Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-23 / 221. szám, péntek

2 KÖZÉLET 2016. szeptember 23.1 www.ujszo.com Pártszakadás a Smerben? Tilos lesz a segélyen élőknek a szerencsejáték FINTA MÁRK Pozsony. Monika FlaSíková- Beňová, Boris Zala és Anton Martvoň is élsssn bírálja saját pártját, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt a Smerben. Nem kizárt, hogy beláthatá időn belül távozni fognak a legerősebb kormánypártbál. Boris Zala EP-képviselő, a párt egyik alapítójának távozása a legvalószínűbb: a SITA hírügy­nökség szerint rövid időn belül el­hagyja a pártot. A hírügynökség smeres forrása sokat sejtetően csak annyit mondott: „nem zörög a ha- raszt, ha a szél nem fújja”. Zala a jö­vő héten tart sajtótájékoztatót a Smer elmaradt programkonferen­ciája és a nyilvánosságra került programtézisek kapcsán. Az EP- képviselő régóta bírálja már a pár­tot, véleménye szerint a Smer letért a valódi szociáldemokrácia útjáról, egyre inkább nemzeti konzervatív párttá válik. Anton Martvoň a Smer egyik leg­aktívabb parlamenti képviselője volt az előző választási időszakban, ám a választások előtt váratlanul partvo­nalra került, mert információkat szi­várogtatott ki a sajtónak smeres kol­légáiról. Ezért a képviselőlistára sem került fel. Azóta meglehetősen gyak­ran bírálja a pártot, a nyáron kijelen­tette, a Smeren belül elviselhetetlen az oligarchák befolyása. Most az elma­radt programkonferencia miatt pa­naszkodott. Monika Flašíková-Beňová EP- képviselő is bírálta a programkon­ferencia elmaradását. O is a párt Boris Zala is távozhat ideológiai irányultságának kritiku­sa, ráadásul azzal is komoly gondjai vannak, hogy Robert Kaliňák bel­ügyminiszter a Bastemák-ügy után még mindig a helyén van. Bár az aktuálne.sk portálnak adott interjújában kizárta, hogy távozni készülne a pártból, a SITA hírügy­nökségnek már sejtelmesebben nyi­latkozott. Szerinte ugyanis Ivan Štefunko start up guru és Martin Du- béci elemző új, baloldali-liberális agytrösztje - mely akár párttá is ala­kulhat a jövőben - progresszív elem, és minden ilyen kezdeményezés se­gíthet kirántani Szlovákiát a politi­kai élet sorvadásából. Grigorij Mesežnikov szerint bár Anton Martvoň korábban parlamenti kép­viselő volt, mostanra már súlytalan szereplő a pártban. Flašíková- Beňová és Zala ugyanakkor véle­ményformáló alakok a Smerben, nagyobb a politikai súlyuk. A párton belül azonban rendszeresen azzal támadják őket, hogy EP- képviselőként elszakadtak a szlová­kiai valóságtól, ami ugyanilyen el­lenreakciót szült részükről. Távozá­suk az elemző szerint nagyon is el­képzelhető, ám úgy véli, önként mennek majd el. A párt preferenci­áira szerinte ez ugyanakkor nem lesz hatással, Zala és Beňová sem tarto­zik ugyanis a Smer élvonalába itt­hon. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aki nem dolgozik, legalább ne játssza el az állam által nyújtott szociális segélyt szeren­csejátékokon - ez a legfőbb üze­nete a kormány által e héten jóvá­hagyott törvénymódosítás-terve­zetnek, amely ezen kívül egyéb szi­gorításokat is tervez a szerencsejá­tékok üzemeltetőivel szemben. A törvénymódosítást még a par­lamentnek is jóvá kell hagynia, ám ha erre sor kerül, a szociális segé­lyeken élő szerencsejáték-függők jövőre lemondhatnak kedvenc időtöltésükről, amely már sok csa­ládot juttatott utcára. A Peter Kažimír pénzügy m i n i szter által betelj esztett javaslat szerint egy központi nyilvántartást hoznak létre, amelyben az állami szociális segélyben részesülőkön kívül azok is szerepelnének, akiknél orvosi vizsgálattal szerencsejáték- függőséget diagnosztizáltak. A já­téktermek üzemeltetőinek ez alapján a jövő