Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-20 / 218. szám, kedd
2 KOZELET 2016. szeptember 20.1 www.ujszo.com Megmentőnek tekinti magát a Smer Sokak szerint Pavol Paškától a decemberi tisztújító kongresszuson végleg megválna a Smer, ezért is meglepő, hogy őt bízták meg a párt ideológiai iránytűjének kidolgozásával (Somogyi Tibor felvétele) FINTA MÁRK Csak mi tudjuk megvédeni az országot, nem holmi félőrültek, széisőségesek és politikai kalandorok - ilyen, és ehhez hasonló tézisekkel készül a Smer a hétvégi programkonferenciájára. Az ideológiai iránytű szerint az ellenzéki, nem standard pártok és a jobboldali sajtó gyűlöletet kelt. A programtéziseket tartalmazó dokumentum a hétvégén szivárgott ki a sajtóba, a SITA hírügynökség és a Denník N is közölt belőle részleteket. A téziseket a párt tagjai hétfőig véleményezhették. A munkaanyagot Pavol Paška, a Smer alel- nöke dolgozta ki, aki Ľuboš Blahát, a párt parlamenti képviselőjét hívta segítségül. Ľuboš Blaha nyíltan marxista filozófus és politológus, nem a párt tagja. Paška a Smer kassai erős embere volt, ám a CT-botrány után, melybe belekeveredett, a háttérbe szorították. A sajtó és az elemzők jó ideje úgy vélik, posztja a Smer elnökségében már csak formális, és a decemberi tisztújító közgyűlésen megválnak tőle - így némiképp meglepő, hogy őt bízták meg a párt ideológiai iránytűjének kidolgozásával. A gonosz kalandorok A munkaanyag bevezetése szerint a közéletben jelenleg a szélsőséges és fanatikus konzervatív nacionalizmus és az ugyanilyen minőségű kozmopolita liberalizmus harcol egymással, ám egyik sem jelent alternatívát. Paška és Blaha szerint a szociális demokrácia mindig a szélsőségek ellen harcolt, és Smer jelenleg az egyetlen szélsőségek nélküli lehetőség. Szembeállítva a Smert korábbi jobboldali kormányokkal, azt állítják, hogy a párt pótolhatatlan politikai erőt jelent, és céljuk, hogy a leggyengébbekért harcoljanak. Példaképként két politikust említ a dokumentum: Emanuel Lehockýt, a múlt század elejének legjelentősebb szociáldemokrata politikusát, illetve Alexander Dubčeket, az „emberarcú szocializmus” megteremtőjét. A párt fő ideológiai üzenete ennek nyomán az „emberarcú szociáldemokrácia” lesz, mivel az „emberi arc valahogy eltűnőben van a brüsszeli kávéházakban, és absztrakt elvekkel, valamint az egyszerű emberek megvetésével váltják fel”. A készítők komplex „ellenségképet” is alkottak: A Smer ellenfeleinek a politikai kalandorokat, félőrülteket, utcai demagógokat és populistákat tekintik, akik „a politikusok lakhelye elé uszítják szimpatizánsaikat”. Kiemelt figyelmet fordítanak a jobboldali sajtónak is, mely szerintük felfújja a botrányokat, mert az a feladata, hogy gyengítse az államot, hogy az aztán ne tudjon segíteni a gyengéken, és ne tudja féken tartani a pénzügyi csoportokat. A szlovákok az elsők Irányultsága miatt a pártot saját EP-képviselője, Boris Zala is támadja, mondván, a Smer nemzeti konzervatív irányba indult el, és nem a liberálisok, balliberálisok és valódi szociáldemokraták felé. A munkaanyagban azonban a készítők leszögezik, a párt képes egyszerre szociáldemokrata és nemzeti is lenni, nem éreznek összeférhetetlenséget a baloldal és a nemzet között. Azt állítják, Szlovákia törékeny, ezért meg kell védeniük. Ezzel példálóznak a menekültkérdés témakörét tárgyalva is. „Előbb Szlovákia, és csak aztán a menekültek” - írj a Paška és Blaha hozzátéve, szolidaritást éreznek a menekültekkel, ám nem lehetnek gyengék a menekültválság idején, és nem engedhetik meg senkinek, hogy megkérdőjelezze a szlovák államiság alapjait. „Értékeink védelme fontosabb, mint a mul- tikulturalizmus” - teszik hozzá. Szociáldemokrácia? Ján Baránek politikai elemző lapunknak azt mondta, ilyen ideológiai iránytűre nincs minden pártnak szüksége, nem jelentenek semmi kötelezőt, néhány gondolat azonban felbukkanhat a párt programjában. A Smer ugyan hangsúlyozza szociáldemokrata mivoltát, ám tetteiben inkább konzervatív, semmi köze a valódi szociáldemokráciához - mondta a szakértő, aki szerint ezek a tézisek a párttól tapasztaltakhoz képest tulajdonképpen nem tartalmaznak semmi újat. A vasúti tragédiák többségét sofőrök okozzák Egy vonat féktávolsága akár az ezer métert is elérheti, a mozdonyvezetők gyakran nem tudják megakadályozni a tra(Ján Kroélák felvétele) Procházka távozóban Pozsony. Radoslav Procházka elegánsan és végleg távozhat a hazai politikai palettáról, a Bírói Tanács ugyanis őt jelölte az Európai Unió Törvényszékének egyik bírájává. A titkos szavazáson a 17 jelenlevő bíró közül tízen Procházka jelölését támogatták. Ivan Ruman, a másik induló, aki egyben a Legfelső Bíróság bírája, mindössze négy támogató