Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-24 / 222. szám, szombat
2 KÖZÉLET 2016. szeptember 24.1 www.ujszo.com 8 milliárdból kampányol Orbán Már Szegednyi menekült kötelező befogadásával riogat a magyar kormány a jövő heti népszavazás előtt Tudta-e? Mindenki tudta, hogy elindult a kampány. (Képarchívum) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Egy hét múlva vasárnap Magyarországon népszavazást tartanak a „kötelező betelepítési kvétárél". A népszavazást a kormány kezdeményezte, ás mindent elkövet, hogy az érvényességi küszöböt - 50%-ot meghaladó - részvételt biztosítson. A kvótakampány már hónapok óta meghatározza Magyarország „arculatát". A betelepítési kvóta elleni tiltakozás nem csak Magyarországon téma, és nem is csak a Fidesz, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök vesszőparipája. A kötelező kvótákat elutasítja valamennyi visegrádi ország - köztük Szlovákia is viszont a hangsúlyok nem annyira erősek, mint Magyarországon. Habár Orbánhoz hasonlóan Robert Fico kormánya is megtámadta az Európai Bíróságon az Európai Tanács tavaly szeptemberi kvótadöntését - amely 160 ezer menekült elosztását irányozza elő, akik Görögországban és Olaszországban kértek menedékjogot a hangnem nálunk a márciusi választások óta visszafogottabb. A szlovák kormány egyébként még tavaly karácsonykor 150 asszír menekültet hozott az országba. A kezdetek Ezzel szemben Magyarországon a tavaly kicsúcsosodott menekültválságot kihasználva a kormány már egy éve csúcsra járatja a menekültekkel való riogatást. Habár a Jobbik már 2015-ben belengette, hogy népszavazást akar a kvótákról, az aláírásgyűjtés is megkezdődött, a konkrét beadványig nem jutott el a szélsőséges párt. Ezzel szemben Orbán Viktor februárban bejelentette, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kérdésben, amelyet be is nyújtottak a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A kérdés így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A kérdést magát is sokan vitatják. Egyrészt azért, mert az „Európai Unió” nem hoz döntést, csak annak egyes szervei. A tavalyi kvótadöntést is az Európai Tanács hozta, amely a tagállamok képviselőiből áll. Az adott esetben a tagországok belügyminiszterei döntöttek többségi szavazással, négy belügyminiszter - a szlovák, a lengyel, a magyar és a cseh ellene szavazott, a finn tartózkodott. 8 milliárdos kampány A kormány természetesen arra buzdít, hogy mindenki nemmel szavazzon, és ezért mindent meg is tesz. Sajtóinformációk szerint már eddig több mint 8 milliárd forintot öntött a megkérdőjelezhető hitelességű kampányba. A városnyi menekült azóta már Szegednyi lakosú várossá nőtt a kormány kampánya szerint, vagyis mintegy 160 ezer ember kötelező befogadásával ijesztgetnek. Pedig az uniós döntés jelenleg összesen 160 ezer mene„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" kült elosztásáról szól, amelyből Magyarországnak mintegy 1300 embert kellene befogadnia. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) által kikért adatok szerint a kampányra a kormány összesen mintegy 8 milliárd forintot (26 millió euró) fordít, a népszavazás lebonyolítása hasonló összegbe kerül, vagyis mintegy 16-17 milliárd forintot (52-55 millió euró) emészt fel csak a kormányoldalon a referendum. A kampányköltség legnagyobb részét a kormányközeli média kapja. Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek elsősorban a nemzetközi politikai céljainak eléréséhez van szüksége a népszavazás eredményességéhez. Ellenzéki kérdőjelek A kormánnyal azonos állásponton talán csak a Jobbik áll, akik szintén a „Nem” szavazatra buzdítanak, de közben inkább azért kampányolnak, hogy minél kevesebb ember menjen el, a népszavazás sikertelen legyen. A legnagyobb bánatuk, hogy a kormány „ellopta” tőlük a népszavazás témáját. A baloldali ellenzék is megosztott a kérdésben. A Lehet Más a Politika (LMP) nem mondja meg választóinak, hogyan szavazzanak. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Modem Magyar- ország Mozgalom (MoMa) távol- maradásra kéri választóit. Egyes civilszervezetek, például a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a viszonylag erős kampányt folytató Kétfarkú Kutya Párt arra kérik a választókat, hogy menjenek el szavazni, de érvénytelen voksot adjanak le. Az érvénytelen voks szintén nem számít bele a részvételbe. A voksolás érvényességi küszöbe 50 százalék, ami akár sikerülhet is a Fidesznek a legutolsó felmérések szerint. Nincsenek no-go zónák Európában Mentőmellények a Jenógózónázott" Londonban. Emberjogi szervezetek ezzel kívánták felhívni a figyelmet a menekültek helyzetére. (siTA/AP-feivétei) LAJOS P. JÁNOS A magyar kormány kampányának egyik hangsúlyos eleme, hogy a nyugat-európai országok képtelenek voltak integrálni a már korábban érkezett menekülteket is, és - elsősorban a nagyvárosokban - úgynevezett no-go zónák alakultak ki, vagyis olyan negyedek, amelyek az őslakosság számára nem biztonságosak, ahol a kormány nem tudja szavatolni a törvényes rendet. Orbán Viktor miniszterelnök szívesen hivatkozik arra, hogy azért kell megállítani a menekülteket már a határon, mert a korábban érkezett „társaik” integrációja sem volt sikeres. A kormányzati kampányportál, a kvo- ta.kormany.hu azt írja, hogy „Európában a sok bevándorló miatt ma már több mint 900 no-go zóna jött létre”. Ugyancsak ezekről az európai nagyvárosokban, Párizsban, Londonban, Stockholmban, Berlinben stb. - létező „zónákról” ír az elmúlt hetekben több százezer magyar háztartásba küldött kormányzati kampányfüzet. „A no-go zónáknak nevezett területek olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái nem érvényesülnek. Azokban az európai városokban, ahol nagy számban élnek bevándorlók, több száz ilyen no-go zóna létezik” - áll a kormányzati tájékoztatóban. Erre a kormánykampányra reagált a napokban több uniós állam budapesti nagykövete is, Szijjártó Péter külügyminisztert pedig a BBC riportere szembesítette ezekkel a kormányzati állításokkal. Nagykövetek tiltakozása Az öt érintett ország: Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Belgium. Ez utóbbi kivételével mindegyik ország budapesti nagykövete tiltakozott a kampány állításai miatt. Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete szerint a a svédországi no-go zónákról szóló híresztelések alaptalanok. „Szögezzük le: ilyen zónák, bárhogy nevezzük is azokat, nincsenek Svédországban. A svéd jogállam az ország egész területén képes szavatolni állampolgárai biztonságát” - idézi a nagykövetség álláspontját a 444.hu hírportál. A svéd nagykövetség már áprilisban elhatárolódott ettől, amikor először írt a kormány kampány honlapja a svéd no-go zónákról. Már áprilisban kérték a külügytől a valótlan információk eltávolítását honlapjaikról. „Ez nem történt meg. Ehelyett most azzal kell szembesülnünk, hogy ugyanezt az információt több millió példányban kinyomtatva a kormány nevében minden magyar háztartásba eljuttatták” - kifogásolta a kormányzati kampányt a svéd nagykövetség. Hasonlóan válaszolt a budapesti brit nagykövet is a kormány kampányát firtató kérdésre a 444.hu-nak. „A tájékoztató füzetben foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak: az Egyesült Királyságban nincsenek olyan területek, ahol a brit törvényeket ne lehetne betartatni” - írták válaszukban, és azt is elismerték, hogy a nagykövet jelezte aggályait a külügynél a tájékoztató füzet tartalma miatt. A francia nagykövetség a szót sem érti pontosan. „Nem tudjuk pontosan, mik is lehetnek ezek a »No-Go- Zó-Ná-k«; ez az igencsak egzotikus hangzású kifejezés tudomásunk szerint nem felel meg a francia nyelv egyetlen ismert fogalmának sem” - válaszolták a lap kérdésére. Ugyanakkor emlékeztetik a magyar kormányt, hogy ha a hátrányos helyzetű negyedekre utal, köztársaságuk törvényei „különbségtétel nélkül a francia területek egészén, illetve a Francia Köztársaság valamennyi lakójára nézve alkalmazandóak, tekintet nélkül azok lakóhelyére, származására vagy vallási hovatartozására”. Szijjártó ós a BBC A magyar külügyminisztert New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén faggatta a brit közszolgálati média riportere. „Ugye járt Londonban?”- kérdezte tőle a műsorvezető. „Igen, jártam, szeretem Londont” - válaszolta Szijjártó. „És még így is azt hiszi, hogy ott no-go zónák vannak, ahol a migrán- sok átvették az irányítást? Ez nevetséges!” - válaszolta Evan Davis műsorvezető. A külügyminiszter elismerte, hogy a brit nagykövet tiltakozott az anyag miatt. Brüsszel A belga nagykövet ugyan nem nyilatkozott a kormánykampányról, de Brüsszelben személyesen tapasztaltuk a terrorizmussal kapcsolatban egyik legtöbbet emlegetett negyedben, Molenbeekben, milyen egy no- go zóna. Tavasszal riportot közöltünk a városrészről. Az emberek közvetlenek, de sajnos szinte mindenki csak franciául beszél. Rendőrt látni, de nem többet, mint bármelyik vásáron. Sok a kisgyerekes szülő, tényleg mindent olcsón lehet venni, igaz, bizonyára a minőség nem a legjobb. Egy idősebb, kendős muzulmán hölgy magától jött oda akkor hozzánk, a mikrofonokat látva. „Már 15 év élek itt, jó itt lakni” — mondta lapunknak. Ugyan a terrortámadások és a negyed egyes részein lezajlott rendőrakciók miatt kevésbé érzi biztonságban magát, mint korábban, de nem tartja rendkívül veszélyes környéknek a negyedet.
