Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-27 / 224. szám, kedd
2 I KÖZÉLET 2016. szeptember 27.1 www.ujszo.com „Régiós bért" kapnának a pedagógusok IBOS EMESE Pozsony. Általános béremelés helyett a kezdő, vagy a nagyvárosban élő pedagógusok béremelését latolgatja a pénzügyminisztérium. Utóbbit sem a szakszervezet, sem pedig a pedagógusok nem tartják jó megoldásnak. A kormány és a szakszervezetek képviselői tegnap kezdték meg a kollektív bértárgyalásokat. Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter az általános béremelés helyett két lehetséges megoldást tartana elfogadhatónak: vagy a kezdő pedagógusok bérét, vagy pedig azoknak a bérét emelné meg, akiknek magasabbak a megélhetési költségeik. Magyarán a nagyvárosokban, Pozsonyban, Kassán élő pedagógusok bére emelkedhetne. „A pedagógusok nyilván nem lesznek egységesek a kérdést illetően, a jelenlegi rendszer azonban nem teszi lehetővé, hogy a pozsonyi pedagógusok bérét hozzáigazítsuk a fővárosi árszinthez” -jelentette ki a pénzügy- miniszter. Szakszervezeti nem A régiókon alapuló béremelésre az államigazgatásban eddig gyakorlatilag nem volt példa. Bár a közelmúltban felmerült, hogy bevezetnék a régiók alapján lebontott minimálbért, de ezt is elvetették. Pavol Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (OZPSaV) elnöke nem tartja szerencsés megoldásnak a régiókra lebontott, vagy a megélhetési költségeken alapuló béremelést. „Diszkriminációhoz vezetne, és feszültséget szítana az ágazatban, ha a pedagógusok bére nem Ondek csalódott „Lassan ott tartunk, hogy már nemcsak informatika és idegen nyelv szakos, hanem matematika és magyar szakos kezdő tanárokat sem találunk." Nagy Katalin igazgató, Tornaija lenne azonos” - mondta Ondek. Azzal érvelt, hogy a pedagógusok minden régióban azonos munkát végeznek, és a kisebb településeken élőknek sem biztosítja az átlagos életszínvonalat a tarifabér. „Tudatosítjuk, hogy a nagyvárosokban magasabbak a megélhetési költségek. Ügy gondoljuk azonban, hogy saját költségvetésükből a fenntartók - az önkormányzatok, a megyék - segíthetnék ki a nagyvárosi pedagógusokat” - vetette fel Ondek. Kérdés azonban, hogy a szakszervezeti vezető javaslatát mennyire díjazzák az iskolák fenntartói. Ondek egyébként támogatja a kezdő pedagógusok béremelését, azt javasolja, hogy a 9-es helyett azonnal a 10-es osztályba sorolják be a kezdő (Jozef Jakubčo felvétele) tanárokat. Az aktuális bértábla szerint így bruttó 650 euró helyett 710 eurós fizetés járna nekik. Régiós hiány Nagy Katalin, a tornaijai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója maximálisan támogatja a kezdő pedagógusok béremelését sürgető javaslatokat. „Lassan ott tartunk, hogy már nemcsak informatika és idegen nyelv szakos, hanem matematika és magyar szakos kezdő tanárokat sem találunk” - mondta az igazgató. Elutasítja viszont, hogy néhány pedagógus fizetése azért legyen magasabb, mert a fővárosban vagy Kassán él. „Ha a regionális bontásból akarnak kiindulni, akkor azt kellene figyelembe venni, hogy egy-egy régióban milyen „gyerekanyaggal” dolgoznak a pedagógusok, milyen problémás gyerekeket oktatnak, mennyire halmozottan hátrányos helyzetből érkeznek, és hány százalékuk nincs beiskolázva? Hetekig csak az alapvető higiéniai szokásokat kell elsajátíttatni velük, és csak ezt követően kezdődhet a munka. Míg a pozsonyi iskolák pedagógusai teljesen más képességű gyerekekkel dolgoznak” - magyarázza Nagy Katalin. Morvay Katalin, a pozsonyi Duna utcai Alapiskola és Gimnázium igazgatója a megélhetés szempontjából indokoltnak tartja, hogy egy pozsonyi pedagógus többet keressen. „Másrészt ez igazságtalan lenne az ország más településein dolgozó pedagógusaival szemben” - mondta Morvay Katalin. A konkrét béremelés mértéke napokon belül ismert lehet. 0,9%-ot ígér a kormány A kollektív bértárgyalások első fordulójában a kormány jövőre 0,996-os béremelést javasolt az állami és a köz- igazgatásban dolgozóknak, tehát a pedagógusoknak is. A szakszervezet korábban 25, most pedig 1096-os béremelést akart kiharcolni a pedagógusoknak. Az OZPŠaV és társszervezetei csütörtökön tárgyalnak a további lépésekről. Kvótanépszavazás: a többség szerint felesleges ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 15. és 19. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a menekültekkel kapcsolatos attitűdöket, és a kvótanépszavazás megítélését. Minden tíz megkérdezettből kilencen úgy gondolják, hogy túl sok menekült érkezik Európába. Az egy évvel ezelőtti és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest is növekedtek a menekültekkel szembeni ellenérzések. A megkérdezettek többsége nem gondolja úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni, és közel kétharmad szerint nem kötelességünk segíteni rajtuk. A népszavazást a megkérdezettek többsége feleslegesnek tartja, minden második válaszadó így nyilatkozott. Minden tíz megkérdezettből hatan úgy gondolják, hogy népszavazás nélkül is megakadályozható a kényszerbetelepítés, és felesleges erre költeni. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy a menekülteket amúgy sem lehet arra kényszeríteni, hogy oda költözzenek, ahova nem akarnak. A kvótanépszavazáson a megkérdezettek fele ígéri biztosra a részvételét, s közel kétharmaduk a kvóta ellen szavazna. Az összes megkérdezett tizenegy százaléka adna le érvénytelen szavazatot, ha elmenne - azonban többségük inkább távolmaradásával szavaz. A tíz megkérdezettből hat (58 százalék) nem gondolja úgy, hogy kötelességünk segíteni a menekülteken. Ebben a kérdésben az MSZP-szavazókat (36 százalék) leszámítva mindenki így gondolkodik, leginkább a Jobbik (72 százalék) és a Fidesz szavazói (61 százalék). Az egy évvel és az egy hónappal ezelőtti kutatás eredményeivel összehasonlitva folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint a menekülteket emberségesebben kellene kezelni. Míg egy éve a megkérdezettek több mint a fele (52 százalék) gondolta így, egy hónappal ezelőttre 44 százalékra csökkent, mostanra már csak 38 százalék van ezen az állásponton. Már csak két társadalmi csoportban vannak többségben azok, akik szerint több emberséget érdemelnek a menekültek: a budapestiek (54 százalék), és az MSZP- szavazók (52 százalék). (ú) 50-70 cent lehetne a vizitdíj? LAJOS P. JÁNOS A betegek által fizetett dijak áttekinthetőbbé tételére hivatkozva óvatosan visszahozna az egészségügyi minisztérium néhány egészségügyi díjat. Egyelőre az előjegyzési díj visszaállítása tűnik biztosnak, de nem teljesen kizárt a vizitdíj bevezetése sem. Pozsony. Az egészségügyi minisztérium szerint átláthatatlan helyzet alakult ki a betegek által fizetett díjak területén. Az egyik legutolsót - az előjegyzési díjat, amelynek maximális összege 10 euró volt - tavaly áprilistól szüntette meg a második Fico-kormány. A megszüntetését az ellenzék mellett az orvosok és a betegek jó része is ellenezte. Az Egészségügyi Információk Nemzeti IntéA Zajac-féle díjak ► vizitdíj 20 SKK/látogatás ► kórházi ágydíj 50SKK/nap ► receptdíj 20SKK/recept ► betegszállítás 2SKK/km zetének (NZCI) 50 ezer fos mintán végzett felmérése alapján a felnőttek háromnegyede támogatná a díj újbóli bevezetését. „A lakosság nagy többsége élne is ezzel a lehetőséggel, a szülők 85 százaléka pedig ezt a lehetőséget kihasználná akkor is, ha a gyermekét viszi orvoshoz” - tájékoztatta lapunkat az egészségügyi minisztérium. Tomáš Drucker egészségügyi miniszter szerint a díj bevezetése nem lehet hátrányos azoknak sem, akik nem akarnak vele élni. „Nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy a nem fizető beteg hátrányba kerüljön” - állítja a miniszter. A tárca nem cáfolta azt sem, hogy más díjak - például a vizitdíj vagy az ágydíj bevezetését - is fontolgatja. Bastmák Tibor (Híd) parlamenti képviselő szerint átlátható rendszert kellene bevezetni a betegek által fizetett díjak esetében. „Egyszerű rendszert szeretnénk, kevés kivétellel, amely azonban figyelembe venné a szociálisan rászorulók anyagi helyzetét” - mondta lapunknak Bastmák. A vizitdíj esetében például elképzelhetőnek tartja az 50-70 centes szintet. „Ez azonban politikai döntést igényel, és a koalíciós tanács még nem tárgyalt erről” - mondta lapunknak a képviselő. A vizitdíj várhatóan a Smeren belül ütközne a legnagyobb ellenállásba, a Rudolf Zajac által bevezeBevállalná? (Jozef Jakubčo felvétele) tett díjakat ugyanis 2006-ban az első Fico-kormány szüntette meg. A díjakból befolyt összeg nagyrészt a szolgáltatóknál maradt: a vizitdíj, az ágydíj és a szállítási díj teljes egészében az orvos, a kórház illetve ä szállító bevétele volt, a receptdíjból 5 korona maradt a gyógyszerésznél, 15-öt pedig a biztosító kapott. A díjak kompenzálására a rászorulók havi 50 korona támogatást kaptak a háztartás minden tagja után. A felmérések szerint a díjak bevezetése mintegy 10 százalékkal csökkentette az ambuláns kezelést igénybe vevők számát, a kórházi kezeléseket viszont gyakorlatilag ugyanannyian vették igénybe.
