Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-21 / 219. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2016. szeptember 21.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Választások Jordániában Szíria: vége a tűzszünetnek Az ENSZ segélyszállító teherautóit hétfő este támadás érte az ostromlott Aleppónál Ammin. Parlamenti választások kezdődtek tegnap Jordániában, a választásokon egy évtized óta először indul az ellenzék fő erejét adó Muzulmán Testvériség is. Jordánia alkotmányos, örökletes monarchia, élén az igen széles jogkörrel felruházott királlyal, a parlamentnek korlátozott a jogköre. A mandátumok többségét valószínűleg ez alkalommal is a monarchiához hű üzletemberek és törzsi képviselők szerzik meg. A 8 milliós közel-keleti országban bő 4 millióan jogosultak szavazni. A 23 szavazói körzetben 1252 jelölt indul a 130 képviselői helyért. A képviselőket négy évre választják, 15 mandátumot a nőknek, 9-et a keresztényeknek, hármat a kisebbségeknek, csecseneknek és a cserkeszeknek tartanak fenn. (MTI) Nizzai támadás: 8 embert előállítottak Párizs. Nyolc embert előállított a francia rendőrség a Nizzában 86 halálos áldozattal járó teherautós merénylet elkövetőjének környezetéből hétfő este és tegnap. „Az elkövetővel álltak kapcsolatban. Ellenőrzéseket végzünk és őrizetbe vettük őket. Valamennyien férfiak, francia és tunéziai állampolgárok” - jelezte egy rendőrségi forrás. A nizzai merénylet július 14-én este történt, amikor a tengerparti sétányon nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai Mohamed Lahouaiej-Bouhlel egy teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. (MTI) Újabb palesztin késes támadó Jeruzsálem. Izraeli biztonságiak lelőttek egy palesztin késes támadót Hebron közelében. Egy palesztin késsel rátámadt az ott őrködő katonákra, akik agyonlőtték. Ebből a városból indult útnak a pénteki két gázolásos merénylő, és azóta a hadsereg részleges zárlat alatt tartja a települést. Hétfőn négy merénylet vagy merényletkísérlet történt. A péntek óta kiújult palesztin erőszakhullámban palesztin fiatalok számos merényletet hajtottak végre izraeliek ellen. (MTI) Iraki készülődés Moszul rohamára Kirkuk. Az iraki biztonsági erők a síita milíciák támogatásával támadást indítottak egy, az Iszlám Állam szervezet ellenőrzése alatt álló település ellen, amelynek elfoglalása kulcsfontosságú lenne Moszul felszabadításához. A Tigris folyó nyugati partján, Szalaheddin tartományban fekvő Sarkat város 260 km- re fekszik a fővárostól, Bagdadtól és 80 km-re délre az iszlám szélsőségesek fellegvárától, Moszultól. Ebben a tartományban található a szunnita többségű Tikrít, Szaddám Húszéin volt diktátor szülővárosa, valamint Számárrá is. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Moszkva. Tegnap hajnaltól újra fellángoltak a harcok Szíria több térségében, néhány érával azután, hogy Damaszkusz felmondta az orosz-amerikai tűzsziineti megállapodást. Az ENSZ úgy döntött, minden segélykonvoját leállítja Szíriában, miután hétfőn légitámadás érte egyik gépkocsioszlopát Aleppé környékén. Ismét dörögnek a fegyverek és hullanak a bombák a szíriai polgár- háború leginkább sújtotta nagyvárosában, Aleppóban és környékén, a szíriai légierő támadja a lázadók kezén lévő lakónegyedeket. A SANA szíriai állami hírügynökség szerint az Iszlám Állam fegyveresei újra megpróbáltak elfoglalni egy katonai iskolát a Rákká felé vezető úton, de a hadsereg visszaverte a támadást. Néhány napon belül ez már a harmadik támadás a térségben a hadsereg védvonalai ellen. A szíriai orosz megbékélési központ szerint a kormányhadsereg az orosz légierő támogatásával „szétzúzta a terroristákat, megsemmisítve négy harckocsijukat, három gyalogsági járművüket és kilenc, nagy kaliberű go- lyószórót hordozó gépkocsit”. A szíriai harcokat nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns szervezet szerint Aleppóban, illetve az azonos nevű tartományban 36 ember halt meg amióta véget ért a tűzszünet, és 40-nél több légi csapás érte a várost. Harcokról érkeztek hírek a Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gútából is, ahol a szíriai hadsereg hétfőn átfogó támadást indított néhány órával a tűzszünet felmondása előtt. Tüzérségi robajt lehetett hallani a Homszhoz közeli Talbisahnál is. Az ENSZ segélyszállító teherautóit hétfő este támadás érte Aleppó várostól nyugatra, Urm al-Kubra településnél, ahova 78 ezer ember számára vitt élelmiszert és egészségügyi felszerelést. A vörös félhold egyik munkatársa és több civil meghalt. Az ENSZ a támadást követően úgy döntött, minden segélykonvoját leállítja Szíriában. „Pillanatnyilag nincs pontos elképzelésünk arról, mi történt, de az a döntés született, hogy egyelőre szünetelnek a konvojok humanitárius műveletei” - hangsúlyozta Jens La- erke, a világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) A segélyeket szállító 31 teherautóból 18 kiégett a támadásban (TASR/AP) szóvivője, aki egyúttal a történtek kivizsgálását sürgette. A Törökországból érkezett humanitárius konvojt alkotó 31 teherautóból 18 megrongálódott a légitámadásban. Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke kijelentette, hogy a segélykonvoj elleni csapás a nemzetközi jog egyértelmű megsértése volt, elfogadhatatlan, és súlyosan akadályozhatja a humanitárius munkát Szíriában. A Kreml szóvivője, Dmitrij Pesz- kov elmondta, az orosz hadsereg kivizsgálja az ENSZ-konvoj elleni támadást. Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője közölte, hogy nem az orosz és nem is a szíriai légierő mért csapást a segélykonvojra. John Kirby, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Washingtont felháborították a történtek, és az ügyet közvetlenül Moszkvával kívánja megtárgyalni. New York: táliboknál járt a robbantó Elutasítják a kötelező kvótát Vádat emeltek a New Yorkban és a szomszédos New Jersey államban elkövetett robbantások gyanúsítottja, Ahmad Khan Rahami ellen. New York. A 28 éves, afgán születésű, de amerikai állampolgárságú férfi hétfőn elfogásakor tűzharcba keveredett rendőrökkel, és meg is sebesítette őket, ezért egyelőre nem terrorista cselekmények elkövetésével, hanem rendőrgyilkosság kísérletével vádolják. Szombat este Manhattan előkelő Chelsea negyedében pokolgép robbant, 29 ember sebesült meg. A hatóságok látókörébe került Rahaminak feltehetően köze volt a korábban a New Jersey állambeli Seaside Parkban történt robbanáshoz is. Ez utóbbi helyszínen egy jótékonysági futóverseny előtt robbant fel egy csőbomba, az eseményt lemondták, a robbanásban senkinek sem esett baja, de a helyszínen három további fel nem robbant pokolgépet találtak. Emellett nyomozás folyik egy New Jersey-i vasútállomáson talált, robbanószereket tartalmazó hátizsák, valamint a chelsea-i robbanás helyszínétől nem messze talált, távirányításos, fémhulladékkal megrakott, fel nem robbant ún. kuktabombák ügyében is. Hasonló eszközt használtak a 2013. áprilisi bostoni maratonon elkövetett robbantásnál is, amelyben hárman meghaltak. A nyomozószervek a robbantásokkal összefüggésben sok mindenre fény derítettek, de vannak még tisztázatlan dolgok is. Például az, hogy mi volt a robbantások indítéka, mit akart elérni velük a merénylő, s van-e kapcsolata az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel. William Sweeney, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) helyi vezetője úgy nyilatkozott, a nyomozók nem találtak arra utaló jelet, hogy Rahami egy New York környékén tevékenykedő terrorista sejt tagja volna. A CNN forrásai szerint 2011-ben Rahami több hetet töltött az afganisztáni Kandahárban és a pakisztáni Kvettá- ban. A pakisztáni tálibok egyik erősségének tartott városban elvett egy pakisztáni nőt. Visszatérése után külön átvilágításon esett át, amiért olyan területen járt Pakisztánban, ahol a tálibok jelen vannak. 2013 áprilisában Rahami visszament Pakisztánba, és egészen 2014 márciusáig ott is maradt. Donald Trump republikánus elnökjelölt szerint a merénylő „fantasztikus kórházi ellátásban részesül, a világ legjobb orvosai gondoskodnak róla. Talán még szobaszerviz is jár neki, így megismerheti, milyen is az országunk”. (MTI, index) Budapest. A magyarok 72%-a elutasítja a menedékkérők uniós államok közötti automatikus szétosztását. A válaszadók 78%-a nemmel, 3%-a igennel voksolna az október 2-i népszavazáson - derül ki a Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásának eredményeiből. Akik nemmel szavaznának, azok a döntésüket főleg szuverenitási megfontolással indokolták: 61%-uk szerint a magyar nép joga eldönteni, kivel kíván együtt élni. A betelepítést pártolók szűk táborának 36%-a bár nem ért egyet a brüsszeli javaslattal, a kormány politikáját sem fogadja el. A megkérdezettek 78%-a úgy gondolja, hogy az európai merényletek mögött inkább szervezett bűnelkövetői csoportok tagjai állnak, mintsem magányos merénylők. (MTI) Legalább 17-en életüket vesztették hétfőn a rendőrség és az államfő ellen tüntetők összecsapásában a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában - a halálos áldozatok közül hárman rendőrök, tizennégyen civilek voltak. A tüntetés Joseph Kabila elnök ellen irányul, aki állítólag igyekszik elhalasztatni az eredetileg novemberre tervezett elnökválasztást. Tegnap felgyújtották a legnagyobb kongói ellenzéki párt, az Unió a Demokráciáért és a Társadalmi Haladásért (UDPS) kinshasai székházát. (TASR/AP) Migránsügyi egyeztetés New York. Az ENSZ New York-i magas szintű menekültügyi nemzetközi konferenciáján hétfőn este közös nyilatkozatot fogadtak el a humanitárius segítség növeléséről és jobb összehangolásáról. Bán Ki Mun, a leköszönő ENSZ- fötitkár áttörésnek minősítette a 193 ENSZ-tagállam képviselője által aláírt deklarációt, amely alapvetően általánosságokat fogalmaz meg a menekültek megsegítésének elveiről, de kevés konkrétumot tartalmaz, és a benne foglaltak nem is kötelező érvényűek. Az egynapos csúcskonferencia újdonság volt annyiban, hogy történetében először a világszervezet most rendezett először ilyen témával foglalkozó konferenciát. A kínai kormányfő, Li Ko-csiang bejelentette, hogy országa további százmillió dollárt ajánl fel a menekültválság enyhítésére. Jean- Marc Ayrault francia külügyminiszter az elhúzódó kongói válságra és annak a migránshelyzet súlyosbodását előidéző következményeire figyelmeztetett. Az elemzők azonban inkább a tegnap a washingtoni Fehér Házban tartott menekültügyi tanácskozástól várnak több konkrétumot. Annak a találkozónak Barack Obama elnök a házigazdája, ám csak néhány ország képviselőit hívták meg: Kanada, Svédország, Németország, Jordánia, Etiópia és Mexikó képviselője volt jelen. A menekültválság egyébként az ENSZ-közgyűlés most kezdődő ülésszakának szintén fontos témája, elsősorban a szíriai helyzettel összefüggésben. (MTI)
