Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-06 / 232. szám, csütörtök
10| HASZNOSTANÁCS 2016. október 6. | www.ujszo.com „Ha kábítószerfüggő a gyerek, a szülő mindenképpen kéije szakember segítségét!” Ľubomír Okruhlica (Jozef Jakubčo felvétele) B.SZENTGÁLI ANIKÓ Agalántai reszocializációs központ botránya után számos kérdés merült fel a drogfüggőségről, a gyógykezelés lehetőségeiről és a reszocializációs központok szerepéről. A témáról Ľubomír Okruhlieát, a pozsonyi drogelvoné központ vezetőjét kérdeztük. Milyen intézmény a reszocializációs központ? Nem egészségügyi intézményről van szó, ezért a munka-, szociális és családügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A kábítószer-függőségben szenvedőknek fenntartott reszocializációs központok a drogfüggők ellátási rendszerében lényegében az utolsó helyen vannak: a specializált pszichiátriai intézményben elvégzett hatékony gyógykezelés utáni gondozást jelentik. Azoknak találták ki, akik elfogadhatatlan szociális, családi körülmények között, vagy az utcán éltek. A reszocializációs központban az ügyfeleket igyekeznek felkészíteni a beilleszkedésre a normális életbe, a társadalomba úgy, hogy a visszaesés kockázata minimális legyen. Pótolják a tudásbeli hiányosságaikat, képzik őket, munkavégzési készségeket és szokásokat sajátítanak el, kiküszöbölik a nevelésbeli hiányosságokat, új szociális szokásokat sajátítanak el, hogy képesek legyenek alkalmazkodni. Hogyan kerülhet valaki ilyen központba? Önként vagy bírósági ítélet alapján? Mehet a kezelőorvosa ajánlására, önként, de a bíróság is elrendelheti a kezelést. Ki választja ki a konkrét intézményt: az orvos, a szülő, a páciens vagy a bíróság? Ha a reszocializációt bíróság rendeli el, a konkrét intézményt a bíróság jelöli ki. Önkéntes reszocializá- ció esetén a központot a szülő választhatja ki, ha kiskorú gyermekről van szó. Ha viszont a páciens már felnőtt, akkor ő maga dönt. Ha az illető előtte átesett gyógykezelésen valamilyen egészségügyi intézményben, akkor a kezelőorvos — pszichiáter - rendszerint ajánl valamilyen intézményt. A reszocializációs központban már nem folyik gyógykezelés? Nem, az már nem ezt a célt szolgálja. Oda már csak azoknak kellene menniük, akik előzőleg gyógykezelést abszolváltak. A reszocializációs központokban elhelyezettek csak egy töredékét képezik azoknak, akik kábítószer-fogyasztás miatt valamilyen egészségügyi intézményben kezeltetik magukat. Maga a gyógykezelés miből áll? Nagyon nehéz a megfelelő diagnózis felállítása, ugyanis az esetleges kábítószer-függőségen kívül gyakran több egészségügyi problémáról, rendszerint különböző lelki zavarról van szó. Az első szakaszban a legfontosabb, hogy elmúljanak a kábítószer-mérgezés tünetei. A méregtelenítés nem szokott 14 napnál tovább tartani. Itt előtérbe kerülhet a gyógyszeres terápia. Utána következik a középtávú gyógykezelés, amelyet elvonási tünetek kísérnek, és a kábítószer-fogyasztás beszüntetése után akár 3 hónapig is tarthat. Ekkor már egyre inkább a pszichoterápián van a hangsúly. Utána egy éven keresztül ambulánsán figyelik a beteget, esetleg pszichiáter vagy pszichoterapeuta kezeli őt. Ebben a szakaszban már párhuzamosan elkezdődhet a reszociali- záció is, miközben a páciens ambulánsán továbbra is látogatja a kijelölt pszichiátert. Mely intézményekben gyógyíthatják a kábítószerfüggőket? Bármelyik pszichiátriai rendelő diagnosztizálhatja és gyógyíthatja a kábítószer-függőséget. Bonyolultabb esetekben ott vannak a drogelvonó központok, a pszichiátriai klinikák és akut esetekben az általános kórházak pszichiátriai osztályai. Ha a szülők észreveszik, hogy gyermekük kábítószerezik, mit csináljanak? Menjenek el vele szakorvoshoz - gyermekpszichiáterhez! Ha serdülőkorúról van szó, bármelyik felnőttpszichiáter is kivizsgálhatja és kezelheti. A szülőknek van esélyük felismerni, hogy gyermekük drogo- zik? Igen, de nem olyan egyszerű a dolog, mint például amikor a gyerek elkezd cigizni. Azt a szülők azonnal megérezhetik rajta. Kábítószer esetében szembetűnő jel például a tanulmányi előmenetel romlása, hiányzások, iskolakerülés, vagy ha olyan emberekkel találkozgat, akik kábítószert fogyasztanak. Ha látjuk, hogy valakinek problémája van a drogokkal, és segítségre van szüksége, akarata ellenére is kezeltethetjük? Igen, de csak akkor, ha a kábítószer-fogyasztásával összefüggésben bűncselekményt követ el. Elméletileg a gyerekek és a fiatalkorúak esetében a bíróság előzetes intézkedés keretében is elrendelheti, ilyenkor a kezelés helyszínét, egy konkrét egészségügyi intézményt is kijelölnek, de ez ritkán szokott előfordulni. A gyerekeket csak a törvényes képviselőjük, rendszerint a szülők beleegyezésével lehet gyógyítani. Hogyan kezelhető a kábítószer-függőség? A kábítószer-függőségről való leszokás nehéz feladat. A függő számára rendkívül nehéz döntés már az is, hogy kezeltetni akarja magát. A legmegfelelőbb gyógymód kiválasztásakor figyelembe