Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-29 / 226. szám, csütörtök
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. szeptember 29. Új korszak Ha nem a politikai kapcsolat, hanem a teljesítmény lenne mérvadó CZAJLIK KATALIN N agyszabású, „össztársadalmi magyarmagyar párbeszédet” tervez a Magyar Közösség Pártja, mely „egy új korszak kezdetét jelenti”. Erre állítólag azért van szükség, mert „a magyarságnak jövőképet kell adni”. Hm. Tény, hogy a szlovákiai magyar társadalom számos hanyatlásra utaló jelet mutat. A legaggasztóbb talán a fiatalok körében uralkodó érdektelenség a közös ügyek iránt és a magas elvándorlási kedv, amely azonban csupán természetes kimenetele a közösségben és a DélSzlovákiában zajló folyamatoknak. Ezek közül jó párat - a délvidék gazdasági elmaradottsága, a befektetések hiánya - önerőből nem is tudunk orvosolni, viszont sok mást igen, ha... Ha a párt(ok) is úgy akamá(k). A hazai magyar közélettel a legnagyobb gond az, hogy hihetetlen mértékben politizálódott, pontosabban pártosodott. Gyakorlatilag nem létezik független civil szféra, mindenkinek, aki labdába akar rúgni, be kell állnia az egyik vagy másik párt táborába. S az MKP-nak, bár parlamenten kívüli pártról beszélünk, hatalmas a játéktere itt, ugyanis Fidesz-barátsága révén ő rendelkezik a magyarországi támogatások felett. Nagyszabású fórumok helyett tehát a párt kezdhetné az új korszakot azzal, hogy kiadná a kezéből a magyarországi támogatások irányítását, s a szakmára bízná azok elosztását. így tehetne a legtöbbet azért, hogy a pénzek azokhoz jussanak, akik a legméltóbbak rá, mert saját területükön a legjobb teljesítményt nyújtják. Ez pedig egészséges versenyt generálna, mert a szereplők azt látnák, nem a politikai kapcsolatok, hanem a teljesítmény a mérvadó. Menyhárt József pártelnök megválasztása előtt arról beszélt, milyen rossz dolog az, hogy a kultúrára szánt pénzek nem szakmai, hanem politikai alapon vannak elosztva. Most tehet is azért, hogy ez megváltozzon. Ez nyilvánvalóan hatalma egy részének feladását jelentené az MKP számára, ha viszont komolyan gondolja a párt a „magyarság jövőképét”, támogatnia kellene az önálló, életképes civil szférát. E nélkül ugyanis semmilyen nagyszabású egyeztető fórum nem segít rajtunk. MEGEGYEZTÜNK, HOGY EURÓPAI MÓÖON, BÍRÓSÁGI ÚTON RENDEZZÜK EZT AZ EGÉSZ ÜGYET Radoslav Procházka (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Pannon princess, kárpátszőke P annon nemes, pannonier, kárpáti, kárpát blane, hu- nor, magor, rezeda, pan- nobilis, monarch, duna, istros, balaton, pelso, opalin, mandolin, mandulina, rezedli, balaton zöldje, napfényherceg, hunizling, boriing, nyáríz, lelling, árvalányhaj, obsitos, bazaltrezgő, cimbora, napfoltmintás, zamatgazdag, lacuska, operettó, grácia, kárpátszőke, alba regina, pannon princess, magyaríz- leng, hunezízig, hunizling, fürtös, olyanmintmi, hungarizli. És még számtalan más javaslat érkezett arra a felhívásra, amely a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex által életre hívott kezdeményezés értelmében új, hivatalos elnevezést adna Magyarország legnépszerűbb fehérborszőlőjének, az olaszrizling- nek. A magyar olaszrizlingek egyre jobbak, ezt senki nem vitatja, ugyanakkor azt sem, hogy külföldön eiég nehéz megszólítani vele a közönséget, mivel az olaszrizling, németesen welschrizling névből mindenki a rajnai rizlingre (riesling) gondol, és hosszasan kell magyarázni, hogy a két fajta nem ugyan az, nem is rokon, csupán a megnevezésük hasonló. A névjavaslatok tehát beérkeztek, győztest október 8-án hirdetnek, aztán onnantól fogva lehet gondolkodni azon, hogy hogyan tovább. A borászat problémáival nemzetközi szinten is foglalkozó szakmabelieket megosztja az ötlet, és most finoman fogalmaztunk. A Kárpátmedencei fogyasztók többsége meg nyilván magasról tesz az egészre, továbbra is olaszrizlingnek fogja nevezni az olaszrizlinget, talán néha viccesen hozzáteszi, hogy tudod, a kárpát blancot hozzad. Az meg mi? - kérdez vissza az asszony. Hát rizling, mi lenne. De azon érdekes elgondolkodni, hogyan vágja zsebre a külföldi piacokat a napfényherceg, esetleg a zamatgazdag nevű hungaropannon különlegesség. (Kedvencem egyébként a lacuska - ha már fejest ugrunk, akkor magasról.) Szóval nem szeretnénk kétségbe vonni a kezdeményezés relevanciáját, hiszen komoly és dicséretes dolog már az is, hogy beszélünk erről a fajtáról, de el kell mondani, hogy a Kárpát-medencében előállított olaszrizlingek javát az itteniek isszák meg, azok a nyugati (vagy keleti) szakértők pedig, akik szeretnek ráfókuszálni egy-egy kisebb „bornagyhatalom” tételeire, nyilván az olaszrizlinget sem fogják figyelmen kívül hagyni (ahogy most sem). Persze, biztosan lenne elnevezés, amellyel be lehetne robbantani a magyar olaszrizlingeket temérdek nyugati (vagy keleti) étterem kínálatába, és ez sokat használna a magyar borok hírének, de igazából most még a Kárpát-medence lakosai sem nyúlnak tömegesen a környék rizlingki- válóságai után. Egyrészt nincs rá pénzük, másrészt nem kóstoltak még jót, ergo nem tudják, mit veszítenek (és sajnos sok helyen a kínálat is ezt tükrözi). Harmadrészt a Kárpátmedence „saját” fajtái közül ott a furmint és a kékfrankos, amely mennyiségi és minőségi alapon számot tarthatna a külföldi figyelemre, és azoknál névprobléma nincs. Próbálkozni lehet, kell is, de a tapasztalat az, hogy a minőség a legjobb reklám, és hát a világban elég gyalázatos (értsd: globális viszonylatban negatív jelentéstöltetü) elnevezéssel bíró szőlőfajták kiváló borai is szép karriert futottak be (lásd a dél-olasz primitivo). Tehát váijuk meg, mit hoznak ki az illetékesek a „termésből”, aztán majd csak lesz valami. I 7 Rado király gumilabdája FINTA MÁRK J ános király nem volt jó, volt görbe dolga sok./És néha senki sem szólt hozzá, így teltek a napok./És aki látta, nem köszönt, szófián továbbhaladt,/Csak gőgös pillantása hullt Jánosra, és továbbvonult,/ Ő némán állt és elpirult koronája alatt. Rado király sem volt jó, és legalább annyi görbe dolga volt, mint Jánosnak Alán Alexander Milne gyerekversében. Bár talán nem is teljesen helyes, hogy királynak nevezzük őt, hiszen Procházka nagy szerényen a modoros és lenéző „gazda” titulussal ruházta fel önmagát, mikor a saját fejébe nyomta a szlovák jobboldal koronáját úgy két éve, az államfő választás után. Aztán kiderült, hogy az „ellenzéki megváltó” patyolatfehér ingjében egy olyan ember próbál hatalomra kapaszkodni, akinek a jól csengő szlogeneken kívül nincs korrekt víziója az ország jövőjéről, és meg van róla győződve, hogy elfogadható, sőt, hasznos dolog füllentéseknek álcázott ordas hazugságokkal megvezetni választóit, partnereit, tulajdonképpen mindenkit. Rado király mellett ezek után természetesen nem sokan tartottak ki - kertjéből elszöktek a gondosan ápolgatott zöldségek, és szép sorban átvándoroltak Béla gazdához, aki majd levest fóz belőlük valamelyik Híd- kampányrendezvényen. Király urunknak, aki látta, nem köszönt, ő pedig csak pirulva álldogálhatott. S bár továbbra is meg volt győződve saját morális tisztaságáról, azért azt érezte, hogy látványos sértődésekkel itt nem megy semmire. A szerénység és alázat maszkját erőltette tehát magára. Kivárta a megfelelő pillanatot, és elrebegte óhaját, mint János király a versben: Ó, Karácsony Apó, kérlek, hogy kegyesen/Hozz egy igazi nagy piros gumilabdát nekem! És Karácsony Apó