szavazatot kapott. Radoslav Procházka a poszt iránti érdeklődését azzal indokolta, hogy hosszabb ideje foglalkozik az európai jogrenddel és bírósággal. Ugyanakkor tudatosítja, hiányosságnak számít, hogy nincs bírói gyakorlata. Igor Burger, a BT egyik tagja azt kérdezte Procházkától, hogy akkor is megmérettetné-e magát a törvényszéki posztért, ha sikeres lenne a hazai politikában. A képviselő azzal védekezett, hogy a sajtó gyakran elferdíti a valóságot. „A bírót nem csak szakmai rátermettsége teszi bí- rává” - jelentette ki Jozef Vo- zár, aki már a meghallgatás előtt nyíltan kijelentette, hogy a titkos szavazás során nem támogatja Procházka jelölését. A képviselő szerint a luxemburgi testület fel tudja mérni, hogy alkalmas-e a posztra. A luxemburgi testület utasított már el jelöltet politikai múltja miatt, de az ellenkezőre is van példa. Procházka képviselői mandátumáról csak azt követően mondana le, miután a luxemburgi törvényszék teljes jogú bírája lett. ' (le) DEMECS PÉTER Leggyakrabban a sofőr lelkivilágában keresendő az oka annak, miért hajt át piros lámpánál egy vasúti átjárón. Ezeknek a szabálysértéseknek csupán minimális részét okozza figyelmetlenség, a többség tudatos kihágás. Pozsony. A hatóságok szerint nyilvánvaló, hogy a múlt pénteki, 33 sérültet követelő vonatbalesetet Nagymegyeren a cseh kamionsofőr okozta. Saját bevallása szerint a szemébe sütő nap elvakította, ezért nem látta a piros jelzőfényt, a hangjelzést pedig nem hallotta. Azon az átjárón 1997 óta ez volt az ötödik baleset, mindegyik a gépjárművezető hibájából történt. Garamszócs emléke Több mint hét évvel ezelőtt egy busz és vonat ütközése 12 ember életébe került Garamszécsen (Polomka). A mozdonyvezetőnek nem volt esélye, a vasúti átkelőn álló busz közepébe ütközött 70 km/órás sebességgel. Az ügyben indított bírósági eljáráson beigazolódott, hogy a tragédiát a busz sofőrje okozta. Az érintett vasúti átjáró, mivel kevés vonat és gépjármű közlekedett arra, fényjelzéssel és sorompóval sem volt bebiztosítva, a bíróság szerint viszont a sofőr észrevehette volna a közeledő vonatot, ha megáll a sínek előtt és körülnéz. „A sofőrnek ilyen átjáró előtt kötelessége megállni a gépkocsival és megbizonyosodni arról, hogy jön-e vonat” - nyilatkozta lapunknak Martina Pavlíková, a Szlovák Vasutak (ŽSR) szóvivője. gédiát A múlt pénteki nagymegyeri baleset körülményei ugyan részben eltérőek, a hibás viszont mindkét esetben feltehetően ugyanaz: egy figyelmetlen vagy arrogáns sofőr. Pavlíková szerint érthetetlen, miért hajtanak át a vasúti átjárón, ha villog a piros fényjelzés. „Munkatársaink az átjárók biztonsági ellenőrzései során is gyakran szemtanúi ilyen súlyos szabálysértéseknek. Nemegyszer hajtanak át úgy a sofőrök, hogy villog a piros fényjelzés, és akad olyan sofőr is, aki megelőzi az átjáró előtt várakozó autókat, vagy nem lassít le az előírt sebességre” - mondta Pavlíková. A ZSR adatai szerint az elmúlt öt évben a vasúti átjárókon történt baleseteket kizárólag a sofőrök okozták. Amikor a bírság sem segít Közlekedésbiztonsági szakértők szerint egy normálisan gondolkozó sofőr nem hajt át a piroson, akár kereszteződésről, akár vasúti átjáróról beszélünk. Ha valaki ilyen szabálysértést követ el, az az esetek többségében szeret kockáztatni, s a szabálysértést egyfajta adrenalinsportként kezeli. Ján Bazovský közlekedésbiztonsági szakértő szerint ezért a bírság sem mindig segít, ugyanis akik szeretnek kockáztatni, azokat a bírság nem érdekli. „A sofőröknél a legrosszabb kombináció az agresszivitás és arrogancia. A gazdag sofőröket a magas bírság sem rettenti el, élvezik azt az érzést, hogy egy súlyos szabály- sértést is el tudnak intézni a bírság kifizetésével” - állítja Bazovský. Az ilyen sofőröknek büntetésül inkább a gépjárművezetéstől való eltiltást vagy a gépjármű elkobozását javasolná. A nagymegyeri vonatbaleset okaira csak vizsgálat adhat egyértelmű választ. Felmerül például a kérdés, hogy ha a kamion sofőrje nem is látta a fényjelzőt, miért nem hallotta a hangjelzést, amely szintén figyelmeztetett a vonat közeledésére, s amelynek hangját még bekapcsolt rádió mellett is hallani kellene. Hasonló baleseteknél a sofőrök másik gyakori magyarázata, hogy az autójuk egyszerűen leállt a vasúti átjárón. Pavlíková szerint a lámpával védett vasúti átjárókon a sofőröknek a fény- vagy hangjelzéshez kell igazodniuk, s ha nem biztosak abban, hogy világít-e a piros, akkor inkább álljanak meg, és úgy ellenőrizzék. „Ha a figyelmeztetést félvállról veszik, s ráhajtanak az átjáróra, sokat kockáztatnak. Gyorsaságtól függően egy szerelvénynek akár ezer méterre is szüksége lehet, míg megáll” - fűzte hozzá a ŽSR szóvivője.
