolókat közölt a brit The Daily Telegraph, a svájci Neue Zürcher Zeitung, a francia Le Figaro, a német Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit, a Der Spiegel, az osztrák Die Presse, a Der Standard, a Kurier és a Neue Kronen Zeitung is. (444, MTI)