megjelent Robert Fico képében, és ha gumilabdát nem is hozott, azért kegyesen visszapörgette neki az idő kerekét, hogy újrakezdhesse azt, amit elrontott, a saját karrieijét. Az Európai Unió luxemburgi bírósága, ahová a kormány Procházkát küldené, ugyanis szakmai, és nem mellesleg anyagi szempontból is maga a Kánaán egy jogász számára. Fontos, komoly intézményről lévén szó, az ottani bírói posztokra nem holmi mezei jogászocskákat, hanem sziklaszi- lárdjellemű szaktekintélyeket jelölnek az egyes országok. Rado király szaktudásával elvileg nincs gond: nyelveket beszél, elismert alkotmány- jogász, sokat publikált. Annál több gond van erkölcsi profiljával - egy többször hazugságon kapott politikus, legyen bármekkora szaktekintély, egy normális világban nem képviselhetné Szlovákiát Európában bíróként. Beszédes dolog, hogy Rado királyt Robert Kaliňák belügyminiszter is jó erkölcsi profillal rendelkező embernek tartja. Lucia Žitňanská, a Híd igazságügyi minisztere, aki tisztességet, igazságot hirdetve kampányolta végig az országot, már nem ilyen biztos a dolgában, de azért végül csak annyiban hagyta az egészet. Szlovákia részéről a történet lezárva, Procházkáról immár maga a bíróság dönt, a meghallgatás után. S ha Rado király megkapja a posztot, beteljesül a Milne-vers záró sora is: És, ó, Karácsony Apó, háláját rebegi,/Mert hoztál egy nagy, igazigumilabdát neki! FIGYELŐ Tart a menedékkérők uniós áthelyezése Előrelépés történt a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésében -jelentette ki Dimitrisz Avra- mopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos. Az áthelyezési program végrehajtásáról közzétett friss bizottsági jelentés szerint a 160 ezer menekült áthelyezését célzó, tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus keretében eddig 5651 embert helyeztek át: 4455-öt Görögországból, 1196- ot pedig Olaszországból. A folyamatjelentősen felgyorsult az utóbbi hónapokban, ami azt mutatja, hogy „igenis működhet a rendszer, ha megvan a politikai akarat”. Az uniós biztos azt mondta, minden tagállamnak vállalnia kell a felelősséget, ez ugyanis „nem görög vagy olasz probléma, hanem európai kihívás, amelyre közös választ kell adnunk”. Úgy vélte, a jövő év végéig Görögországból 30 ezer menedékkérőt is szét lehet osztani a tagállamokban. A bizottság tájékoztatásából kiderült, hogy négy tagállamba-Ausztriába, Dániába, Lengyelországba és Magyarországra - eddig egyetlen embert sem helyeztek át Olaszországból vagy Görögországból az erre szolgáló mechanizmus keretében. Az Európai Bizottság az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén elért eredményekről is beszámolt. A korábban elfogadott mintegy 22 ezerből eddig 10 695 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át uniós országokba Jordániából, Libanonból és Törökországból. A legtöbb embert az Egyesült Királyság, Norvégia és Ausztria fogadta be. A testület szerint az Európai Unió és Ankara közötti migrációs megállapodás életbe lépése óta 1614 szíriai menekültet helyeztek át Törökországból uniós országokba. Június óta naponta átlagosan 85 ember érkezett illegális úton a görög szigetekre Törökországból, míg az egyezmény életbe lépése előtti időszakban ez a szám 1700 körül volt. A migrációs megállapodás keretében eddig 578 illegális határátlépőt szállítottak vissza Görögországból Törökországba. Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke szerint ezek a számok „világosan mutatják, hogy hatékony fellépéssel megtörhető az embercsempészek üzleti modellje”. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint kb. 60 ezer mig- ráns rekedt Görögországban, közel 160 ezren pedig olaszországi befogadóközpontokban vannak. (MTI)