kell venni az adott személy lehetőségeit, és a Szlovákiában elérhető háromlépcsős kezelési rendszert. A kezelés lehet ambuláns és bentlakásos, hossza pedig a konkrét esettől, a kábítószer fajtájától, az illető állapotától és egyéb háttérkörülményektől függ. 1. Méregtelenítés A detoxikáció (méregtelenítés) során farmakoterápiát és individuális pszichoterápiát nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy szükség szerint adnak gyógyszereket az elvonási tünetek enyhítésére, valamint rendszeres terápiás beszélgetéseken kell részt venni, amelyet pszichológus, pszichiáter vagy terapeuta vezet. A kezelés hossza 7-30 nap. A méregtelenítés történhet ambulánsán, illetve bentlakásos intézményben is. Az ambuláns detoxikáció azt jelenti, hogy nem kell ott lakni a kiválasztott gyógyintézetben (drogelvonó központ, pszichiátriai rendelő), a páciens otthonról jár oda - a konkrét esettől és az intézmény típusától függően naponta vagy csak hetente, havonta néhány alkalommal. Ezzel szemben a bentlakásos méregtelenítés során a páciens befekszik a drogelvonó központba vagy a kórházba, és a közeli hozzátartozókkal is korlátozzák a kapcsolatot. Szigorú napirendet kell betartani, mely az egyes tevékenységek során rendszerességet és fegyelmet biztosít. A betegek kapnak gyógyszereket az elvonási tünetek enyhítése céljából, és csoportos pszichoterápián vesznek részt, azaz terapeuta felügyelete mellett a csoporttársakkal, hasonló problémákkal küzdőkkel beszélgetnek. Van lehetőség kikapcsolódásra, lehet tornázni, filmet nézni, dolgozni, igénybe vehető zene- vagy arteterá- pia. A bentlakásos méregtelenítés általában 2 hétig tart. A detoxikáció és a gyógykezelés ingyenes, vagyis az árát az egészségbiztosító téríti - olyan intézményt kell választani, amelyik szerződésben áll a páciens egészségbiztosítój ával. Pszichiátriai klinika esetében szükség van beutalóra a kezelőorvostól, a drogelvonó központokban ezt nem követelik. Fel kell viszont mutatni az egészségügyi biztosítási kártyát és a személyazonossági igazolványt. 2. Gyógykezelés A sikeres méregtelenítés után következhet a tulajdonképpeni gyógyítás, ami szintén lehet ambuláns vagy bentlakásos. Az ambuláns kezelés során a páciens individuális pszichoterápia céljából rendszeresen jár a kijelölt pszichológushoz, pszichiáterhez és terapeutához, emellett rendszeresen részt vesz csoportos pszichoterápián is. Néhány intézmény kínálatában szerepel egész napos rezsimterápia is - ez azt jelenti, hogy nem kell az intézményben aludni, a páciens rendszeresen bejár, s ott marad egész napra, aláveti magát az ottani napi rezsimnek. Az ambuláns kezelés körülbelül 1 évig tarthat. Megelőzendő a páciens visszaesését, bizonyos esetekben az ambuláns gyógykezelés helyett tanácsosabb inkább bentlakásos intézményt választani. A bentlakásos kezelés szükség szerint lehet rövid (1-3 hónap), közép- (2-6 hónap) és hosszú távú (18 hónap). A fekvőbetegek részesülhetnek farmakoterápiában, de már nem az elvonási tünetek ellen kapnak gyógyszert, hanem a drogfogyasztással összefüggő pszichikai problémák-alvászavar, szorongás, depresszió stb. - átvészelésére. Emellett individuális és csoportos pszichoterápián, valamint rezsimte- rápián vesznek részt, amellyel önfegyelemre, rendszerességre szoktatnak. Lehetőség van kikacsolódásra és egyéb kiegészítő terápiákra is. Szubsztitúciós kezelés Ambuláns terápiáról van szó, azaz otthonról kell rendszeresen a drogelvonó központba vagy a pszichiátriai rendelőbe járni. A terápia során valamilyen helyettesítő anyagot használnak - olyat, melynek a kábítószerhez hasonló hatása van. így próbálják stabilizálni a beteg állapotát, majd fokozatosan csökkentik az adagokat, míg teljesen kivonják a szervezetéből. Szubsztitúciós terápiára egyelőre csak az opiátfüggő (pl. heroin) betegek ellátásában van lehetőség. A kezelés legalább 1 év. 3. Reszocializáció A gyógykezelés után a páciensnek ismét be kell illeszkednie a társadalomba, ismét meg kell találnia az élete értelmét. Ebben segíthet a reszocializációs központ, mely gyakran családi jellegű közösségi életet jelent. A központba a gyógykezelés sikeres abszolválása után vagy pszichiáter javaslatára kerülhet valaki. A páciensek általában 1-2 évet töltenek ott. Fizetett szolgáltatásról van szó, mely esetenként téríthető az anyagi szükséghelyzetben lévőknek jóváhagyható szociális segélyből is, sőt, néhány helyen feltétel, hogy csak olyan személyt vesznek fel ilyen központba, aki kap állami segélyt. A bentlakásos méregtelenítéshez és a gyógykezeléshez hasonlóan itt is van egyéni és csoportos pszichoterápia. Ezenkívül bevált terápiás módszer a munkavégzés, a családi terápia, kulturális és sport- események megtekintése, egyéb relaxációs tevékenységek. Segítenek az álláskeresésben is. Akiegészítő utólagos gyógykezelés részeként ambulánsán fel lehet keresni különböző absztinens csoportokat vagy pszichoterápiás klubokat. (Forrás: www.cpldz.sk,lnfodrogy.sk)
