Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-07 / 208. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. szeptember 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Krumplitörvények Mi a helyzet a krumplifronton, különös tekintettel a szétfövő fajtákra VERES ISTVÁN K önnyebb lesz Magyar- országon krumplit venni, hirdetik a hírek, utalva arra a jogszabályra, melynek értelmében szeptember elejétől mind a csomagolt, mind az ömlesztett burgonya csomagolásán fel kell tüntetni a származási ország és a fajta neve mellett az adott krumpli főzési típusát is. Ez utóbbiak pedig a következők. A: saláta típus (nem szétfövő), B: főzni való (kissé szétfövő), C: sütni való (szétfövő). Csomagolt krumplin kötelező feltüntetni a csomagoló cég nevét, címét, és a krumplik minimális méretét. Utóbbit nyilván azért, hogy ha valaki panaszt tenne a krumpli méretére, egyszerűbb legyen felelősségre vonni az illetékeseket, akik felelősek azért, ha mondjuk egy 3,5 centiméteres átlagátmérőjű krumplikat hirdető csomagban kisebbeket is találunk. Meg nyilván a piacon is könnyebb lesz minden, hiszen az eladó kapásból meg tudja mondani, mennyire szétfövő az adott fajta. Tessék mondani, mennyire fő szét ez a krumpli? Hát, kedveském, az attól függ. Mitől? Hát, hogy mennyire főzik szét. A szakterület ismerői szerint a téma ilyetén való bagatellizálása nem helyénvaló, ugyanis a felsorolt csoportok a valóságot tükrözik: bárki meggyőződhet róla, hogy bizonyos burgonyafajták sütésre vagy főzésre alkalmasak-e inkább, és aki teszem azt vendéglátással foglalkozik, annak tényleg nem mindegy, melyik típusból vesz hat mázsát. így elsőre sokaknak még mindig az az érzésük támadhat, hogy az új rendelet miatt Magyarországon nem könnyebb, hanem nehezebb lesz krumplit vásárolni. Ez viszont téves meglátás, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy Szlovákiában egy hasonló rendelet már évek óta érvényben van. Az állami állategészségügyi és élelmiszeripari felügyelet ráadásul négy alcsoportba osztja a burgonyákat típusuk szerint, és ezeket az információkat nálunk is fel kell tüntetni. Itt viszont megkülönböztetnek szilárd és félszilárd típust, majd közepesen és erősen szétfövő fajtákat. A jogszabályt ráadásul olyan műgonddal alkották meg, hogy ha két típus keresztezéséből származó fajta kerül a csomagba, azt is kötelező feltüntetni, hogy melyik típus tulajdonságai a dominánsak. Vagyis nekünk, Szlovákia polgárainak már most is könnyű a krumplivásárlás. És tényleg könnyű, mert gondoljunk csak bele a legutóbbi krumplivásárlásunkba: kimentünk, megvettük, hazavittük. Szóval tényleg nem bonyolult. Jó ezt tudni. És büszkeséggel tölti el az embert, hogy míg egyes szomszédos országok csak mostanra verekedték el magukat idáig, mi ezt a fejlettségi szintet már évek óta magunkénak tudhatjuk. Azért biztos, ami biztos, a legközelebbi piacos krumplivásárlásnál kérdezzünk rá a kofánál, melyik típusba tartozik, amit ő most épp árul, ha már köteles erről tájékoztatni. Ha visszakérdez, hogy: hát, milyen kell? - akkor kezdjünk gyanakodni. A tavalyi párizsi merénylet csak egy lett volna a sok közül A CNN amerikai hírtelevízió információi szerint az Iszlám Állam tavaly novemberben sokkal kegyetlenebb, még több áldozattal járó merényleteket készített elő Párizsban annál, mint ami végül történt, s utána több országban is terrortámadásokat tervezett. Európai nyomozókra hivatkozva a CNN arról tudósított, hogy az Iszlám Állam tavaly nemcsak Párizsban, hanem más francia városokban és Hollandiában is terrortámadásokat akart végrehajtani. A CNN oknyomozó riporterei hónapokon keresztül dolgoztak