Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-24 / 222. szám, szombat
Fizess, hogy előrébb juss! 2016. szeptember 24., szombat, 10. évfolyam, 39. szám Európai börtönökben toboroznak a dzsihádisták Egyes európai börtönökben terroristák állnak a rabok alkotta hierarchia csúcsán, és arra használják fel a bent töltött időt, hogy a muszlimok közül újabb tagokat toborozzanak a dzsihádista csoportoknak - írta a The Wall Street Journal (WSJ) című napilap. Salah Abdeslam letartóztatása előtt a molenbeeki piacon Brüsszelben. A novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét néhányan messiásként üdvözölték a szigorúan őrzött Fleury-Mérogis börtönben. A Fleury-Mérogis börtön egyik bejárata Abdelhamid Abaaoudot is kisstílű bűncselekmények miatt csukták le 2010- ben. Néhány hónap múlva szabadult, és ezt követően Szíriába utazott, ahol csatlakozott az Iszlám Államhoz. (Fotók: sita/ap) amerikai üzleti újság cikke szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felemelkedése készüledenül érte az európai büntetés-végrehajtási intézményeket. A közel-keleti harcokhoz csadakozó európai iszlamisták közül sokakat bebörtönöztek, miután visszatértek a kontinensre, és ők a túlzsúfolt fegyházakba kerülve azonnal toborzásba kezdtek azon kisstílű bűnözők körében, akik letartóztatásuk előtt a főként muzulmánok lakta külvárosokban éltek. A dzsihádisták tevékenysége azért is lehet „sikeres”, mert kutatói becslések szerint például Franciaországban a nagyjából 67 ezres börtönnépesség 50-60 százaléka muszlim, miközben az ország összlakosságának csak 7,5 százalékát teszik ki a muzulmánok. Szakértők szerint komoly dilemmát jelent a hatóságoknak, hogy miként járjanak el: a többi rab között helyezzék el a radikális iszlamistákat, ahol másokat is a szélsőségesség útjára terelhetnek, vagy speciális részlegekbe zárják őket, ahol viszont a társaik körében hatékonyabban tervezhetnek újabb merényleteket. „Időzített bombán ülünk” - mondta Adeline Házán, a francia börtönök ellenőrzésével megbízott állami ügynökség vezetője. Salah Abdeslamot, a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét néhányan messiásként üdvözölték a szigorúan őrzött Fleury-Mérogis börtönben mondta a lapnak Marcel Duredon, a francia fővárostól nem messze található fegyintézet egyik őre. Sajtóhírek szerint ugyancsak Fleury-Mérogisban raboskodott a normandiai templomi terrorcselekmény egyik elkövetője, a 19 éves Adel Kermiche is, aki a börtönben radikalizálódott. A statisztikák szerint a 188 francia börtönben 1400 radikálisnak n A legideálisabb körülményeket teremtjük meg ahhoz, hogy megtörténjen a legrosszabb. tekintett embert tartanak fogva, közülük 325-öt terrorizmussal kapcsolatban gyanúsítottak meg, és 80 százalékuk még ítéletre vár. Mellettük több mint ezer olyan rabot tartanak megfigyelés alatt a francia szervek, aki a gyanú szerint szélsőséges nézeteket vall. A hatóságok attól tartanak, hogy a dzsihádisták beáramlása a terroristák inkubátorházaivá teszi a büntetés-végrehajtási intézményeket. Abdeslamot és társát, Abdelhamid Abaaoudot is kisstílű bűncselelemények miatt csukták le 2010-ben. Néhány hónap múlva mindketten szabadultak, és ezt követően Abaaoud Szíriába utazott, ahol csadakozott az Iszlám Államhoz, később pedig elkezdték a párizsi merényletek megszervezését. Egy tavalyi jelentés szerint bizonyos franciaországi börtönök körleteiben iszlám radikálisok diktálják a szabályokat, és egyebek mellett megtiltották a raboknak, hogy zenét hallgassanak, meztelenül zuhanyozzanak vagy női teniszmérkőzéseket nézzenek. Volt elítéltek szerint a dzsihádisták korábban általában csak az elvbarátaikkal érintkeztek a börtönökben, manapság viszont másokkal, rablókkal, drogdílerekkel is keresik a kapcsolatot annak érdekében, hogy kiterjesszék a hálózatukat. „Ma már nem válogatnak az eszközökben a cél érdekében” - fogalmazott egy egykori börtönlakó. A már idézett jelentésben azt írták, hogy a börtönben ülő iszla- mistáknak nem jelent különösebb problémát a külvilággal való kommunikáció. A fegyházakban lefoglalt, oda becsempészett mobil- telefonok híváslistáiból az derült ki, hogy sokan telefonáltak Jemenbe vagy Szíriába. Bár a radikalizáció a társadalom szabad részeiben is végbemehet, a hatóságokat leginkább a börtönökben folytatott toborzás aggasztja a WSJ szerint. Több helyen a szélsőségesek elkülönítésével kísérleteznek, de ez meglehetősen lassan halad a vizsgált belgiumi és franciaországi börtönökben. Mint az újság írta, jogi akadályai is vannak annak, hogy az elítélteket hosszabb időn keresztül magánzárkában tartsák. A belga kormány kizárólag abban az esetben akarja elkülöníteni az iszlamistákat a többi rabtól, ha tényleges toborzáson kapják őket - tudatta az igazságügyi minisztérium szóvivője. „Nem akarunk létrehozni egy guantánamóihoz hasonló börtöntábort” — tette hozzá. Jean-Jacques Urvoas francia igazságügyi miniszter egy héttel azután, hogy a Párizshoz közeli Osny fegyházában egy iszlamista elítélt megtámadott és késsel megsebesített két börtönőrt bejelentette: a francia kormány szigorítja a szélsőségesek fogva tartásának körülményeit. A miniszter Nicolas Sarkozy volt államfő, jobboldali elnökjelölt javaslatával szemben azonban nem tervezi különbörtönök létrehozását a terrorizmussal gyanúsítottak részére. Urvoas ugyanakkor „azonnal” meg kívánja szigorítani a radikális elítéltek fogva tartási körülményeit azokban a börtönökben, ahol ún. „radikalizálódást megelőző” egységeseket hoztak létre. Négy fegy- házban (Lille-Annoeullin, Fleury-Mérogis, Fresnes és Osny) az év eleje óta öt elkülönített egység működik kísérleti jelleggel a radikalizmus miatt elítéltek átnevelésére. Ezekben helyezték el például a Szíriából visszatért francia állampolgárokat, azokat, akik az Iszlám Állam számára toboroztak, de olyanokat is, akik pusztán támogatólag beszéltek a terroristákról. Az öt kísérleti egységben a miniszter tervei szerint az elítéltek ezentúl rendszeresen zárkát cserélnek, amelyeket rendszeresebben fognak átkutatni. A foglyok ezentúl kevesebb személyes tárgyat tarthatnak maguknál a zárkákban, korlátozzák a vásárlási lehetőségeiket és szigorítják az elítélteknek a külső sajtótermékekhez való hozzáférését is. A kísérleti program egyik kulcseleme a szélsőségesek társadalmi integrációját célzó „deradikalizációs” terápia, amelynek keretében a börtönben orvosok, szociális munkások és mérsékelt imámok próbálják segíteni az elítéltek rehabilitációját. A bírálók szerint azonban ez a módszer nem elég hatékony, és nem szolgálja megfelelően a köz- biztonság érdekét. „Ez őrület. Összezárunk olyan, különböző csoportokhoz tartozó terroristákat, akik korábban nem ismerték egymást, és ezzel elősegítjük a szoros, behatolásbiztos hálózatok létrehozását” - figyelmeztetett a programot bíráló egyik terrorszak- értő. Hozzátette: „a legideálisabb körülményeket teremtjük meg ahhoz, hogy megtörténjen a legrosz- szabb”. (MTI) A kastélyhoz park is tartozik ősfákkal, illetve egy kis fitnessz-stúdió, osztálytermek és közösségi szobák isgfc^fc,-.' (Fotó: pontourny.caifi) 7^ Iszlamista „elvonó” a kastélyban Tours közelében található Pontourny- kastély biztosítja majd a helyszínt szeptember végétől annak a kezdeményezésnek, amelynek keretében a fiatal iszlamistákat megpróbálják deradikalizálni, és segítenek nekik újra megtalálni helyüket a francia társadalomban. A bírálói körében csak „iszlamista nyaraló táborként” vagy „dzsihádakadémiaként” emlegetett központ az első a maga nemében, és sikere esetén példaként szolgálhat a kezdeményezés kiterjesztéséhez. A hivatalosan „Prevenciós, Integrációs és Állampolgár- sági Központnak” nevezett intézmény a következő hetekben fogadja első fiatal lakóit. Ezek a 18 és 30 év közötti fiatalok megszakították a kapcsolatot barátaikkal és családjukkal, és önként döntöttek a beköltözés mellett. „Olyan fiatalokkal foglalkozunk, akik radikalizálódtak, de ki akarnak törni ebből” - mutatott rá Louis Lefranc, az intézmény vezetője. A lakókat tágas, világos szobákban szállásolják el: a kollégiumszerű összképet mindössze a szökést akadályozni hivatott ablakrácsok rontják. A bentlakók vallást, történelmet és filozófiát is tanulnak majd, és szigorú menetrend szerint zajlanak mindennapjaik. A fiatalok az intézmény egyenruháját hordják, és hetente egyszer zászlófelvonási ceremónián is részt vesznek. „A köztársaság jelképeivel akarunk dolgozni, és az egyik ilyen a lobogó” - magyarázta Pierre Pibarot integrációs munkatárs. A bendakókkal szociális munkások, pszichológusok és orvosok is foglalkoznak majd. A közeli Beaumont-en-Veron lakói nem fogadták túl lelkesen a kezdeményezést, és biztonsági veszélyt lámák az intézményben. Pedig az önkéntesek csak akkor „szabadulhatnak”, ha a szakértők úgy ítélik meg: többé nem jelentenek problémát a társadalomra nézve. Az alaposan bekamerázott intézmény vezetősége egyúttal garantálja: csak olyanokat vesznek fel, akiket a hatóságok nem tartanak közveszélyesek, nem követtek el bűncselekményt, nem zajlik ellenük nyomozás és nem jártak Szíriában. (MTI) 1