évtől kötelezően el­lenőrizniük kell, hogy a központi nyilvántartásban szereplők ne léphessenek be a játéktermeikbe. Nem ez azonban az egyetlen vál­tozás, amely szigorítást hoz a sze­rencsejátékokat üzemeltetők szá­mára. A tervezet szerint 2019-től az ország minden kocsmájából kitil­tanák a pénznyerő automatákat, ezeken a jövőben csak a játékter­mekben lehet majd játszani. Ez utóbbiakkal szemben is szigorítá­sokat terveznek. Míg jelenleg a já­tékterem létrehozásához minimum öt játékgépre van szükség, a jövő­ben ezt 12-re növelik. Hogy a já­tékgépek üzemeltetői betartják-e az új szabályokat, azt az adóhatóság ellenőrzi majd, amelynek az elle­nőrei játékosnak álcázva járják majd az ország játékbarlangjait. Az új szabályozásban azonban már azt is figyelembe vették, hogy egyre több a visszaélés az internetes sze­rencsejátékok esetében is. Az en­gedéllyel nem rendelkező, Szlová­kiában adót nem fizető online sze­rencsejátékok üzemeltetőinek az internetes oldalait a jövőben ezért blokkolhatják, a szlovákiai játéko­sok számára pedig nem teszik le­hetővé a pénzátutalást az ilyen üze­meltetők számláira. Hasonló sza­bályozás már az Európai Unió 17 tagállamában van érvényben. „Az állam továbbra is ha­talmas pénzektől esik majd el az illegális sze­rencsejátékok miatt." Peter Papanek, a fogadóirodák szövetségének elnöke A Fogadóirodák Szlovákiai Szövetsége - amelynek a Niké, a Fortuna és a Tipsport a tagja—sze­rint ugyanakkor a pénzügymi­nisztérium által előterjesztett ja­vaslat nem old meg mindent. A szakmai szövetség ügyvezető el­nöke, Peter Papanek szerint az ál­lam továbbra is hatalmas pénzek­től esik majd el az illegális sze­rencsejátékok miatt, ezekkel szemben így a most előterjesztett­nél is szigorúbban kellene fellép­nie. (mi, SITA) Kocán: a 10%-os béremelés nagy előrelépés lenne IBOS EMESE Félidejéhez érkezett az őszi pedagógussztrájk-sorozat, melynek első napjén 1773, a másodikon pedig 2026 peda­gógus nem vette fel a műnkét, miközben az ágazatban 89 ezer pedagógus dolgozik. Branislav Koőant, a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezé­sének egyik tagját kérdeztük. Hogyan értékeli a fokozatos sztrájk első két napját? A sztrájk eddig az elvárásaink alapján zajlott le, elégedettek va­gyunk vele. A pedagógusok fokoza­tosan csatlakoznak az akcióhoz. Meglátjuk, hogy hogyan fog folyta­tódni. Nagyon sok minden függ majd attól, hogy milyen eredménnyel zárni a jövő hétre tervezett kollektív bér- tárgyalás. A pedagógusok részéről egyelőre alacsony az érdeklődés. Meddig akarják folytatni a sztrájkot? Azt gondolom, hogy a jövő hét eseményei nagyon fontosak lesznek. Meglátjuk, hogyan alakulnak a szak- szervezet és a kormány közötti tár­gyalások. Pavol Ondek szakszerve­zeti vezető azt állította, hogy orosz­lánként fog harcolni a béremelésért. Ezen események fényében fogjuk el­dönteni, hogyan tovább a sztrájkkal. Korábban 25%-os béremelést követeltek, most viszont már csak Branislav Kočan (sita felvétel) 10%-os béremelési javaslattal ké­szül a szakszervezet az egyeztetés­re. Önök elégedettek lennének a 10%-os béremeléssel? Ha a szakszervezetnek sikerülne kiharcolnia a 10%-os béremelést, bár ez nem lenne azonos azzal, amiért mi harcolunk, vagy amit mi reálisnak tartunk, az mindenképpen nagy elő- relépéstjelentene. Ha a szakszervezet kiharcolná a 10%-os béremelést, abbahagynák a sztrájkot? Erről egyelőre korai lenne beszél­ni. Váijuk meg, hogy hogyan alakul a kormány és a szakszervezet egyezte­tése. Csak az eredményének ismere­tében szeretnék erről nyilatkozni. A szakszervezet a 2012-es nagy pedagógussztrájk alatt sem volt képes kézzelfogható eredményeket kiharcolni. Ön valóban el tudja képzelni, hogy most nagyobb si­kerrel járnak, mint korábban? Részben ezért alakítottuk meg a Szlovák Pedagógusok Kezdeménye­zését. Reméljük, hogy most sikere­sebbek lesznek. A pedagógussztrájk bírálói azt állítják, hogy mindössze elégedet­len pozsonyi pedagógusok cso­portjának akciójáról van szó. Va­lóban ez a helyzet? Tény, hogy a pozsonyi pedagógu­sok helyzete rosszabb, mint a más ré­giókban dolgozó kollégáiké. De va­lójában valamennyi megyéből csat­lakoztak hozzánk. Ezért nem igaz, hogy mindössze pozsonyi pedagó­gusok csoportja volnánk. Ráadásul mi nem a fővárosi pedagógusok számára szeretnénk előnyöket kiharcolni, hi­szen az ország valamennyi pedagó­gusa egyformán nehéz és fontos munkát végez. Örülni fogunk, ha azok a kollégák, akiknek alacsonyabbak a megélhetési költségeik is tudatosít­ják, hogy összehasonlítva külföldi kollégáikkal vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalma­zottakkal, aránytalanul alacsony bért kapnak munkájukért. Az ISU négy hetet adott a kor­mánynak, illetve az oktatási tárcá­nak, hogy tárgyalásokat kezdemé­nyezzen a követeléseikkel kapcso­latban, sor került már bármiféle egyeztetésre? Nagyon érdekes, hogy sem a kor­mánynak, sem pedig a tárcának nem számit, hogy a szerdai sztrájk alatt 40 ezer diák két tanítási órája elmaradt, és továbbra is úgy tesznek, mintha semmi sem történne. Egyrészt igno- rálják a pedagógusok követeléseit, másrészt viszont képtelenek megol­dani, hogy az oktatói-nevelői munka zavartalan legyen a sztrájk alatt. Robert Fico illegálisnak nevezte az ISU-t és az általa szervezett sztrájkot, illetve kifogásolta, hogy nem a nyári szünidő alatt tiltakoz­tak. Egyrészt kizárólag a bíróság mi­nősítheti törvénytelennek a peda­gógussztrájkot. Kollégáimmal jót mulattunk azon, hogy a kormányfő illegálisnak nevezte a Szlovák Pe­dagógusok Kezdeményezését is, hiszen ez egy polgári kezdeménye­zés. A kormányfő sokkal jobban is­meri a törvényeket ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket fogalmazzon meg egy polgári kezdeményezéssel kapcsolatban. Ami pedig a nyári sztrájkot illeti, visszakérdeznék: mennyi törvényt fogadott el a par­lament januárban és februárban? A választások előtt a képviselőknek is két hónapos szünetük volt, a peda­gógusok nyári szünidejét a törvény szabályozza. Tiltakoznak az egyezmény ellen Pozsony. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) is csatlako­zik az EU és Kanada közötti sza­badkereskedelmi egyezmény (Átfogó Gazdasági és Kereske­delmi Egyezmény - CETA) el­len tiltakozókhoz - jelentette be tegnap Martina Nemethová, a KOZ szóvivője, azzal kapcso­latban, hogy az Európai Unió kereskedelemért felelős minisz­terei ma Pozsonyban tárgyalnak a CETA aláírásának a részletei­ről. A tervek szerint az egyez­mény alásírására már a jövő hó­nap végén sor kerülhet. „A Ka­nadával kötött szerződés az al­kalmazottak számára is veszélyt jelenthet, gyakorlatilag másod­rangú állampolgárokat farag be­lőlük, mivel a szerződés semmi­lyen jogokat nem biztosít szá­mukra. Az óriáscégek ezzel szemben a bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhet­nék az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat” - tette hozzá Ne­methová. Külön aggodalomra ad okot, hogy az Európai Bizottság azelőtt javasolja az egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, hogy a tagállami ratifikálási fo­lyamat lezárulna. így előállhat egy olyan helyzet, hogy a kana­dai cégek három éven belül ak­kor is beperelhetnek egyes eu­rópai kormányokat, ha esetleg egy tagállam vétója miatt még­sem lépne hatályba az egyez­mény. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents