Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-27 / 224. szám, kedd
KÜLFÖLD 2016. szeptember 27. | www.ujszo.com Clinton és Trump tévévitája Az amerikai elnökválasztás kimenetelét nem dönti el önmagában a vita, de így is fontos Donald Trump és Hillary Clinton: háromszor csapnak össze a tévében (tasr/ap) 8 I RÖVIDEN Hollandé: fel kell számolni a tábort Calais. A francia hatóságoknak az év végéig teljesen fel kell számolniuk a calais-i spontán migránstábort, amelyben 7-10 ezer ember él zsúfoltan - jelentette ki Francois Hollandé francia elnök, amikor tegnap meglátogatta a dzsungelnek is nevezett tábort. „A kormány végig fogja csinálni a tábor felszámolását”-mondta, egyúttal arra kérte Nagy-Britanniát, vegye ki a részét a probléma megoldásából. A migránsok egy jó része ugyanis - szíriaiak, eritreaiak, szudániak - Nagy-Britanniába akarnak továbbmenni. (MTI) Két marokkói dzsihádistát fogtak Madrid. Őrizetbe vettek tegnap két marokkói állampolgárt a spanyol hatóságok, akik az Iszlám Állam terrorszervezet hívei. A belügyminisztérium szerint egyiküket Valladolidban vették őrizetbe. A férfi nemrég tért vissza Törökországból, ahonnan eredetileg Szíriába utazott volna azzal a céllal, hogy csatlakozzon az Iszlám Allamhhoz, fegyveres kiképzést kapjon, majd visszatérjen Európába és terrorakciókat hajtson végre. A férfi tervét azonban a török hatóságok megakadályozták. A férfi társát Murciában vették őrizetbe, ő az utazás előkészítését segítette. A spanyol hatóságok tavaly 179 esetben indítottak nyomozást feltételezett dzsihádista terroristák ügyében. (MTI) Segély órkezett az ostromlott helyekre Damaszkusz. Hetven teherautónyi segélyszállítmányt sikerült eljuttatni a háború dúlta Szíria négy ostromlott településére, fél év óta ez volt az első ilyen akció - közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC). A konvojok a Damaszkusz közeli Madaja és Zabadani városokba, valamint az északnyugati Idlíb tartomány két falujába, Fuába és Kefrajába vitték a segélyszállítmányt. A libanoni határ közelében fekvő, 40 ezer lakosú Ma- daját közel fél éve tartják ostromzár alatt a szíriai kormánnyal szövetséges erők. (MTI) Vádlottak padján az IMF volt vezetője Madrid. A vádlottak padjára került a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt spanyol vezetője; a Madridban tegnap kezdődött perben Rodrigo Ratót 65 másik emberrel együtt azzal vádolják, hogy hitelkártyacsalás révén több mint 12 millió eurót költött el a harmadik legnagyobb spanyol bank, a Caja Madrid pénzéből magáncélra tíz éven át. A vádlottak tíz év alatt éttermekben 3 millió eurót, utazásra 1,5 millió eurót, hotelekre 800 ezer, ruhákra 700 ezer eurót fizettek ki. Rodrigo Rato 1996 és 2004'között a konzervatív néppárti kormány gazdasági minisztere és miniszterelnök-helyettes volt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ New York. Közép-európai idő szerint ma hajnalban csapott össze egymással először személyesen Donald Trump és Hillary Clinton, a republikánusok és a demokraták amerikai elnökjelöltje a Hofstra Egyetemen a New York-i Hempsteadben, a televízió kamerái előtt. A november 8-i elnökválasztás előtt három elnökjelölti és egy alel- nökjelölti vitát rendeznek, a következő kettőt október 9-én és október 19-én tartják. Az alelnökjelöltek csupán egyszer vitáznak: október 4-én. Az elnökjelölti vita szigorúan 90 percig tart. A vitán azok vehetnek részt, akiknek legalább 15% az országos támogatottságuk. Ezért a Libertárius Párt elnökjelöltje, Gary Johnson és a Zöldek kandidátusa, Jill Stein nem lehet ott, csak Trump és Clinton. Immár hagyomány, hogy az elnökjelöltek főtanácsadói írásos, de a közvélemény előtt általában titokban tartott megállapodásban rögzítik a szabályokat: kezdve attól, hogy hol és hogyan lépnek be a terembe a jelöltek, egészen addig, hogy a moderátornak ki kell-e javítania, ha valamelyik elnökjelölt tárgyi tévedést hangoztat. Az idén egyébként Donald Trump kampánycsapata vitatta, hogy a vitavezetőnek ez feladata lenne. Kennedy és Nixon kezdte Az amerikai elnökjelölti tévéviták történetéből több példát is lehet idézni arra, hogy ritkán dönt maga a fel- készültség, sokkal inkább az, hogy melyik jelölt a szimpatikusabb, melyik ,jön át” inkább a képernyőn. Minden idők első tévévitáját idézik a leggyakrabban, amikor John F. Kennedy massachusetts-i szenátor és Richard Nixon alelnök került szembe. Kennedy jóképű volt, lebarnult, kipihent, míg Nixon borostás volt, s izzadt, gyűrött zakót viselt. Jellemző módon, akik tévén nézték a vitát, azok a laza, mosolygós Kennedyt látták jobbnak, ám akik rádiót hallgattak, Nixon válaszait találták érdemlegesebbnek. Reagan frappáns volt Kevesen emlékeznek, hogy a viták során a jelöltek milyen konkrét kérdésekről vitáztak. De azt gyakran felidézik, hogy 1980-ban Ronald Reagan, Kalifornia akkori kormányzója lazán rálegyintett a hivatalban lévő demokrata elnökre, Jimmy Carterre: „Na, már megint ezzel jön!” A volt színész népszerűségi mutatói megugrottak a tévévitát követően, az idegeskedő Carter pedig végül csak egy elnöki ciklust harcolt ki. Reagan négy évvel később újra megismételte ezt a mondatot, Walter Mondale ellenében, de akkor nem működött, Mondale visszavágott. Reagan fáradtnak tűnt, keresgélte a szavakat. Amikor egy következő vitában megkérdezték, nem túl öreg-e már az elnökséghez, azt mondta: ,dgérem, hogy ellenfelem fiatalságát és tapasztalatát nem fogom politikai célokra kihasználni”. Vastapsot aratott, s újraválasztották, noha utólag rebesgették, hogy az Alzheimer-kór tünetei már elnöksége záró éveiben mutatkoztak. Emlékezetes bakik Politikai elemzők úgy tartják, hogy az elnökjelölti viták többnyire az utolsó lehetőségeket jelentik a politikusoknak arra, hogy még befolyásolják az ingadozó szavazókat, és új támogatókat gyűjtsenek maguknak híveik táborába. AzNBC televízió és a The Wall Street Journal című lap napokban készült közös felmérése az 1992 és 2012 közötti elnökjelölti vitákat vizsgálta, és megállapította, hogy általában az nyerte az elnök- választást, aki már a viták előtt is vezetett a közvélemény-kutatásokban. Egyetlen kivételt találtak: a 2000-ben George W. Bush és Al Gore között lezajlott elnökjelölti vita valóban a republikánus Bush felé fordított sok választót. Az amerikai sajtó most természetesen felidézi a legemlékezetesebb, legkülönösebb, legkudar- cosabb vitákat. Például amikor Bili Clinton és idősebb Bush mérkőzött meg 1992-ben, és Bush az óráját nézte, mintha már unta volna az egészet. 2000-ben ifjabb Bush és A1 Gore összecsapása keltett figyelmet: jól hallható volt ugyanis, hogy A1 Gore nagyokat és keserveseket sóhajtott, azt a benyomást keltve, hogy már maga is lemondott a győzelemről. Gerald Ford elnök pedig a vita hevében 1976-ban azt hangoztatta, hogy nincs szovjet uralom Kelet- Európában, és ha elnökké választják, nem is lesz. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az elnökjelölti viták idejére a választók már csaknem teljes bizonyossággal eldöntötték, kire voksoljanak. Hiszen az előválasztási folyamatban, a különböző rendezvényeken és tévéműsorokban, újságcikkekből már megismerhették a jelöltet. Rutinos médiaszereplők így van ez Hillary Clinton és Donald Trump esetében is. Clintont és Trumpot ráadásul már a kampány előtt is jól ismerték a választók. Clinton először first ladyként, majd Provokálnak a boszniai szerbek Szarajevó. Történelmi jelentőségűnek nevezte a boszniai Szerb Köztársaság napjának kijelöléséről szóló népszavazás sikerét Milorad Dodik, Bosznia- Hercegovina szerbek lakta országrészének elnöke. A választási bizottság szerint a szavazatok 99,81 %-a válaszolt igennel a feltett kérdésre, azaz hogy szeretné- e, ha a köztársaság napj aj anuár 9- én legyen. Bakir Izetbegovic, a boszniai államelnökség bosnyák tagja szerint a népszavazást a boszniai szerb elnök kizárólag dacból rendezte meg. 24 éve ez volt az első népszavazás az országban, és az utóbbi két évtizedben egyetlen politikai kérdés sem váltott ki akkora feszültségeket, mint ez - állapította meg a Danas szerb napilap. A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának annak emlékére, hogy 1992-ben e napon Palában, a boszniai szerbek kikiáltották a Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaságot, amelyet Jugoszlávia önálló köztársaságává nyilvánították. (MTI) New York állam szenátoraként és külügyminiszterként is ismertséget szerzett. Donald Trumpot, a sikeres vállalkozót és a New York-i társasági élet fenegyerekét még régebb óta, a nyolcvanas évek eleje óta ismeri a szélesebb publikum. Ráadásul Trumpnak éveken keresztül sikeres valóságshow-ja is volt az egyik televíziós csatornán. Politikai elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a tévévita nemcsak a különböző politikai víziók melletti érvelésről szól, hanem arról is, hogy vajon fontosak- e a politikai vízió részletei is. Hillary Clinton már részletes, összetett elképzeléseket vázolt a társadalmi és gazdasági élet sok területén. Vetély- társa, Donald Trump viszont jóval kevesebb részletes tervvel hozakodott elő, és inkább általánosságokban beszélt arról, hogy szerinte milyen a jó kormányzás. Hillary számára kihívás, hogy Trump a vitára meghívta Gennifer Flowerst, azt a nőt, akin majdnem elúszott Bili Clinton elnöksége. Clintont a stábja igyekezett minden eshetőségre felkészíteni, arra is, ha az egykori fehér házi gyakornok- lány, Monica Lewinsky és férje af- férj a kerül szóba... (MTI, Népszava) Budapest: nincs dzsihádista szál Budapest. A jelenlegi információk alapján az ideológiai, különösen a dzsihádista motiváció nem valószínűsíthető a fővárosi Teréz körúton szombaton történt robbantással kapcsolatban - közölte Molnár Zsolt, az Ország- gyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke. Kosa Lajos, a rendészeti bizottság fi- deszes elnöke ezt azzal egészítette ki, még ha később magára is vállalná a robbantást egy terrorszervezet, abból sem következne, hogy az Európában vagy az US A- ban szokásos dzsihádista merénylet történt. Arra a kérdésre, hogy köztéri kamera felvehette-e a robbantás elkövetőjét, Kosa és Molnár azt mondta: nem lehet megmondani, hogy van-e ilyen. A hvg.hu úgy tudja, a robbantó olyan alapossággal megtervezte a támadást, ami arra utal, hogy a helyszínt és a használt robbanóanyagot, illetve -szerkezetet nagyon jól ismerte. A jelek arra utalnak, hogy ezt a robbanást milliméter pontossággal erre a helyszínre szabták. (MTI, hvg. Index) Feloldották a kijárási tilalmat az észak-karolinai Charlotte városban, ahol múlt kedden egy rendőr agyonlőtt egy fekete férfit, ami miatt zavargások törtek ki. A 43 éves Keith Lamont Scottot egy 26 éves rendőr lőtte le. Mind az áldozat, mind a rendőr fekete. A rendőrt szabadságolták, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) is vizsgálatot indított, a városban azonban erőszakba fulladó zavargások törtek ki. A tiltakozók egyik követelése az volt, hogy a rendőrség tegye közzé a videofelvételeket. A testkamera felvételein jól hallható, a rendőrök odakiáltanak az autójából kilépő Scottnak, tegye le a fegyvert, majd a férfi kezét leengedve, hátrálva közelít a rendőrök felé, mire az egyik rendőr négy lövést lead rá. (TASR/AP)
