Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-20 / 218. szám, kedd

Í16 SZINFOLK ■ 2016. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com Nyékvárkonyban találkoztak az Ifjú Szivek egykori tagjai Júniusban baráti üdvözlésektől és felidézett régi emlé­kektől volt hangos a nyékvárkonyi kul- túrház nagyterme. Itt rendezték meg az Ifjú Szivek harmadik országos találkozóját. /j ŕ W Ifjú Szivek ta- /% m valy ünnepelte JL B> Jľimegalakulá­sának hatvanadik évfordulóját. A hat évtizedes fennállás alatt több generáció váltotta egymást a tánc- ejgyüttesben és az énekkarban. Életre szóló barátságok szövődtek és házasságok köttettek a szivekes táncosok és énekesek között. A temérdek együtt töltött idő, a próbák, a hazai és külföldi turnék számtalan élménnyel gazdagították a csapatot, amelynek tagjai szívesen emlékeznek vissza az együtt töltött időre. „Összejövünk, beszélgetünk, albumokat nézegetünk” - mond­ta dióhéjban a találkozóról Fekete János szervező. Legutóbb tíz évvel ezelőtt szerveztek ilyen nagyszabá­sú találkozót az együttes tagjai, a társulat fennállásának 60. évfordu­lója alkalmából megrendezett gála­esten láthatták egymást az egykori tagok. ,Az ünnepségen felmerült az ödet, hogy újra megszervezzük a nagy találkozót, körülbelül hetve­nen jöttünk most össze Pozsonytól egészen Párkányig” - folytatta a szervező. Molnár Rozália szervező elmondta, az első találkozót Po­zsonyban tartották, a másik kettőt Nyékvárkonyban. „Az ünnepségre készülve a próbák alatt gyors volt a tempó, a fogadáson alig beszél­gettünk” - indokolta az összejö­vetel megszervezését Molnár Ro­zália. Több generáció találkozott a nyékvárkonyi kultúrházban, voltak olyanok, akik nem ismerték egy­mást, mert nem egy időben tán­coltak vagy énekeltek a Szivekben, néhány perc alatt mégis családias légkör alakult ki a teremben, kéz­ről kézre jártak a sokéves emléke­ket őrző fotóalbumok, egymásra találtak a rég nem látott ismerő­sök. ,A többséggel harminc éve nem találkoztam, mégsem okozott gondot, hogy felismerjük egymást” - mondta Vajda Géza, aki 1970 és 1984 között volt az Ifjú Szivek énekese és segédkarnagya Kovács Kálmán mellett. Főiskola = Ifjú Szivek .Amikor elkezdtem a főiskolai ta­nulmányaimat, beléptem a Szivek énekkarába. 1967-től húsz évig énekeltem” — vázolta szives életút­ját Muzsik Katalin. „Zenészként azt csináltam, amit szerettem, és amit az iskolában tanultam. A kóruséneklés gazdagította a vi­lágképemet” - tette hozzá Vajda Géza. Később segédkarnagyként tevékenykedett a kórusban, beta­nította és beénekeltette a szólamo­kat, vezényelte is az énekkart. Mu­. % '■ A régi albumok sok kincset rejtenek Másodszor találkoztak Nyékvárkonyban az egykori szivekesek (A szerző felvételei) » Az egykori tagok a kül­földi turnékra és a hazai kőrútokra emlékeztek vissza a legszívesebben. zsik Katalin elmondta, a hatvanas évek és a nyolcvanas évek közötti időszakban szerepeltek a legtöbb hangversenyen. ,Az akkori tagok közül néhányan még ma is össze­járunk. Sajnálom, hogy már nincs meg az énekkar” - folytatta Muzsik Katalin. Egy másik élet Az egykori tagok a külföldi turnék­ra és a hazai körutakra emlékeztek vissza a legszívesebben. ,A hetve­nes évek elején Szlovákia-szerte, a magyarlakta vidékeken is gazdag szövetkezetek voltak, az előadások után mindig megvendégelték a táncosokat, énekeseket. 1974-től a nyolcvanas évek elejéig szinte évente jártunk Nyugat-Európába egy hónapos körutakra. Voltunk Svájcban, Hollandiában és Nyu- gat-Németországban” - nyilatkoz­ta Mészáros András, aki 1969-től 1984-ig táncolt a Szivekben, a tánckarban ismerte meg a feleségét is. Egybekelésük volt a 102. házas­ság az Ifjú Szivekben. „Nagyon ér­dekes élményekkel gazdagodtunk. A normalizáció időszakában Cseh­szlovákia alvó ország volt. A nyuga­ti világban tett látogatás pofonként ébresztett rá bennünket arra, hogy másként is lehet. Nekünk, akik ekkor voltunk a Szivek táncosai vagy énekesei a külföldi fellépések lehetőséget adtak egy másik élet elérésére” - közölte Mészáros And­rás. A résztvevők szerint akkoriban valóban összetartó volt a csapat, a többhetes turnékon kívül minden hétvégén együtt álltak színpadra. Rezdülésekből és gesztusokból is értették egymást, ez az erő külön­leges kapcsolatot alakított ki a ta­gok között, akik ma is jó barátként ölelik meg egymást a találkozókon. Az öltözőben eltűnik a kor Az Ifjú Szivek 60. jubileumi gála­műsorában felléptek az egykori tán­cosok is. Néhányan azt vallják, hogy a tánc és az éneklés olyan, mint a bi­ciklizés, nem lehet elfelejteni. Fekete János elmondta, miután kilépett az énekkarból, néha visszatért egy-egy fellépésre, mert a miséket nem le­hetett elfelejteni. Az öltözőben min­denki újra tizen-huszonéves suhanc- cá változik. Hiába a kor, ha táncról van szó, a 60-70 éves egykori tagok is úgy ropják, mintha most állnának először színpadon. .Amikor be­ülünk az öltözőbe, elfelejtjük, hány évesek vagyunk, és visszajönnek a régi emlékek: egy önálló, autonóm világ, amelyben jó volt élni” - zárta Mészáros András. A nyékvárkonyi összejövetelen Érsek Rezső és a dunaszerdahelyi Szent György volt a meglepetés­vendég. A szívélyes köszöntés előtt már előkerültek a kincseket őrző régi albumok. A modern techniká­nak köszönhetően az egykori tagok CD-n és DVD-n is hazavihették az ikonikus fellépések felvételeit, a rögtönzött kiállításon valamikori plakátok és évkönyvek hirdették a nagy múltú csoport még nagyobb sikereit. Zsibongó, kacagó társasá­got hagytunk a nyékvárkonyi kul­túrházban, semmi nem utalt arra, hogy a vendégek többsége túl van az ötödik X-en. Az állítás, amely szerint eltűnik a kor, nemcsak az öltözőkre, hanem az együtt töltött időre is igaz lehet. Bartalos Éva Szerkeszti: Grendel Ágota. Levélcím: Színfolk, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/59 233 442, e-mail: agota.grendel@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents