Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-08 / 234. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2016. október 8.1 www.ujszo.com Már jobban védik a gyermekeket Greguš Marcót erőszakkal, osztálytársai szeme láttára vitte el az iskolából a bírósági hivatalnok (Ján Kroálák felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Speciális képzések, a végrehajtási eljárások elhalasztásának lehetősége, valamint szélesebb jogkörök a gyámügy képviselőinek - csak néhány azon módosítások közül, melyeket a Marco- ügyre reagálva dolgozott ki az igazságügyi és a munkaügyi minisztérium. A gyermekelhelyezési döntés végrehajtásának szabályait a munkaügyi minisztérium és az igazságügyi tárca közösen dolgozta ki. A rendelet értelmében a gyámügy képviselője a korábbihoz képest jóval nagyobb jogköröket kap egy-egy ilyen aktus végrehajtásakor. A rendszer hibáira akkor derült fény, amikor egy gyermekelhelyezési ügyben a hétéves Marcót az iskola értesítése nélkül, a gyermek tiltakozása ellenére és az osztálytársai szeme láttára erőszakkal hurcolta el az osztályból és adta át édesanyjának egy bírósági hivatalnok. Marcót születésétől a nagymamája nevelte. Édesanyja májusig - amikor magával vitte Svájcba - alig érdeklődött iránta. „Az új eljárási szabályok értelmében minden elhelyezési döntés végrehajtását a gyámüggyel közösen kell előkészíteni, és úgy kell lebonyolítani, hogy azt a kiskorú ne traumaként élje meg” - mondta Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter. Speciális képzéseken fogják felkészíteni a bírókat, a bírósági hivatalnokokat és a gyámügy képviselőit az ilyen feladatok elvégzésére. Žitňanská szerint nagyon fontos, hogy az ilyen ügyekben érintettek folyamatosan kommunikáljanak egymással. Az új rendelet lehetővé teszi azt is, hogy az elhelyezésről szóló döntés végrehajtását bizonyos esetekben elhalasszák, ezekről mindig egyénileg kell döntenie a bíróságnak. Ezentúl a bírósági hivatalnok nem viheti el a kiskorút az iskolából vagy más gyermekek jelenlétében. „Bővültek a gyámügy képviselőinek hatáskörei, beleszólhat a végrehajtás módjába, de az egész aktus előkészítésében is részt kell vennie, hiszen ő képviseli a kiskorút és a szülőkkel is tartja a kapcsolatot” - mondta Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter. A parlament szociális ügyi bizottsága támogatta a módosító javaslatokat. Volt olyan képviselő, aki pszichológusokat is bevont volna egy-egy végrehajtás előkészítésébe. Ján Richter tájékoztatása szerint a hétéves Marco jelenleg anyjával él Svájcban. Második osztályba jár, anyja dolgozik és a helyi gyámügyi hivatal szerint megfelelő életkörülményeket nyújt a kiskorú gyermeknek. Nagymamája szeretné megszerezni Marco felügyeleti jogát, a bíróság október 17-re tűzte ki a tárgyalást. Pozsony „kilóg” a Varsó-Budapest tengelyből Pozsony. A tegnapi szlovák-magyar kormányfői találkozó ellenére elemzők szerint „kétsebességes” a visegrádi együttműködés. A több kérdésben is szélsőségesebb magyar és lengyel álláspontot a szlovák és a cseh kormány igyekszik finomítani. Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap közös nyilatkozatban utasította el a kötelező uniós kvóták bevezetését. „Az, hogy Fico újra megerősítette, hogy a kvóta ügye halott, finom utalás arra, hogy ezt ők már levették a napirendről, és ezt a típusú csatározást már nem szeretnék folytatni” - mondta lapunknak Zgut Edit, a budapesti Political Capital elemzője. Hasonlóan vélekedik Grigorij Mesežnikov politológus is. „Csehország és Szlovákia nem képvisel olyan szélsőséges véleményt a menekültkérdésben, mint Magyarország, Szlovákia nem része a Budapest- Varsó tengelynek” - mondta Mesežnikov, aki szerint ezen nem változtatott Orbán tegnapi látogatása sem. (ipj) Kétszáz elégedetlen pedagógus tüntetett a fővárosban IBOS EMESE A fokozatos sztrájk negyedik napján a pedagógusok síppal, dobbal vonultak a pénzügyminisztérium épülete elé, így akarták emlékeztetni a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kitartanak követeléseik, a béremelés és az ágazat költségvetésének emelése mellett. Pozsony. Közel 200 tiltakozó pedagógus vonult tegnap a szakszervezet épületétől a pénzügyminisztérium épülete elé. A tiltakozó menetet a négyórás sztrájk részeként a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) szervezte. A tárca iktatójában hagyták azt a befektetési koncepciót, mely rámutat, hogy az oktatásügybe fektetett anyagiak hosszú távon többszörösen megtérülnek. Állítják, ha a kormány vonzóbbá tenné a pedagógusi életpályát, az versenyhelyzetet teremtene a pedagógusok között, és csak a legjobbak maradnának a pályán. Ók jobb eredményeket érnének el a diákok oktatásában, akik pedig idővel jelentősen hozzájárulnának a hazai GDP növekedéséhez. „Ezt egyébként a pénzügyminisztérium Pénz- politikai Intézete több elemzésében is megerősítette” - magyarázta Vladimír Crmoman, az ISU egyik tagja. A kollektív bértárgyalások csaknem végleges eredményét nevetségesnek minősítették. Crmoman szerint az ISU-t több iskola is azzal kereste meg, hogy a pedagógusok bérének szeptemberi, 6%-os emelésének fedezetét nem kapták meg az iskolák. A háromoldalú érdekegyeztető tanács tárgyalásának eredményeként 2017 januárjától az INICIATÍVA SLOVENSKÝCH UÜTELOV A tüntetők a pénzügyminisztérium elé vonultak (TASR-felvétel) állami és a közalkalmazottak bére 4%-kal emelkedik, kivéve a pedagógusokét. További 2%-os emelésre van kilátás szeptembertől. Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszterhez irányította az elégedetlen pedagógusokat. Azt állítja, hogy a tárcának vannak tartalékai, melyeket az oktatásügy helyzetének javítására fordíthat. Ä pedagógus-szakszervezet és társszervezetei jövő szerdán egyeztetnek a további lépésekről. Pavol Ondek szakszervezeti vezető nem zárta ki, hogy ők is csatlakoznak a sztrájkhoz. Áz ISU fokozatos, negyedik tiltakozó megmozdulásában 204 iskola mintegy 1700 pedagógusa vett részt. A három korábbi sztrájkhoz átlagban 2000-en csatlakoztak. Ez a szám azonban csak töredéke az ágazatban dolgozó mintegy 60 ezer pedagógusnak. Kegyelmet adott Kiska Mégis aktívak voltak a határon túliak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Andrej Kiska köztársasági elnök megválasztása előtt azt mondta, csak nagyon indokolt esetben fog élni jogával, és kegyelemben részesíteni egy elítéltet. Most ezt először megtette: egy négygyermekes apának kegyelmezett meg, bizonyos feltételekkel. A 26 éves M. M.-et a bíróság 12 hónapos fogházbüntetésre ítélte csalás miatt, a büntetést 12 hónapra feltételesen elhalasztották. A férfinak ki kellett volna fizetnie az általa okozott 3504 eurós kárt - ám ezt nehéz anyagi helyzete miatt nem tette meg, így a bíróság úgy döntött, le kell ülnie a büntetést. Martin Lupták, az államfő hivatalának munkatársa szerint a férfi négy kisgyermek apja, négyéves kisfiánál gyógyíthatatlan agydaganatot diagnosztizáltak. A gyerekekről édesanyjuk gondoskodik, ám ő is részlegesen rokkant, így az elítélt az egyetlen, aki el tudja tartani családját. A férfi egyébként korábban nem követett el bűncselekményt. Lupták szerint Kiska elsősorban a család nagyon nehéz helyzetét vette figyelembe az eset megítélésénél. A férfi azzal a feltétellel kapott kegyelmet, hogy az elkövetkező két évben nem követ el szándékos bűncselekményt, és ez alatt az idő alatt megtéríti a sértettnek az okozott kárt. A feltételek teljesítését a törvény szerint a családapát elítélő bíróság figyeli. Andrej Kiska elődje, Ivan Gašparovič tíz év alatt több ezer kérvény közül összesen 28-at fogadott el. Igaz, kétszer is amnesztiát hirdetett: egyszer 2004-es megválasztásakor, másodszor pedig 2013 januárjában, Szlovákia megalakulásának 20. évfordulóján. Becslések szerint a három évvel ezelőtti több mint ezer elítéltet érintett. (fm.SITA) FINTA MÁRK A népszavazásra beérkezett összes levélszavazat összeszámlálásával csütörtökön késő este végeztek. Keddi cikkünkben közölt adatokhoz képest a számok már mást mutatnak - akkor ugyanis hiányoztak például a Csíkszeredái konzulátuson leadott szavazatok. Pállfy Ilona, az NVI elnöke szerint a 274 627 választási névjegyzékben regisztrált, határon túl élő, állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgártól 154 ezer levélszavazat érkezett - ez nem sokkal marad el a 2014-es adatoktól, akkor 158 ezren voksoltak. Akkor azonban még kevesebb, 194 ezer regisztrált határon túli szavazó volt. A 154 ezer levélszavazatból 130 ezer érvényes - bár még így is kiugró, 15,4 százaléknyi az érvénytelen szavazatok aránya, ez az arány is jobb, mint a 2014-es országgyűlési választásokon, amikor 158 ezerből 128 ezer volt érvényes. Mint azt korábban írtuk, ez elsősorban azért fordulhatott elő, mert a levélszavazatokban nagyon könnyű formai hibát véteni. Ha minden szavazat érvényes lett volna, a levélszavazók körében több mint 50 százalékos lett volna a részvételi arány, így azonban nem sokkal ugyan, de a határon túliak körében sem lett érvényes a népszavazás. A 47,6 százalék azonban magasabb, mint a népszavazás 41,31 százalékos aránya. A határon túliak körében elsöprő többséggelnyertekanemek: az NVI honlapja szerint kevesebb, mint 1000 igen és 129 ezer nem érkezett, 99,2 százalék utasította el a kvótákat. A legtöbb szavazat Romániából érkezett, 139 ezer regisztrált szavazóból csaknem 60 ezer, Szerbiából 18 ezren voksoltak. A kettős állam- polgárságot tiltó országokból 1169 levélszavazat jött - ebbe a kategóriába tartozik Szlovákia és Ukrajna is. A felvidéki és kárpátaljai szavazók egy részét takarhatja még a csaknem 44 ezer olyan voks is, mely e-mailes értesítési címet ad meg - azt azonban nem lehet tudni, milyen arányban oszlanak meg a szavazatok a két ország szavazói között. Az NVI-ben kézzel is megszámolják a levélszavazatokat, ezután tudják a végleges adatokat - terveik szerint kedden - benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnak, amely kiállítja az eredményről a jegyzőkönyvet, a jogorvoslati határidők lejárta után pedig megállapítja az országos népszavazás végeredményét - mondta Pállfy Ilona az MTI-nek.
