Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-21 / 219. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. szeptember 21. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA KIRALYHELMEC ahonnan a zene ere KRÁĽOVSKÝ CHL r§r: i mm • A lógó tervezője nem kért pénzt a munkájáért (A szerző felvétele) Városlogó - hárfázó kutyával Az embléma Királyhelmec méltatlanul keveset említett szülöttéhez, Helmeczy Mihály nyelvújítóhoz, Kazinczy Ferenc kortársához és barátjához köthető LECZO ZOLTÁN A hét végén megrendezett Bodrogközi Kulturális Fesztiválon mutatták be hivatalosan a település új lógóját. Az új városlogón egy stilizált hárfázó kutya látható, alatta az „ahonnan a zene ered” felirattal. Az alkotást mindössze néhány nappal ezelőtt mutatták be, apropóján azonban egy internetes közösségi oldalon máris heves hangvételű vita generálódott. Pataky Károly polgármester lapunknak elmondta, egy lógóra azért is szükség volt, mert Királyhelmec hivatalos jelképeit - a település címerét és zászlaját - nem szerencsés minden intézményben, rendezvényen és alkalommal használni. Másrészt az új lógóval hangsúlyozni szeretnék a királyhelmeciek összetartozását, erősíteni akarják az itteni emberek identitástudatát, és a városmarketing építésében is nagy hasznát látják. Ahonnan a zene ered A lógón felhasznált grafika egy királyhelmeci grafikus, Kovács Pál A hárfázó kutya című alkotása, az alatta olvasható üzenet pedig utalás arra, hogy a magyar nyelvben a zene szót - és még közel háromszázat - egy királyhelmeci születésű ember, Kazinczy Ferenc kortársa és barátja, Helmeczy Mihály alkotta. A lógót a Királyhelmecen élő grafikus és arculattervező, Lovas Tibor készítette. „A városlogó viszonylag új keletű kommunikációs eszköz, a címer alternatívájaként vagy kiegészítéseként jelenik meg a települések vizuális eszköztárában. A címer heraldikai alapokon álló, hagyománytisztelő grafikai elem, KIRALYHELMEC KRÁĽOVSKÝ CHLMEC ahonnan a zene ered livtdba súčasnosti vizuális közeghez. A városlogó tervezésénél fontos szempont volt a beilleszthetőség a nyomtatott és az elektronikus kommunikációs felületekbe. Ez a lógó megállja a helyét papíron, képernyőn, épületen, hangüzenetben és mozgóképen is. Részeire bontható, más szövegvariánsok befogadását is lehetővé teszi. Játékos, de az üzenete megfelelően komoly egy nagy múltú városban rejlő lehetőségek bemutatására.” f amelyet a lógó pótolhat olyan környezetben, ahol a címer feltüntetése nem ajánlott, nem engedélyezett, vagy egyszerűen nem kapcsolható a A járda is... v- Az interneten kialakult vitá- ' bán több hozzászóló nem tudta mire vélni a nemrég bemutatott vá- roslogót. Volt olyan, aki azt nehezményezte, logókészítés helyett miért nem új járdákat építtet inkább a városvezetés. (A magyar nyelvben használatos járda szót nagy valószínűséggel szintén Helmeczy Mihály alkotta - a szerk. megj.). Hírlap, zene, illatszer... A magyar nyelvben Helmeczy Mihálynak köszönhetjük az alábbi szavakat: átalány, ámulat, bankjegy, becsvágy, belügyminiszter, benső, bitorolni, biztosítani, biztosító, bohózat, botbüntetés, buzgalom, csatatér, csendőr, célszerű, célzat, cukrász, dac, dacára, díszlet, dug- árus, egyenérték, egyenruha, életveszély, éljenezni, ellenhatás, ellenjegyezni, emlékszobor, érdemrend, értelmiség, esküdtszék, étlap, fen- ső, fogadalom, forrongani, főnök, gyár, gyorskocsi, haladéktalan, hallgatag, hangverseny, hasbeszélő, hasonmás, helyiség, hervatag, hiányolni, hírlap, hiteljegy, honleány, honosítani, idomár, igény, illatszer, intézkedni, ipar, izomjáradék, kandi, kátyú, kedvezmény, kegyenc, kényelem, kérelmezni, kisajátítani, korelnök, korhatag, korszak, korszerű, körmenet, kötelezvény, következetes, közlemény, közvélemény, külhoni, különc, laktanya, • léghajó, leirat, lény, lényeg, lőszer, magaslat, merénylet, mérleg, műkedvelő, műszerész, műterem, népszerű, néplap, növényzet, nyegle, nyaktiló, ostromzár, óvatos, őrség, páholy, pályatárs, parancsnok, párbeszéd, pártfogolni, pénzügy, pezsgő, rendezkedni, rendszabály, roskatag, röpke, rugalmas, sebész, semleges, sétány, silányitani, sorsjegy, szabadalom, szabatos, szárnysegéd, szelvény, szembesíteni, szenvedély, szerkeszteni, szertár, szigor, színművész, színművészet, szívszorongva, taglejtés, talány, tárca, térdszalag, térkép, testület, tettleg, torlasz, tőkésíteni, törleszteni, vállalat, vázlat, védenc, végrendelet, vérpad, vigalom, záradék, zene. E szavak mellett van még néhány kérdéses is, melynél nem lehet tudni a szó nyelvújító atyjának pontos kilétét. Ilyen például az érv szó is, melyről nem lehet eldönteni, hogy Helmeczy vagy Kazinczy alkotása-e. A divat szó már létezett e korban, de új, mai jelentését ekkor kapta Szemerétől vagy Helmeczytől. A járda, a zárda, a marcona, a tan és a készlet szóról is feltételezhető, hogy Helmeczy képezte őket. (leczo) 117 Ki volt Helmeczy Mihály? Helmeczy Mihály író, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja, a nyelvújítás jelentős alakja Királyhelmecen született 1788. szeptember 27-én. Családi neve Bierbrauervolt, ám a gimnáziumban már Serfőző néven ismerték. Kazinczy Ferenc javaslatára vette fel a Helmeczy nevet. A sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumban és Pesten tanult. 1804-ben, 16 évesen jelentkezett a piarista rendbe, de pappá szentelés előtt kilépett. Később a pesti egyetemen jogot hallgatott. 1817-ben ügyvédi oklevelet szerzett, ám az irodalom, különösen a nyelvújításterén kezdett dolgozni, íróként, fordítóként és könyvkiadóként is tevékenykedett, 1813 és 1816 között az ő felügyelete alatt jelentek meg Dayka Gáborversei, Báróczi Sándor munkái, valamint Berzsenyi Dániel költeményei. Sokat fordított francia, angol, német, spanyol és olasz nyelvből. Fordította Eckartha- usen, Schiller ésTasso munkáit is. A sok idegennel kevert és a kifejezések szegénységével küzdő magyar nyelv csinosításában, s új szavak részint szerencsés, jól sikerült, részint erőltetett, túl merész faragásával fáradozott, sok jó, életrevaló és életben is maradt új szóval és fordulattal gazdagította a nyelvet. Merészsége sok támadásnak és többször igazságtalan és méltatlan gúnynak tette ki a vaskalapos ortodox nyelvészek részéről, s országszerte keringett felőle az ismeretes éle: „Helmeczy, ki a szókat elmetszi". A század első negyedében irodalmi körök befolyásos tagja, a kor nagy íróinak barátja, az ósdiaknak, a Kazinczy iskolája ellenzőinek os- torozója volt. A MagyarTudo- mányos Akadémia pénztárnokává nevezték ki, szavazási joggal is felruházták. Kisfaludy Károly 1830-ban bekövetkezett halála után engedélyt kapottá Jelenkor című politikai lap és melléklete, a Társalkodó kiadására, melyet 17 évig szerkesztett. Ebből gazdagodott meg. Törteién, Pest vármegyében birtokot szerzett és szép kastélyt építtetett. Alap Helmeczy szerkesztése alatt nagy politikai jelentőségre tett szert azáltal, hogy gróf Széchenyi István kizárólagos közegévé választotta és a reformcikkeivel gazdagította. Helmeczy Mihály 1852. december 1-jén Pesten halt meg, ideiglenesen Pesten, a ferences atyák sírboltjában temették el, később pedig-' végakarata szerint-Törteire szállították földi maradványait. Ott ma emlékét egyebek mellett a róla elnevezett utca őrzi. (leczo, wikipedia)
