Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-26 / 223. szám, hétfő
8 AUTÓMOTOR 2016. szeptember 26. | www.ujszo.com Zebrán sincs mindig előnye a gyalogosnak Ha már a zebrán vannak a gyalogosok, a sofőrnek kötelessége megállni, még ha a szomszédos sávban is halad. A felvételen látható sofőr közlekedési szabálysértést követett el, ha továbbhaladt autójával (Ján Krošlák felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Daniel LipSic múlt hétfői balesete, mely során - nem kizárt, hogy gyalogosátkelőn - elgázolt egy idős fárfit a fővárosban, ismét felvetette a kérdést, mikor van előnye egy gyalogosnak a zebrán. Előnyt kell adni a zebrához közeledő gyalogosoknak? Átkelőn kívül is átsétálhatunk az úton? A rendőrség Lipšic balesetét vizsgálja, egyelőre konkrét információkat nem tettek közzé. Ami biztos, hogy a képviselő autójából a helyszínen is megnézték és lefényképezték, milyen kilátása volt az adott fényviszonyok mellett az úttestre, s volt-e lehetősége időben észrevenni az úttestre lépő férfit, aki egyébként sötét ruhában volt, láthatósági elemeket sem viselt öltözékén. Kockázatos séta A gyalogosok Szlovákiában nincsenek könnyű helyzetben. Míg a nyugat-európai országokban teljesen szokványos, hogy az autók már az átkelőhöz közeledő embernek is megállnak, addig nálunk gyakran a zebrán sétáló gyalogost is jó, hogy el nem elütik. Nem számít ritkaságnak, hogy az ember hosszú percekig áll az átkelőnél, míg valamelyik autó megáll vagy ha már az átkelőn van, néha szó szerint futnia kell, mert a közelgő autó gyorsít. Ráadásul a gyalogosoknak a törvények szerint több előírást is be kell tartaniuk. Ha baleset történik, gyakran még az sem mentség, hogy a zebrán ütötték el a gyalogost. A vonatkozó jogszabály előírja, hogy a gyalogosnak a zebra jobb oldalán kell közlekednie. Nem léphet az úttestre, ha nincs meggyőződve arról, hogy a közeledő autók sebessége és távolsága miatt biztonságosan átjut az út másik oldalára. Átkelőn kívül A gyalogosok nem mindig használják a zebrákat, néha azért, mert lusták elsétálni az átkelőig, ám arra is gyakran van példa, hogy az adott útszakaszon nincs is zebra, így kénytelenek bárhol átsétálni az úton. Jozef Drahovský közlekedésbiztonsági elemző szerint ha egy gyalogos sötétedés után akár csak néhány méterrel kerüli el a zebrát, növeli a lehetőségét annak, hogy a sofőr nem fogja észrevenni. „A zebrák általában úgy vannak kivilágítva, hogy a sofőr az átkelőn közlekedő embereket lássa. Sok gyalogos viszont nem tudatosítja, mennyire kockázatos, ha a zebra előtt vagy mögött megy át az úton, ráadásul fekete öltözékben” - mondta múlt héten Drahovský. A közlekedési előírások nem tiltják, hogy a gyalogosok zebrán kívül is átsétáljanak az úton, ha betartanak néhány szabályt. A legfontosabb, hogy nem kényszerítheti az autókat a sebesség vagy irány megváltoztatására, s az útest tengelyéhez képes merőlegesen mehet csak át. A gyalogosnak olyankor is ügyelnie kell, amikor zöldön sétál át egy átkelőn, ugyanis a mentőknek vagy tűzoltóknak ekkor is előnyt kell adnia, s nem mehet át az úton futva vagy anélkül, hogy szétnézne. Több az olyan kockázatos átkelő, ahol a gyalogosok és például a mel- lékútról a foútra kitérő autók is zöldet kapnak, ám a sofőröknek előnyt kell adniuk a gyalogosoknak. Ezek a közlekedési helyzetek is kockázatosak, ugyanis a sofőrök nem mindig tudatosítják, hogy a zebra előtt ácsorgók is zöldet kaphatnak, s ha túl gyorsan indulnak el, nem tudnak lefékezni az útra kilépő személyek előtt. Amikor előnyt kell adni Általánosan elfogadott vélemény, hogy a zebrán mindig előnye van a gyalogosnak, de ez sem mindig igaz. A gyalogos ugyanis még a zebrára sem léphet úgy, hogy kilép a közeledő autó elé. Másrészt, ha a zebra előtt áll, a sofőröknek kötelességük megállni és előnyt adni a gyalogosnak. Sajnos ezt a kötelességet gyakran a rendőrök sem tartják be. Ráadásul, ha a gyalogos már az átjárón van, a sofőröknek minden körülményben előnyt kell adniuk. „A sofőrnek nemcsak a saját sávját, hanem a szomszédosakat is figyelnie kell. Ha oldalról közelít egy gyalogos, a sofőr köteles előnyt adni. Még akkor is ha, négysávos útról beszélünk, melynek közepén villamossín van. A sofőröknek ilyenkor kötelességük megállni” - mondta Drahovský. Reakció és féktávolság A gyalogosok nagyobb biztonságához egyébként hozzájárult, hogy a városokban 60-ról 50 km/órára csökkentették az előírt sebességet. Drahovský szerint 50 km/óránál sokkal nagyobb esély van arra, hogy a sofőr lefékez, ugyanis több ideje van arra, hogy észrevegye a gyalogost. Az akadályt magasabb sebességnél is észreveszi, ám a reakcióra már kevesebb ideje marad. A sofőrök reakcióideje átlagosan 1 másodperc körül mozog. Ez az az idő, amíg tudatosítják, hogy az útra váratlanul kilépett egy gyalogos és azonnal le kell fékezniük. Viszont ha 50 km/órás sebességgel haladnak, akkor egy másodperc alatt 13,9 métert tesznek meg, 100 km/órás sebességnél a megtett távolság másodpercenként már 29 méter. Ezek az adatok önmagukért beszélnek. A sofőrök 80 százaléka például nem tud hirtelen lefékezni, félnek a vészfékezéstől. Az autók túlnyomó többségében már ABS blokkolás- gátló van, viszont ha a rendszer hirtelen fékezésnél bekapcsol, akkor a sofőrök rendszerint megijednek, s leveszik lábukat a fékről. Banalitásnak tűnhet, de pont a fékezés az, ami megmentheti egy gyalogos vagy a akár a sofőr és utastársai életét. Üres parkolón vagy úton - ha már nem akarnak csúszóiskolába menni — könnyen begyakorolhatják, milyen egy adott sebességben teljesen lenyomni a fékpedált és megállni. Azt sem árt tudni, hogy míg vizes úton 40 kilométeres sebesség mellett a gépkocsinak körülbelül 15 méter kell ahhoz, hogy megálljon, 70 km/órás sebességnél a féktávolság már a 20 métert is eléri. A különbség azután szembetűnő, miután ugyanezt száraz úton is kipróbálják, ilyenkor ugyanis a féktávolság rohamosan csökken. Az EU-ban évente 8000 gyalogos hal meg ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közlekedésbiztonsági szakértők szerint a legnagyobb veszélyben a 12 évnél fiatalabb gyermekek vannak, akik még nem tudják felmérni, milyen messze van tőlük az autó és milyen sebességgel halad. Ezért nem tudatosítják, mikor jön el az a pillanat, amikor már életveszélyes az úttestre lépni. Sajnos néhány felnőttnek is hasonló problémája van, az ő esetükben viszont rendszerint figyelmetlenség okozza a balesetet. A legtöbb ilyen tragédiára elsősorban bevásárlóközpontok, plázák vagy iskolák környékén kerül sor. Csak a fővárosi kerületben hét gyalogos életét követelték év elejétől a tragikus balesetek. A tragédiákra azért került sor, mert az emberek nem gyalogosátkelőn próbáltak átfutni az úton, vagy annak ellenére átfutottak az átkelőn, hogy a lámpa pirosat mutatott. A rendőrség rendszeresen ellenőrzi a gyalogosokat, s évente több ezer bírságot oszt ki. A fővárosban például a legkockázatosabb az Új híd alatti kereszteződés, ahol gyakoriak az ilyen balesetek. A gyalogosok itt olyan magabiztosan sértik meg az előírt szabályokat, hogy gyakran a rendőrök jelenléte sem zavarja őket. Bátran fúrnak át piroson a négysávos út közepén található villamos- megállóra. Egy ilyen szabálysértés ráadásul nem olcsó mulatság. A helyszíni bírság 60 euró lehet, további eljárás során viszont a büntetés a 100 eurót is elérheti. A Nemzetközi Automobil- Szövetség (FIA) felmérése szerint Európában évente körülbelül 8000 gyalogos veszíti életét, a balesetek többségére gyalogosátkelőkön kerül sor. (dem, s) Már Szlovákiában is találni olyan rendőrautó-vagy rendőrmaketteket, amelyek könnyen ráveszik a sofőröket arra, hogy lelassítsanak a gyalogosátkelők előtt (Ján Krošlák felvétele)