összeállításukon, több tízézer dokumentumhoz, nyomozati anyaghoz és fotóhoz jutottak hozzá különböző európai, elsősorban francia és belga nyomozó szervektől. A dokumentumok új részleteket tárnak fel arról a két letartóztatott terroristáról, akiknek eredetileg szintén az lett volna a feladatuk, hogy részt vegyenek a novemberi párizsi terrorakcióban. S az is kiderült, hogy volt egy harmadik terrorista is, aki részt vett a párizsi merénylet előkészítésében, majd utána még hónapokig szabadon ténykedett Európában, s csak most júliusban tartóztatták le. Ezek a terroristák a szíriai Rakká- ból a törökországi Izmiren keresztül jutottak Görögországba, majd Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia érintésével az ausztriai Salzburgban kötöttek ki. A CNN-hez eljutott dokumentumok szerint az Iszlám Állam Európában lévő terroristáinak jól szervezett hálózatuk van, jelenleg is a kontinensen tartózkodnak, és várják az utasításokat a Szíriában levő főnököktől. Az Iszlám Állam európai szervezetét Amn elKharjinak hívják, terroristái a közösségi médiaplatformok egész sorát használják, így például a Vibert, a WhatsÁppot, a Telegramot, s képesek kódolt üzenetek küldésére, vagy a telefonszámuk elrejtésére is. Állandó kapcsolatban állnak egymással, információkat cserélnek, például arról, hogy hol, melyik határon hogyan jutnak át. A francia terrorelhárítás fényt derített arra, hogy egy alkalommal a terroristák azt az információt kapták társaiktól, hogy legjobb, ha a vonat mosdóiban rejtőznek el. Az európai terrorelhárítók azonban egyre több információhoz jutnak róluk, annak ellenére is, hogy munkájukat a terroristák kódolt üzenetváltásai megnehezítik. A francia terrorelhárítók tapasztalatai szerint az Iszlám Állam területéről Európába utazó terroristák többnyire szíriai menekülteknek adj ák ki magukat. (MTI) Danko, a házmester MARIÁN LEŠKO H úsz éve fogadták el a szlovák parlament házszabályát, azóta vagy harmincszor módosították. Legtöbbször a kormányzó pártok óhaja szerint. A legújabb módosítási terv is ilyen - csakis kormánypárti képviselők írták alá a beterjesztést. A változások főtervezője és kivitelezője Andrej Danko házelnök. Az SNS elnöke egyáltalán nem titkolja, hogy a nyári szünet előtti ülésen történtek miatt úja át a házszabályt. Akkor a parlament ellenzéki alelnöke, Lucia Ďuriš Nicholsonová (SaS) a kormánypártiak obstrukciója ellenére próbálta megnyitni az ülést - elegendő képviselő volt a teremben, de a kormánypártiak nem nyomták meg a jelenléti gombot. Néhány ellenzéki képviselő pedig egy transzparenst függesztett ki a belügyminiszterről, meg arról a vállalkozóról, akivel Robert Kaliňák kiváló üzletet ütött nyélbe. A parlamenti többség obstrukciót alkalmazott a kisebbséggel szemben, az ellenzéki képviselők pedig fotókat, videofelvételeket készítettek az ülésteremben zajló dolgokról, azonnal feltették azokat a Facebookra és országvilág láthatta. A házszabályt most úgy akarják módosítani, hogy többé semmi ilyesmi ne történhessen meg. De Danko nem elégedett meg ennyivel, továbbment. Az új házszabály a hivatalos megfogalmazás szerint „a törvényhozás hatékony működését hivatott biztosítani”. Eduard Adamčík képviselő (Híd) mindenféle szépitgetés nélkül kimondta: „A kormánykoalíciónak a programját kell teljesíteni, nem pedig ellenzéki javaslatokra és sehova sem vezető vitákra fecsérelni az időt”. Hogy a kormánykoalíciónak ne kelljen ilyesmikre fecsérelnie a drága az időt, a képviselői felszólalások hosszát húsz percben szabnák meg. Az egyes frakciók vezérszónokai fél órát beszélhetnek. Az egyszerű képviselők csak egyszer szólalhatnak fel egy vitában, ezzel szemben a parlament vezetése és a miniszterek annyiszor, ahányszor csak akarnak, és addig locsoghatnak, amíg be nem rekednek. A Nyitott Politikáért Központ kimutatása szerint a képviselők döntő többségének felszólalásai nem hosszabbak tíz percnél. Á következő csoportba tartoznak azok, akik úgy húsz percben képesek összefoglalni a mondandójukat, a harmincperces felszólalások kivételesen ritkák, a hatvan perchez közelítő pedig egyedi. Az elemzőközpont összegzése szerint tehát minden logikát és valóságalapot nélkülöz a felszólalások számának és hosszának korlátozása. Hacsak... Az egész akkor kap értelmet, ha előzetes óvintézkedésnek szánják olyan esetekre, amikor az ellenzék hosszan és kitartóan szeretné sorolni, hogy miért kellene végre lemondania a belügyminiszternek vagy a kormányfőnek. A házszabály tervezett változása növeli a parlament vezetésének hatásköreit, és több jogot biztosít a kormány tagjainak, mint maguknak a képviselőknek. Ez pedig parlamentáris demokráciában elfogadhatatlan - nem az ellenzék véleménye szerint, hanem a józan ész alapján. „Felháborító, hogy a parlamentben, amely a politikai vita terepe, egy miniszternek több joga legyen, mint maguknak a megválasztott képviselőknek” - mutatott rá Juraj Hrabko publicista. A választók akaratából parlamentbe került képviselőket így„hazai pályán” tennék alsóbbrendűvé azoknál a funkcionáriusoknál, akik pártakaratból kerültek pozícióba, és ez a képviselők alkotmányosjogait is degradálja. Egy-egy kormánykoalíció pártjai szinte mindig úgy viselkednek, mintha valakitől garanciát kaptak volna arra, hogy ők aztán már sose fogják koptami az ellenzéki padsorokat. Persze tudjuk jól, hogy egyszer úgyis ott körnek ki, és az az ostor, amit korábban az ellenzékre fontak, végül rajtuk is csattan. Ez lesz Danko módosításával is, ha elfogadják... A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Putyin és a magyar-román határ Felhördült a román média, miután a Bloomberg riporterének területi vitákkal kapcsolatos tréfálkozására az orosz elnök úgy replikázott, hogy akkor a román-magyar határ ügyét is felülvizsgálhatnák. Vlagyimir Putyin hírügynökségnek adott inteijúja nagy port kavart Romániában. Az interjú az orosz elnöki hivatal honlapjára is felkerült. A román média büledezve közölte a tabudöntő nyilatkozatot. A Főtér.ro című romániai magyar híroldal beszámolója szerint Pu- tyint a második világháború utáni határok érvényességéről, konkrétan a Kuril-szigetek Japánnak való visszaadásáról kérdezték. Azt mondta, ha valaki ezt a kérdést fel akatja vetni, akkor a magyar-román határ ügyére is ki kell térni. A Bloomberg riportere a Balti-tenger partján található orosz enklávé, Kalinyigrád, a korábbi Kelet- Poroszország ügyét is felvetette. A Kuril-szigetek kérdése úgy került szóba, hogy Putyin aznap találkozott Vlagyivosztokban Abe Sindzo japán miniszterelnökkel. Az orosz elnök ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy „Oroszország nem adja el területeit”, ahogy Kínának sem adtak semmilyen területet. Igaz, a két ügy között alapvető különbség, hogy Japánnal a második világháború után alakult ki területi vita, miközben a Kínával folytatott területi egyeztetéseknek semmi közük nem volt katonai konfliktushoz - fejtette ki Putyin. A kalinyigrádi területtel kapcsolatban - bár a riporter megjegyezte, hogy csak tréfálkozott - Putyin komolyan válaszolt. „Félretéve a viccet, ha valaki felül akatja vizsgálni a második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk. De akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és ott van a listán Magyarország és Románia is” - fogalmazott Putyin. (MTI)
