Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-29 / 226. szám, csütörtök

I www.ujszo.com UTAZAS ■ 2016. SZEPTEMBER 29. TI Andalúziáról nekem általában két dolog jut eszembe. Illetve három. Az Anda­lúziái kutya című, szürreális, kissé nyomasztó hangu­latú Buňuel—Dali alkotta film, a mórok remekmű­ve, az Alhambra és Pablo Picasso. Nem feltétlenül eb­ben a sorrendben. M íg a filmet csak erős idegzetűek­nek ajánlom, An­dalúziát minden­kinek. Itt ugyanis semmi sem zavarja az ember nyu­galmát. A délspanyol tartomány­ban minden adott egy igazi medi­terrán kikapcsolódáshoz. (A szerző felvételei) Andalúzia: mindenkinek melegen ajánlott Aki csak a láblógatás híve, an­nak a Costa dél Sol megad min­dent, amire szüksége lehet. Aki egy kis kultúrára, városnézésre, UNESCO-világörökségre vágyik, nehéz helyzetben, illetve a bőség zavarában találja magát. Nem kell csalódniuk a természet és az adre­nalin szerelmeseinek sem. Okét a Sierra Nevada, nemzeti parkok, barlangok, kanyonok és a Földkö­zi-tenger víz alatti birodalma várja. Andalúzia sava-borsa Amikor a régió városait akarjuk számba venni, Sevilla, Córdoba és Granada jut eszünkbe. Malaga leg­többször kimarad a felsorolásból. Érdemtelenül. Ajánlatos este ér­kezni a városba, az éjszakai vidám hangulat ugyanis pillanatok alatt magával ragadja a legborongósabb lelkiállapotú turistát is, akinek azonnal kedve szottyan egy kis tapasra meg borra, sörre, sangriára, kinek-kinek ízlése szerint. A Costa dél Sol, vagyis a Napos­part központja egy nap alatt ké­nyelmesen bebarangolható. Egy magamfajta, Közép-Európából szalasztott utazónak első útja ter­mészetesen a tengerpartra vezet. Összesen 15 kilométernyi strandja van Malagának. Csak irigyelni tu­dom, hogy a belvárost alig 15 perc­nyi séta választja el a La Malagueta homokos fövenyétől. A partról jól kivehető a Gibralfaro hegy, az azonos nevű várral. Ez is, mint az alatta elterülő Alcazaba- erőd a mórok építménye. Már csak az elképesztő kilátás végett se hagy­juk ki ezeket a műemlékeket. A hegyről belámi az 1874-ben épült, 14 000 néző befogadására alkalmas bikaviadal-arénába. Vasárnapon­ként még ma is farkasszemet néz itt matador és bika. Malaga belvárosa annyira sűrűn beépített, hogy alulról nézve szinte észre sem lehet venni a kéttornyú katedrálist, amely egyébként hatal­mas. Érdekessége, hogy a barcelo­nai La Sagrada Famíliához hason­lóan befejezeden, de már esélye sincs, hogy elkészüljön, pedig több mint 200 évig építették. Pénzhiány miatt azonban csak az egyik tornya épült meg. Gazdag történelmi múltja ellenére fiatalos, pezsgő város Malaga. Itt született Pablo Picasso és Antonio Banderas. A festő kultusza inkább tetten érhető a városban, mint a szí­nészé. Picasso szülőháza a Plaza de la Mércédén nem összetévesztendő a Picasso Múzeummal, amely előtt általában hosszú sor kígyózik. Malaga remek kiindulópont a tér­ség felfedezéséhez. A Magyarország méretű régióban azonban ajánlatos autót bérelni, amivel pénzt talán nem, de időt mindenképpen lehet spórolni. Még így is alaposan meg kell tervezni a programot, ha nem akarunk hosszú órákat kocsiban tölteni. Város a szakadék fölött Talán egyik andalúziai településnek sincs olyan erős marketingje, mint ennek a kisvárosnak, a magyar uta­zó meg pláne kíváncsi, mit tud a hely, melynek neve Ronda. A Ma­lagából könnyen megközelíthető város egy fennsíkon épült. Mint­ha a fellegekben járnánk, minden irányban lélegzetelállító panoráma tárul elénk, amely Ernest Heming- wayt, Orsón Wellest és sok más művészt is inspirált. Rondában is van bikaviadal-aréna, mór palota, arab fürdő, jó néhány templom, zegzugos utca, a turisták zömét mégsem ezek, hanem a várost ket­téhasító kanyonon átívelő viadukt, a Puente Nuevo, vagyis az Új Híd vonzza. Kész csoda maga a híd is, az alatta tátongó 160 méteres sza­kadék meg egyszerűen szédületes. Nehéz elszakadni a látványtól, de ajánlott lépcsőn leereszkedni a szurdok aljába, mert innen látszik csak igazán az 1793-ban átadott 98 méter magas boltíves híd. Miután minden szögből lefotóztuk a hidat, nem kevés időt szántunk Ronda többi látnivalójára is. Nem okoztak csalódást. Mint ahogy a Földközi-tenger sem. Búvárkodás La Herradurában La Herradura nem szerepel az utazási irodák kínálatában, pedig jó kis tengerparti falucska, hosszú homokos stranddal. Van itt egy magyar búvárbázis. Miért pont itt ne lenne? Ha az ember túlteszi magát az alacsony vízhőfokon, ami kora nyáron nem váradan, jó kis merülésekben lehet része. A Vörös­tengerrel vagy az Indiai-óceánnal természetesen nem lehet összeha­sonlítani, de az Adriával felveszi a versenyt. Sőt. Meglepően nagy volt a nyüzsgés odalent. Nagy halrajok kavarogtak mindenfelé, murénák tátogtak a sziklahasadékokban, po­lipok rejtőzködtek, tengeri csilla­gok, csigák lapultak a homokban, köveken. Sok barlang is van errefe­lé, ami viszont kicsit hiányzik, az a hajóroncs. Tudják ezt az illetékesek is, állítólag tervezik egy forgalom­ból kivont hajó elsüllyesztését, csak hogy növeljék a hely vonzerejét a búvárok körében. Aki jól időzít és szerencsés, Mola-molával is talál­kozhat. A holdhallal már volt egy randevúm Balin, csak nem jött el. Ide tehát mindenképpen vissza kell térnem egy megfelelőbb időpont­ban. La Herradurából érdemes túrákat tenni a környéken és Gra­nada is közel van. A mórok remekműve Alhambra. Mindent leírtak már róla, bár leírhatadan. Ez az a hely, ahol elfogynak a szavak Város a városban, amely Spanyolország iszlám múltját idézi, bár nem egy­házi, hanem katonai célból épített világi bástya- és palotarendszer. Dí­szítésének gazdagsága és pompája semmihez sem hasonlítható. Dísz­udvarok, kertek, folyosók, osz­lopsorok, szökőkutak, medencék, tavak együttese. A körbefutó ár­kádok anyaga fa és stukkó, a belső tereket kerámiacsempék, levelekbe és indákba fonódó arab írásjelek díszítik. A „kővé vált csipkebazár”, ahogy Andersen írta; engem legin­kább cseppkövekre emlékeztettek a termek faragásai. 1223-ban a Naszrida uralkodók kezdték épí­teni. A mennyországot akarták megteremteni a Földön. Talán egy kicsit sikerült is nekik. Ide is nehéz a bejutás. Ajánlatos ugyanis előre, online megvásárolni a jegyet, bár aki szeret kockáztatni, anélkül is beállhat a sorba és lehet, hogy végül ingyen jut be. Mindig akad pár ember, aki több jegyet vett és akár ingyen is átadja a feleslegeset, ahogy ez velem is megtörtént. Most, amikor egyre nehezebb vi­szonylag közeli, de biztonságos tengerparti úti célt találni, Andalú­zia tökéletes választás, ha tartalmas és mozgalmas nyaralásra vágyunk. A spanyol életérzést egyszer úgy­is mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalnia. Szabó Mónika A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Új Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Thumbnails
Contents