Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-28 / 225. szám, szerda
8 | GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. szeptember 28.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nincs igény az olcsó szlovákiai tejre Pozsony. A tej literjéért a felvásárlók az elmúlt hónapban átlagosan 23 centet fizettek a termelőknek, 11 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derül ki az agrárpiaci információs rendszer (ATIS) adataiból. Azonban nem csupán a felvásárlási ár, hanem az átvett mennyiség is csökkent. Augusztusban 67,6 ezer tonna nyers tehéntejet vettek át a termelőktől, csaknem 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. (TASR) Vendégmunkások nélkül nem megy Budapest. Magyarországon a munkanélküliek száma a nyári hónapokban az egy évvel korábbihoz képest 77 ezer fővel, 227 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,9 százalékra esett vissza - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ilyen alacsony szinten, öt százalék alatt még soha nem járt a KSH által számított mutató. Idén nyáron a magyarországi foglalkoztatottak létszáma 4 millió 386 ezer fő volt, 135 ezerrel több, mint egy évvel korábban. „Általánossá vált a munkaerőhiány mind iparági szinten, mind területileg” - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte ezért bizonyos ágazatokban máris szükség lenne a külföldi vendégmunkásokra, főleg szakmunkásokra. (MTI) Európa lesz a brexit igazi vesztese London. Az angolok kilépése az Európai Unióból fájdalmasabb lesz Európának, mint Nagy- Britanniának - mondta Mathias Döpfner, az Axel Springer lapkiadó vállalat vezérigazgatója. Szerinte Nagy-Britannia a kiválásból erősebben kerül ki, mint európai szomszédjai. A vezér- igazgató úgy véli, hogy Nagy- Britannia ugyan átmenetileg nehézségekkel néz szembe, ám két- három éven belül sokkal jobb helyzetbe hozza magát, mint a kontinentális Európa. Nagy- Britannia ugyanis a nyilt piac- gazdasági modell mellett tette le a voksot, miközben Európa egyfajta transzferunió felé halad, amelyben a tehetősebb tagok finanszírozzák a gyengébben teljesítőket, ami nagyon el tudja venni a befektetők kedvét. Döpfner hozzátette, ha Nagy-Britannia fel tudja mutatni ennek az alternatíváját, azt nagyon fogják szeretni a befektetők. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM r VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8641 n Lengyel zloty 4,2887 WT Cseh korona 27,025 n Magyar forint 306,94 D Horvát kuna 7,5050 Román lej 4,4483 D Japán jen 112,52 a Svájci frank 1,0880 n Kanadai dollár 1,4873 n USA-dollár 1,1220 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Startnak 1,16-1,10 27,83-26,21 320,75-293,12 OTP Bank 1,18-1,08 28,21-25,83 320,17-293,18 Postabank 1,17-1,08 27,96-26,07Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,74-26,20 320,39-292,80 Tatra banka 1,16-1,09 27,89-26,16 319,45-293,99 ÖSOB 1,15-1,10 27,71-26,33 ■ü Általános Hitelbank 1,16-1,10 27,83-26,21 320,44-292,84 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! • Alaposan megdolgoztatják a tárcsákat ß Már bírálják a fiatal gazda program pályázatait? • Szakmai nap a sárgarépa termesztéséről • ősszel fontos a gyomirtás a gabonában Szeptember 29-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ A tartalomból: Csak átmenetileg fékezünk le a britek kilépése miatt Pozsony. A britek kilópóse az Európai Unióból a azloví k gazdaságot sam hagyja hidegen, a lassulás azonban csak átmeneti lesz. A jegybank szerint az elkövetkező kát ávban is dinamikus gazdasági növekedésre számíthatunk, ami a munkapiacra is pozitív hatással lasz. „Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból a szlovák gazdaság is megérzi, a brexit hatása azonban csak átmeneti lesz” - nyilatkozta Ján Tóth, a szlovák jegybank alelnöke a jegybank tegnap közzétett elemzésére hivatkozva. Eszerint Szlovákia gazdasági növekedése idén 3,5 százalék lesz, ami a brexit miatt jövőre 3,3 százalékra mérséklődik. „A jó hír, hogy 2018-ra a bruttó hazai termék (GDP) növekedése már elérheti akár a 4,2 százalékot is” — tette hozzá Tóth, aki szerint a növekedés elsősorban a hazai kereslet bővülésének köszönhető. A jegybank szerint a jövő évi lassulás ellenére a szlovák gazdaság növekedése továbbra is dinamikusnak nevezhető, ami a munkapiacon is meglátszik. Idén 2, jövőre és 2018- ban pedig 1-1 százalékkal nőhet a foglalkoztatottság. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2018 végéig nagyjából 84 ezer új munkahely jöhet létre, aminek a felét a kereskedelem és a szolgáltatások adják majd” - mondta Tóth. Ezzel párhuzamosan az állástalanok aránya az idei 9,9-ről 2018- ra 8,5 százalékra eshet vissza. (Képarchívum) Jó hír a fogyasztóknak, hogy idén is folytatódik az áresés. A most közzétett jegybanki elemzés szerint az átlagos árszint újabb fél százalékkal csökkenhet. Jövőre azonban már 1,1, egy évvel később pedig csaknem 2 százalékkal nőhetnek az árak. „Jövőre véget ér a defláció, vagyis az áresés időszaka, látványosabb drágulásra azonban az elkövetkező két évben sem kell számítanunk” - mondta Tóth. (mi) Euroatlanti bankháború Az Európai Unió és az Egyesült Államok már a bankbiztonsági szabályokkal kapcsolatban sem képes egyezségre jutni. Brüsszel. Az Európai Unió valószínűleg elutasítja az új nemzetközi bankbiztonsági szabályokat, mivel az európai bankokat hátrányosan érinti a Bázel IV-re keresztelt adalék az eddig ismert Bázel III-as szabályok mellé. Nem meglepő, hogy az EU felemelte a szavát a tervezett szabályozás ellen, míg az amerikai hatóságok támogatják, hiszen az unió bankjai piaci részesedését folyamatosan hódítják el az amerikai bankok. Az EU szerint a változás miatt az európai bankok nagy hitelportfoliói kockázatosabbnak fognak tűnni, mint a kötvényfmanszírozásra és jelzálog- hitelezésre koncentráló amerikai versenytársaiké, amely miatt az öreg kontinens bankjaira szigorúbb tőke- követelmények vonatkoznak majd. „Ha nem tudunk számunkra elfogadható kompromisszumra jutni, meghúzzuk a vészféket és kiszállunk” - mondta a Reutersnek névtelenül egy EU-s felügyeleti képviseleti tag. A Bázeli Testület egy nemzetközi bankfelügyeleti szervekből álló csoport, amely a Bázel III-as tőke- követelményi szabályokat beiktatta, miután a hitelintézeteket a 2007-2009-es válság után meg kellett menteni. A meglévő szabályokhoz való adalékokról az év végéig akarnak megegyezni. Még ha a testület tagjai el is fogadják a legújabb szabályokat, az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az EU tagállamainak is be kell iktatnia ezeket ahhoz, hogy érvénybe lépjenek helyi szinten is. (mi, TASR, MTI) Legszívesebben mindent a mobilunkkal intéznénk Régiónk lakosságának a 60%-a már használt fizetési alkalmazásokat, többségük pedig bankkártyáját az okostelefonjával helyettesítené (Képarchívum) A közép-európaiak legszívesebben mindent a mobiljukon intéznónek - derül ki a MasterCard legújabb elemzéséből. Pozsony/London. A régióban élők átlagosan napi 4,1 órát töltenek okostelefon- vagy tablethasználattal, Nyugat-Európában ez az arány alig 3,3 óra. Emellett az itt élők majdnem háromnegyede pozitívabbnak látja az innováció hatását a társadalomra, mint a Nyugat-Európában élők. Ezt jól mutatja, hogy a régiós lakosság 60%-a már használt fizetési alkalmazásokat, többségük pedig egyre szívesebben váltaná ki bankkártyáját az okostelefonjával. A térség fogyasztóinak 80 százaléka elégedett az innováció mennyiségével a közösségi média, az utazás, a vásárlás és a fizetési szolgáltatások területén, az egészségügy, a közoktatás és a közösségi közlekedés kapcsán azonban a régió minden országában szeretnének több ilyet látni. „Az elmúlt években a MasterCard több olyan projektet is indított Közép-Kelet-Európában, amely utat tör az új fizetési platformok felé. Számos mobilfizetési projekt után, mára sikeresen elértünk arra a szintre, ahol nemcsak a fizetési rendszer, de maguk a fogyasztók is készen állnak a digitális fizetés új korszakára” - mondta Brian Morris, a MasterCard fizetési innovációkért felelős közép- és kelet-európai vezetője. (TASR, MTI)
