Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-06 / 207. szám, kedd
8 I KULTÚRA 2016. szeptember 6. | www.ujszo.com Ne féljünk a kamasztól! A tizenévesek mindennapi problémái foglalkoztatták a Jelen! című KORTÁRS IFJÚSÁGI NOVELLÁK MÓRA [Jc.d RÖVIDEN Gárdos Péter rendezői díja Várna. Gárdos Péter nyerte a legjobb rendező díját Hajnali láz című alkotásáért a várnai nemzetközi filmfesztiválon. A Bolgár Filmközpont 1993 óta rendezi meg A szerelem bolondság (Love is Folly) címmel a szerelmes filmek nemzetközi mustráját a tengerparti üdülővárosban. Gárdos Péter legutóbbi filmjében saját regényét adaptálva holokauszttúlélő szülei találkozásának és minden akadályt legyőző szerelmének igaz történetét dolgozta fel, kettejük ötven év után előkerült levelezése alapján. A második világháború után, Svédországban játszódó alkotás a borzalmakon is túljutni képes, szenvedélyes élni akarást példázza. A film alapjául szolgáló, azonos című regényt a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedezték, eddig harminc nyelvre fordították le. (MTI) Bukta Imre Én és a falu című kiállítása Érsekújvár. Szeptember 8-án 17 órakor nyitják meg a Zmeták Ernő Művészeti Galériában Bukta Imre Én és a falu című kiállítását. A Zmeták Galéria- egyik hosszú távú programjában — rendszeresen bemutatja a magyar képzőművészet jelentős egyéniségeinek alkotásait. így született meg Bukta Imre önálló kiállítása, amely azt tárja fel, hogy a szülőfaluban szerzett élmények mennyire fontos szerepe töltöttek be a művész munkásságában. A csütörtökön nyíló érsekújvári kiállítás a művész két nagy korszakát mutatja be: korai akciós műveit (1974— 1980), valamint a festészet dominanciáján alapuló érett kori munkásságát(2001-2016). A tárlat, amely október 15-ig tekinthető meg, a budapesti Gödöt Galéria, valamint a Pozsonyi Magyar Intézet közreműködésével valósul meg. (tb) JUHÁSZ KATALIN A könyves szakma a young aduit kifejezést használja a 14 és 18 év közötti olvasókra. Míg tőlünk nyugatabbra virágzik a műfaj, tájainkon az fiók nem igazán tudják, hogyan közelítsenek ehhez a korosztályhoz. Ezért a srácoknak be kell érniük a szerelemes vámpírokkal és az egymással viaskodó éhezőkkel, sajét problémáikra alig találnak válaszokat. Most azonban történt valami. A fiatal írókat tömörítő József Attila Kör a Móra Könyvkiadóval közösen pályázatot írt ki kortárs ifjúsági novellákra. A zsűri elnöke Tóth Krisztina volt, kulcsszóként pedig a most megjelent kötet címét adták meg: Jelen! Remek választás volt, hiszen a jelen többértelmü szó, eszünkbe juthat róla az iskolai névsorolvasás, életünk mostani szakasza, sőt az aktív, sorsfordító jelenlét is. Az első három helyezett, Nagy Ildikó Noémi, Molnár T. Eszter és Fa- lussy Móric mellett több olyan fiatal szerzőt is beválogattak a kötetbe a szerkesztők, Dávid Adám és Gabor- ják Adám, akikre érdemes figyelni. És a biztonság kedvéért hat ismertebb, de még mindig fiatalnak számító író témába vágó, korábban megjelent szövege is helyet kapott az antológiában. Talán nem leszek túlságosan ünneprontó, ha bevallom, hogy - helyezések ide vagy oda - számomra Krusovszky Dénes és Mán-Várhegyi Réka novellája a legerősebb. Előbbi A fiúk országa című kötetben jelent meg (Magvető, 2014): pontos lélektani látlelet, a férfivá válás pillanata egy abortusz kapcsán. Az elbeszélő tudatosítja, mekkora lelki traumát okozott egy másik embernek. Bár a szereplők már elmúltak tizennyolc évesek, ez a sztori a fiatalabbakat is lekötheti, hiszen tudjuk, manapság korábban érnek a srácok. Mán-Várhegyi Réka több fontos kérdést is feltesz Strandidő című novellájában (Boldogtalanság az Auróra-telepen, JAK-PRAE, 2014). Olyan kérdéseket, amelyek a legtöbb kamaszban felmerülnek. Szeretnek engem a szüleim? Fontos vagyok? Csúnya vagyok? Kitörhetek ebből a nyomasztó környezetből? Kiben bizhatok és kiben nem? A kötet írásai közül azok az izgalmasabbak, amelyekből a felnőttek is megtudhatják, mit gondolnak róluk a kamaszok, mit fogadnak el tőlük és mit szeretnének nélkülük megoldani. Ehhez persze mindkét fél fejébe bele kell látnia a szerzőnek, és ez a legnehezebb. Sokan ki is térnek a feladat elől, egyszerűen nem szerepeltetik a szülőket, csak a kamasz nézőpontja érvényesül, mint például Falussy Móric Állatmeséjében. Másoknál a felnőttek viselkedése kihat a kamaszok dön- ; téseire: lázadnak, valamivel megpróbálják felhívni magukra a figyelmet. Ezt legszebben talán Gáspár-Singer Anna (Strand) és a antológia szerzőit díjazott Molnár T. Eszter (Present, perfect) oldotta meg. Béres Tamás Apám illata című novellájában a szülő hiánya miatt érzett bizonytalanság határozza meg a főszereplő cselekedeteit. Néhányan bevonják ugyan a felnőtteket a történetbe, de csak a háttérben mozognak, beavatkozni nem tudnak, mert nem találják az utat a kamasz felé (Véssey Miklós: Nyakkendő, Garaczi Zoltán: Ami megérthetetlen). A pályázat első helyezettje, Nagy Ildikó Noémi sok mindent felsorakoztat, ami egy tinilány életére jellemző, beleértve a vele egykorú példakép követését, a hirtelen hangulatváltozásokat és az étel kihányását a tökéletes alak érdekében. Ez az írás (Önkontroll) valahogy mégsem annyira átütő, mint a második helyezett Molnár T. Eszter rövid novellája az anyja munkája miatt Londonba kényszerített lányról, akit nem csak jelképesen vágnak gyomorszájon. A tizenéves olvasók feltehetően senkit sem ismernek a kötetben szereplő szerzők közül (egyedül talán Dragomán Györgyről hallottak már, aki remekül bújik bele egy nőiességét még nem tudatosító lányka bőrébe), így nyilván elejétől a végéig olvassák majd a könyvet, nem az ismerős nevek vagy a pályázati eredmények alapján szelektálnak. És szépen, fokozatosan kirajzolódik egy világ, az ő kis világuk, ahol egy mások számára érdektelen tárgynak hatalmas jelentősége van, ahol egy bátorító pillantás sorsdöntő fontosságú, ahol saját érzéseiket is nehéz értelmezni, nem még másokét. Hiánypótló és reményt keltő kötet a Jelen! Azt bizonyítja, hogy hétköznapi módon, szuperhősök nélkül is meg lehet szólítani a tizenéves korosztályt. Akár azok az írók is haszonnal forgathatják, akik úgy érzik, eltávolodtak a mai kamaszoktól, nincs számukra mondanivalójuk. Jelen! Kortárs ifjúsági novellák. Móra Könyvkiadó - József Attila Kör, Budapest, 2016. 160 oldal. . v.'-. Ül szó GUBÍK ÁGI Csak napi D3-vitamin: a szív motorja egy marék gyümölcs, h* fo«yn D3 10 KÉRDÉS GUBIK ÁGI színművésznőnek Szeptember 8-ári keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Jude Law, a fiktív amerikai pápa Velence. Jude Law megörült, hogy Paolo Sorrentino rendező felkérte egy közös munkára, ám amikor kiderült, hogy egy konzervatív, láncdohányos, fiktív amerikai pápát kell eljátszania, kissé visszahőkölt. A The Young Pope című minisorozatból a Velencei Filmfesztiválon adtak ízelítőt. A tévésorozat az elárvult Lenny Belardo életét dolgozza fel, akiből a történelem első amerikai származású pápája válik. A szélsőségesen konzervatív egyházfő pedig számos meglepetést okoz a híveknek. Pápaként töltött első napján XIII. Piusz Cherry Coke Zérót rendel reggelire, megszid egy idős apácát, aki homlokon csókolja, megtiltja, hogy a képmását ajándéktárgyakra nyomják, és azt sem tűri, hogy a hívek rendesen láthassák vagy nyilvánosan fotózzák, még első szentbeszéde alkalmából sem. Jude Law mellett Diane Keaton is játszik a szériában, egy apácát alakít, A sorozat XIII. Piusza (Képarchívum) aki Lennyt az árvaházban felneveli, és később a pápa magántitkára lesz. A nyolc, egyenként ötvenperces epizódból álló, a Vatikán kulisszái között játszódó szériát Rómában, Velencében, az Egyesült Államokban, Afrikában és Puerto Ricóban forgatták a Sky, az HBO és a Canal televízió közös produkciójaként. Sorrentino, A nagy szépség és az Ifjúság rendezője a velencei sajtótájékoztatón arról mesélt, hogy a televíziós minisorozat keretei között több lehetősége adódott a szereplők mélyebb ábrázolására. Elismerte, hogy a sorozatban megrajzolt egyházfő szöges ellentéte Ferenc pápának, de mint mondta, szerinte akár egy ilyen pápa is állhatna egyszer a katolikus egyház élén. „Lehetséges, hogy egy liberálisabb pápa után egy olyan következik, akinek más elképzelései vannak. Nagy naivitás lenne azt gondolni, hogy az egyház megkezdte hosszú útját a liberalizmus felé” - vélekedett az Oscar-díjas rendező. Jude Law arról beszélt, nehezen talált fogást a szerepen, „de Paolo folyton arra emlékeztetett, hogy ez a film egy emberről szól, aki történetesen a pápa. És amikor én is ebből a nézőpontból közelítettem, elkezdett összeállni a dolog.” A The Young Pope (Az ifjú pápa) című televíziós minisorozat első két epizódját versenyen kívül mutatták be a velencei filmmustrán. (MTI)
