Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-06 / 232. szám, csütörtök

www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2016. október EGESZSEGMAGAZIN Gyógyhĺrek 117 MNMMM ŕ S ĽraeKessegeK HANY FOGA VOLT AZ ŐSEMBERNEK? Az ősember állcsontja erősebb és nagyobb volt, mint a ma élő emberé, így több hely volt a fogak számára. Átlagosan mégis a mai emberhez hasonlóan 32 foga volt. Ha azonban még messzebb tekin­tünk vissza az őstör­ténetben, akkor olyan ősemlősöket is találunk, amelyek 44 foggal rendelkeztek. A fogak számbeli csökkenésének az oka, hogy a fejlődés során a fokozatosan ki- sebbedő állcsontokban egyre kevesebb hely maradt a fogak számá­ra. A fogak számának csökkenési folyamata ma is folytatódik. MIT MOND AZ ÁLMOSKÖNYVA FOGAKRÓL? A fekete fogak beteg­séget jelentenek, míg fogorvossal álmodni kedvetlenség, bosszú­ság. Ha álmában kiesik a foga, akkor valaki meghal a családban. Ha pedig valaki álmában foghiányról álmodik, az gyorsan verje ki ezt az álmot a fejéből, mert rosszat, sokszor halált jelenthet. MILYEN VOLT CAESAR FOGA? A kutatók megállapí­tották, hogy krónikus ólommérgezés kö­vetkeztében hamar elvesztette összes fogát. Köztudott, hogy az akkori Róma vízvezetékei ólomcsö­vekben továbbították a vizet, így jöhetett létre a mérgezés, amely termé­szetesen a város lakóit is érintette. LEHET-E A FOGHÚ­ZÁST HOBBIBÓL ŰZNI? Talán hihetetlenül hangzik, de I. Péter orosz cár kedvenc szó­rakozásai közé tartozott. Minden ember kegy- vesztetté vált az udva­rában, aki fájós fogát nem a cárral húzatta ki. Leningrádban láthatók azok az eszközök, fogók, amelyekkel a cár „sza­badidejében dolgozott". MIVEL ÉS HOGYAN HÚZTAK RÉGEN FOGAT? Valószínűleg a foghúzás első eszköze maga az emberi kéz volt. Természetesen az ujjak erejével csak a már lötyögős fogat lehetett kimozdítani a helyéről. Később aztán eszközö­ket is alkalmaztak. A régi kínaiak és japánok a fog megmozdítását kis faékek, farudak és kalapács se­gítségével végezték, majd a kilazított fogat ujjaikkal távolították el. Az arabok a fog gyökere körül lefejtet­ték a csontról az ínyt, a csontot izzó vassal égették át. Ennél a fájdalmatlan­nak nem nevezhető mű­tétnél a páciens a földön ült, és a fejét az „orvos" térdre szorította. MIÉRT KELLETT A MŰFOGSORT VÍZBEN TARTANI? A csontból faragott fogak és fogsorok egy idő eltelte után magukba vették az ételek és italok illatát, és viselésük nem igazán volt kellemes. Ezért jött divatba az a szokás, miszerint a fog­sort egy pohár vízbe kell helyezni, így a kellemetlen szagok egy része reggel­re, ha kis mértékben is, de enyhült. A kaucsuk fogso­rokban apró kis lyukacs- kák vannak, amelyekbe a nyál és a nyálban oldott ételmaradékok beszívód­tak. Ezek aztán bomlani kezdtek és rendkívül rossz szagot árasztottak. A mai műfogsorok már speci­ális anyagból készülnek, nem igényelnek vízben áztatást. MENEKÜLÉS A SOROZÁSTÓL Ebben az időben gyu- tacsos puskát használtak a katonák, amelynek a tölténye papírtokban volt. Ezt kellett leharapni a lövés előtt. A katonai alkalmasság feltétele így egyebek mellett legalább egy alsó és felső egy­mással találkozó fogpár volt. Sokan szándékosan húzatták ki fogaikat, hogy megússzák a katonai szolgálatot. MILYEN FOGLAL­KOZÁSI ÁGAK ÁRTANAK? Az első helyen a sütő-, a malom-, cukrász- és cukoripar található. A levegőben szálló liszt vagy cukorpor a fogakra lerakódik és nagyfokú szuvasodást idéz elő (természetesen a nagy mennyiségben fogyasz­tott édesség is káros). A nyomdászok fogainak épségét az ólom, illetve annak gőzei veszélyez­tetik. A dohányiparban dolgozók lágy részeire a dohánypor hat izgatóan. A hűtőházi dolgozók kö­zött gyakoriak a neuralgi- ás fájdalmak, az arcüreg gyulladásai, amelyek a hirtelen bekövetkező nagyfokú hőmérséklet -ingadozással magya­rázhatók. Az üvegfúvók, szabók, varrónők fogain jellegzetes alakválto­zást lehet megfigyelni. Ez azért van így, mert ki-ki a saját munkájához szükséges eszközt veszi a szájába, és a fogakat azonos helyen és hosszú ideig nyomja, ezért azok „deformálódnak". (DENTALPALACE.HU) HIRDETÉS Ne tg íjtsd el a mo: solyod SCHILL DENTAL CLINIC www.schill.sk wmmmmmmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents