Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-28 / 225. szám, szerda

KÜLFÖLD 2016. szeptember 28. | www.ujszo.com Clinton megnyerte a tévévitát Trump mérgesen, összeszorított szájjal hallgatta Clintont, aki nagyon sokat mosolygott Kíméletlen pengeváltások után kedélyes búcsú. A gazdaságpolitikai kérdé­sekben Trump volt a meggyőzőbb, míg a külpolitikai és nemzetbiztonsági ügyek megvitatásában Clinton csillogtatta jobban a felkészültségét. (TASR/AP) lét, hogy valamit titkol. Ekkor Trump azzal vágott vissza: amint Clinton bemutatja a 30 ezer e-mailt, amelyet kitörölt saját e-mail-szerveréről, ő is előáll az adóbevallásával. Clinton­nak szeme sem rebbent és határozott hangon válaszolt: hibát követett el, amikor saját e-mail-szervert állított fel, és többé nem tenne ilyet. Megle­pő módon Trump nem kapaszkodott bele az e-mail-botrányba és ezzel le is zárult a téma. A republikánus jelölt ehelyett belement egy zavaros ma­gyarázatba saját üzleti ügyeiről. Is­mét bebizonyosodott, hogy külpoli­tikai ügyekben is élesen eltér felfo­gásuk. Trump megismételte, hogy csak azokat a szövetségeseket véde­né meg, akik ezért rendesen megfi­zetnek - Németországot, Japánt és Dél-Koreát említette, mint szövetsé­geseket, akiket jelenleg az Egyesült Államok véd meg. Clinton válaszá­ban leszögezte: a szavak számítanak, és szeremé megnyugtatni az USA szövetségeseit a világ minden táján, hogy Washington mellettük áll. Állókópessóg és egészség Trump a moderátor kérdésére megerősítette, hogy szerinte Clin­tonnak nincs meg az állóképessége ahhoz, hogy elnök legyen és keres­kedelmi egyezményekről tárgyal­jon. A demokrata jelölt ekkor emlé­keztette: négy évig külügyminiszter volt. „Amint elutazik 112 országba, letárgyal egy tűzszünetet, politikai foglyok elengedését és új lehetősé­geket nyit meg a világ országaiban, vagy 11 órát tölt azzal, hogy egy kongresszusi bizottság előtt tanús­kodik, akkor beszélhet nekem álló­képességről” - vágott vissza Clin­ton, akinek az egészségi állapotáról számos pletyka és összeesküvés­elmélet teijedt el. A CNN hírtelevízió első felmérése szerint a vitán a nézők 62%-a szerint Clinton szerepelt jobban, és csak 27% látta úgy, hogy Donald Trump nyerte az első vitát. Általában az a vélemény alakult ki a kommentátorokban és az elemzőkben, hogy Clinton jobban állta a sarat, mint Trump. (NOL, mti) 52 év után béke lehet Kolumbiában ■ i Bán Ki-Mun, az ENSZ főtitkára kezet fog Timochenkóval, a FARC szélsőbal- oldali gerillaszervezetének vezetőjével, középütt Juan Manuel Santos ko­lumbiai államfő. Az aláírási ceremóniát több mint 2500, magas rangú meg­hívott kísérte figyelemmel a helyszínen, 15 államfő, 30 miniszterelnök, 27 külügyminiszter érkezett a történelmi jelentőségű eseményre. (TASR/AP) Kvótareferendum: jöhet a kilépés? Budapest. Ha a kormány en­ged Brüsszelnek, amely ellenőri­zetlen migrációt akar rákénysze­ríteni a magyarokra, meg fog vál­tozni az ország - mondta Orbán Viktor kormányfő az Ml csator­nának. „Semmi értelme a magyar alaptörvény olyan módosításá­nak, amely szembemegy az unió működéséről szóló szerződésbe foglalt rendelkezésekkel” - szö­gezte le Lattmann Tamás nem­zetközijogász. Mindez azért fon­tos, mert kormánypárti politiku­sok eddig csak annyit árultak el: ha eredményes lesz a vasárnapi kvótanépszavazás, akkor az al­kotmány módosítását kezdemé­4] ________________ R ÖVIDEN Árulók öltek meg 12 afgán katonát Kunduz. Úgynevezett belső tá­madásban megöltek 12 alvó ka­tonát az afgán hadsereg egyik előretolt állásában, Kunduz vá­ros közelében - közölte egy magas rangú rendőrparancsnok. A két katona, aki valószínűleg a tálibok megbízásából követte el tettét, utána a kormányellenes lázadókhoz menekült. A kun- duzi kormányzó szóvivője sze­rint tálib támadás érte a tábort, amelyben 15 afgán katona tar­tózkodott a két árulóval együtt, és a lázadók az ő segítségükkel megölték az összes többi kato­nát. A tálibok szóvivője is je­lentkezett azzal, hogy ők követ­ték el a támadást. (MTI) A szír hadsereg átfogó offenzívája Damaszkusz. Nagyszabású szárazföldi offenzívát indítottak négy fronton is a szíriai kor­mányerők Aleppó lázadók uralta negyedei ellen. A szíriai rezsimet támogató erők ezzel egy időben megtámadták az Aleppó városá­tól néhány kilométerre északra fekvő, stratégiai jelentőségű Handarat palesztin menekülttá­bort. A hadsereg szombaton rö­vid időre ellenőrzése alá tudta vonni a területet, míg a felkelők milíciáinak ellentámadása ki nem űzte őket onnan. A felkelők magas rangú tisztségviselője szerint a rezsim két másik tér­ségben is mozgósítja erőit a vá­ros déli határában, a lázadók el­lenőrzése alatt álló Sejk Szaíd nevű kerület közelében. (MTI) Merényletek voltak Drezdában Drezda. Robbantásos merényle­tet követtek el hétfő este egy me­csetnél és egy kongresszusi köz­pontnál Drezdában, nem sebesült meg senki. Az első robbanószer- kezet a Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) ál­tal működtetett egyik városi mé­cseméi lépett működésbe, a má­sodik a nemzetközi kongresszusi központnál robbant fel. A me­csetben csak egy imám tartózko­dott feleségével és két fiával, nem esett bajuk. A kongresszusi központnál is csak anyagi kár keletkezett. (MTI) Timbuktu: kilenc óv a rombolónak Hága. Bűnösnek találta és 9 év börtönbüntetésre ítélte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az iszlám szélsőséges Ah­mad al-Mahdi al-Faqit, aki 2012- ben a középkori mali város, Tim­buktu páratlan műemlékeinek elpusztítását irányította. „Figye­lembe véve Faqi közvetlen rész­vételét számos incidensben, a bí­rák a vádlottat bűnösnek találták” -tájékoztatott Raul Pangalan- gan, az ügyben eljáró bírói testü­let vezetője. A magát korábban bűnösnek valló férfi az első olyan gyanúsított az ICC őrizetében, akit vallási vagy történelmi műemlékek megsemmisítésének bűntettével vádoltak. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ New York. Hillary Clinton fel­készült volt és magabiztosan, mosolyogva támadta republi­kánus ellenfelét az első elnökjelölti tévévitában. Donald Trump gyakran kény­szerült védekezésre és bonyolódott bele saját üzleti ügyei és korábbi kijelsntései magyarázatába. A CNN fékuszcsoportja szerint a vitát egyértelműen Clinton nyerte. Magyar idő szerint tegnap hajnal­ban zajlott a több mint másfél órás vita a New York-i Hofstra Egyete­men. Ez volt az első alkalom, hogy a két jelölt egy színpadon állt és össze­csapott egymással. A november 8-i választásokig még két elnökjelölti vitát rendeznek. A hírtelevíziók vé­gig osztott képernyőn mutatták a je­lölteket, így végig minden pillanat­ban látszott mindkettejük arca. Vé­gig látni lehetett, hogy Trump az idő legnagyobb részében mérgesen, összeszorított szájjal hallgatja Clin­tont és nem igazán tetszik neki, aho­gyan a vita zajlik. Ám az is látszott, hogy Clinton ezzel szemben nagyon sokat mosolyog, és nem csak azért, mert ezt mondták neki a tanácsadói és begyakorolta. Úgy tűnt, élvezi a helyzetet és azt, hogy vissza tudja verni Trump támadásait. Hillary felkészültén jött Az viszont tény, hogy Clinton va­lóban sokkal felkészültebb volt Trumpnál. Minden kérdésre kész válasza volt, igaz, ezek gyakran egyértelműen betanult mondatok voltak, ami miatt ismét néha úgy hangzottak az egykori külügymi­niszter szavai, mintha egy robot mondana vissza egy magnóra vett szöveget - gyakran vádolták már ez­zel Clintont, aki maga is elismerte, hogy ezen a téren nem olyan tehet­A kolumbiai Cartagonéban ünnepélyesen aláírták a kor­mány és a FARC gerillaszerve­zet békeszerződését, amely a latin-amerikai országban 52 éve tartó fegyveres konfliktusnak vet véget. Cartagena. A „Végső megállapo­dás a konfliktus befejezéséről, a sta­bil és tartós béke megteremtéséről” címet viselő dokumentumot a carta- genai Zászlók terén látta el kézjegyé­vel Juan Manuel Santos kolumbiai államfő és Rodrigo Londono, alias Timochenko, a Kolumbiai Forradal­mi Fegyveres Erők (FARC) szélső- baloldali gerillaszervezetének veze­tője. Az elnök egy békegalambot for­mázó kitűzőt adott át a FARC veze­tőjének, aki az ingére tűzte azt. A ko­lumbiai köztelevízió élő közvetítés­ben sugározta a szabadtéren megren­dezett aláírási ceremóniát, s az adást a spanyol közszolgálati televízió is átvette. „Sok éven át, sőt, vannak, akik egy életen át csak a fájdalmat ismer­ték. Önök több mint 200 ezer ember halálát gyászolták. Tudom, hogy né­ha úgy tűnt, a konfliktus sosem ér vé­get, és ez beárnyékolta napjaikat és jövőjüket” - fogalmazott Bán Ki-' séges politikus, mint férje vagy Ba­rack Obama. Trump sem tudott ki­bújni saját bőréből: gyakran Clinton szavába vágott vagy belekiabált el­lenfele mondandójába. Az is kide­rült, hogy még mindig úgy gondolja, hogy ha valamit elégszer ismételget, az igazzá válik. Amikor Clinton és a vita moderátora egyaránt felhívta rá a figyelmét, hogy állításával ellen­tétben Trump igenis támogatta az iraki háború megindítását, a repub­likánus jelölt a szavukba vágva is­mételgette a mikrofonba: Nem igaz. Nem igaz. Nem igaz. A néha valóságshow-ra emlékeztető, a je­löltek személyiségére koncentráló kampánnyal ellentétben ebben a vi­tában arról is megtudtunk valamit, a két jelölt mit gondol az US A előtt ál­ló feladatokról. Gazdasági programok Hillary Clinton infrastruktúra­fejlesztésbe fogna és pénzt áldozna a megújuló energiaforrások fejleszté­sére. Emellett emelné a minimálbért és könnyítene a méregdrága felsőok­tatás terheivel küzdő középosztály terhein. Trump ezzel szemben a re­publikánus leckét mondta fel: a tár­sasági adót 35 százalékról 15%-ra csökkentené, ami szerinte arra ösz­tönözné a nagyvállalkozókat, hogy telepítsék haza a gyáraikat külföldről és teremtsenek rengeteg új munka­helyet az Egyesült Államokban. Trump szerint, ha milliárdokat ha­gyunk a vagyonosoknál, ők azt majd befektetik és ezzel a középosztály­nak is jobb lesz. Hillary Clinton azonnal visszavágott: már bebizo­nyosodott, hogy ez a recept nem működik. Ezután egy időre szemé­lyes támadásokba csúszott bele a két jelölt. A moderátor felvetette, hogy Trump még mindig nem hozta nyil­vánosságra adóbevallását, ami - mint Clinton hangsúlyozta - 40 éve pél­dátlan egy elnökválasztási kam­pányban. Clinton kihasználta az al­kalmat, hogy azzal támadta ellenfe­Mun, ENSZ-fótitkár. A FARC veze­tője bocsánatot kért a több mint fél évszázadon át tartó harcok áldoztai- tól és hozzátartozóiktól mindazért a fájdalomért, amit okoztak. Az 1964-ben kezdődött kolumbiai fegyveres konfliktusban legalább 260 ezren vesztették életüket, 45 ez­ren tűntek el és 6,8 millióan váltak földönfutóvá. A békekötést népsza­vazáson is meg kell erősíteni, ame­lyet október 2-án tartanak, a meg­kérdezettek 55,3 százaléka támogat­ja a békét. Az Európai Unió tegnap máris felfüggesztette a FARC geril­laszervezet elleni szankciókat. (MTI) nyezik. Lattmann azt gondolja, Orbánt egyre inkább zavarja az EU, Jcekeckedése”, hiszen Brüsz- szelből mind többször fogalmaz­nak meg kritikát Magyarország­gal szemben. Mivel a jelenlegi költségvetési ciklus lejárta, 2020 után már jóval kevesebb pénzt kap az ország, a kormány számá­ra egyre kevésbé lesz fontos az unió. A szakértő ezért úgy véli, hogy a referendum akár az EU- ból való kilépésről szóló forga­tókönyv része lehet. (NOL, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents