Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-17 / 216. szám, szombat
8 KÜLFÖLD 2016. szeptember 17. | www.ujszo.corrt RÖVIDEN Elhunyt Ciampi volt olasz államfő Választások Oroszországban Megtartja pozícióját a Vlagyimir Putyin elnök mögött álló Egységes Oroszország párt Róma. Elhunyt 95 éves korában Carlo Azeglio Ciampi volt olasz államfő, korábbi miniszterelnök, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy országa csatlakozzon az eurózónához. Ciampi 1999 és 2006 között volt Olaszország elnöke, 1993 áprilisa és 1994 májusa között a szakértői kormány miniszterelnöke volt. Emellett 14 évig állt az olasz jegybank élén, 1979-től 1993-ig. Pályafutása során volt költségvetési miniszter, belügyminiszter és a kulturális tárca vezetője is. Ciampit mértéktartás jellemezte, kerülte a szónoklatokat, a fényűzést, a harsány társasági életet. (MTI) Palesztinok merónyletkísórletei Jeruzsálem. Ciszjordániában, a Hebron melletti útkereszteződésnél lelőttek egy palesztin férfit, aki a biztonságiak szerint autójával nagy sebességgel az ott álló izraeli civilek felé hajtott. Ez már a második merényletkísérlet volt tegnap. Egy palesztin férfi és egy nő ült a kocsiban, akikre az útelágazásnál őrködő izraeli katonák rálőttek. A járművet vezető férfi a helyszínen belehalt lőtt sebeibe. Szintén kórházba vittek három izraeli tizenévest, akik a közeledő autó elől menekülve könnyebben megsérültek. Egy órával korábban Jeruzsálemben lelőttek egy jordániai állampolgárságú palesztin fiatalembert, aki az óvárosból, késsel a kezében a Damaszkuszi Kapunál álló határőr katonák felé futott. (MTI) Öngyilkos merénylő ölt egy mecsetben Pesavar. Felrobbantotta magát egy öngyilkos merénylő az északnyugat-pakisztáni törzsi területeken lévő Paidzsi Kán település egyik mecsetjében, legalább 30-an életüket vesztették, a mecset a robbanás következtében ráomlott a hívekre. A pakisztáni törzsi területek az iszla- misták melegágyának számítanak, dacára annak, hogy az isz- lámábádi vezetés 2014júniusától kiteijedt katonai műveleteket indított a térség szélsőségesektől való megtisztítása érdekében. Evekig itt rejtőztek ugyanis az al- Kaida terrorhálózat és a pakisztáni tálibok fegyveresei. (MTI) Iszlamista zászló Koszóvóban Pristina. Az Iszlám Állam terrorszervezet zászlaját tűzték ki ismeretlen elkövetők egy pristi- nai közlekedési lámpára. Ä zászlót járőröző rendőrök vették észre a koszovói főváros egyik, északi részen fekvő utcájában. A térfigyelő kamerák felvételei alapján három férfi akasztotta ki a zászlót a lámpára. A koszovói belügyminisztérium szerint idén egyetlen koszovói polgár sem csatlakozott az Iszlám Állam soraiban harcoló zsoldosokhoz, viszont a korábban csatlakozot- tak közül jelenleg is kb. 70-en tartózkodnak a térségben. (MTI) Választási kampányfinis Szentpéterváron. Elcsalhatják a voksokat. (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Várhatóan nem hoz drámai változást az orosz szövetsági aisóház (Állami Duma) holnapi újraválasztása: a felmérések szerint a törvényhozásban magabiztosan megtartja domináns pozícióját a Vlagyimir Putyin elnök mögött álló Egységes Oroszország párt. Az Állami Duma 450 új képviselőjét választják újra ezen a hétvégén; a ház tagjainak felét a hagyományos módon, országos pártlistáról, a másikat pedig az idén újból bevezetett egyéni körzetek alapján. Az állami Összoroszországi Közvéleménykutatási Központ (VCIOM) e heti felmérése szerint a dumában csak az eddigi parlamenti pártok, vagyis az Egységes Oroszország mellett Vlagyimir Zsirinovszkij liberális demokratái - ők költöttek a legtöbbet a kampányra Gennagyij Zju- ganov kommunista pártja és a szocialista Igazságos Oroszország párt alakíthat majd ismét frakciót. Ez utóbbi politikai erőnél azonban kétséges, hogy végül sikerül-e átlépnie az ötszázalékos küszöböt. A parlamenten kívüli, egymással is rivalizáló, nyugatos, liberális parlamenti pártok, a Jabloko és a Népi Szabadság Pártja (Pamasz) vezetői más mérésekre hivatkozva, nyilatkozataikban reményüket fejezték ki, hogy ők is képesek lesznek majd frakcióalakításra, ennek azonban kevesen adnak hitelt. Az idei parlamenti választásokra 14 párt tudott országos listát állítani. A várakozások szerint az egyéni körzetekben elért eredmények alapján összesen talán kilenc pártnak lesz képviselője a dumában. Ugyancsak vasárnap választják meg 39 régió képviseleti szerveit, az Oroszországi Föderációt alkotó 85 entitás közül hétnek a vezetőjét, valamint mintegy 5 ezer önkormányzatot. Az összesen 38 ezer mandátumért több mint 103 ezer jelölt indul 49 párt és hat társadalmi szervezet képviseletében. Az oroszországi politikai kurzus az előrejelzések szerint a választásokat követően is stabil marad: az orosz igazságügyi minisztérium által a minap külföldi érdekek képviselőjének (külföldi ügynöknek) minősített független Levada Központ legfrissebb mérése szerint az oroszoknak mindössze 18 százaléka lenne hajlandó utcai megmozdulásokra az életszínvonal zuhanása miatt. Politikai okokból pedig csak 15 százalék lenne hajlandó demonstrálni. A választási kampány finisében Alekszej Navalnij ellenzéki blog- ger, a Korrupcióellenes Harc Alapítványának vezetője a YouTube vi- deomegosztón légi felvételeket hozott nyilvánosságra egy Plesz város környéki, Volga-parti, 80 hektáros luxusuradalomról. Állítása szerint a 25-30 milliárd rubelt (kb. 335 millió euró) érő, minden igényt kielégítő birtok de facto Dmitrij Medvegyev miniszterelnöknek, az Egységes Oroszország listavezetőjének a „nyaralója”, noha annak tulajdonjoga hivatalosan alapítványról alapítványra szállt. Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke, korábbi emberjogi biztos, felajánlotta lemondását arra az esetre, ha - mint ahogy öt évvel ezelőtt történt - ismét elcsalnák a parlamenti választásokat. „Sem a lányom, sem a rokonaim nem költöznek sem Nagy- Britanniába sem az Egyesült Államokba” -mondta Pamfilova. „Ez az én országom, azt akarom, hogy normálisan lehessen itt élni” - szögezte le könnyek között, majd elhagyta a sajtótájékoztatót. A 2011-ben, amikor még Vlagyimir Csurov állt a választási felügyelet élén, a sorozatban elkövetett csalások az évtized legnagyobb kormányellenes tüntetéseit váltották ki Oroszországban, amire a hatalom megtorlásul a vezető ellenzéki aktivisták ellen lefolytatott bírósági eljárásokkal reagált. Belgiumi letartóztatások Véreskezű Duterte elnök Tegnap több házkutatást tartottak terrorizmus gyanúja miatt, és két embert őrizetbe vettek a belga hatóságok. Brüsszel. A nyomozók Brüsszel két negyedében, illetve Liége-ben tartottak házkutatást, majd terrorszervezetben való részvétel gyanúja miatt ezt követően kihallgattak három embert, akik közül kettőt őrizetbe vettek - tájékoztatott a Le Soir című belga napilap. A szövetségi ügyészség azt közölte, hogy a bíróság hamarosan dönteni fog az érintettek előzetes letartóztatásáról. Sajtóhírek szerint a gyanúsítottak egyike egy 28 éves férfi, aki rendkívül aktív volt a dzsihádisták által előszeretettel használt, titkosított, Telegram nevű üzenetküldő szolgáltatáson, ahol jelezte, hogy merényletet készül elkövetni. Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson is terrortámadást hajtottak végre, 32 ember halálát okozva. Belgiumban a hatóságok még mindig hármas, azaz súlyos fokozaton tartják az ország terrorkészültségi szintjét. (MTI) Manila/New York. Független vizsgálatot sürget a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a Fülöp-szigeteki elnök polgármestersége idején működő állítólagos halálosztag ügyében. A New York-i szervezet követelésének előzménye, hogy a Fülöp-szigeteki szenátus csütörtöki meghallgatásán egy korábbi halálosztag tagja, Edgar Matobato vallott arról a mintegy ezer, davaói gyilkosságról, amelyeket a bűnözés elleni küzdelem jegyében követtek el Rodrigo Duterte jelenlegi államfőnek, az 1,6 milliós nagyváros akkori polgármesterének utasításai alapján. A vallomás szerint közvetlenül Duterte kezéhez is vér tapad, a több mint két évtizedig Da- vao élén álló Duterte ugyanis saját kezűleg ölte meg az igazságügyi minisztérium egyik tisztségviselőjét. Matobato 1988 és 2003 között volt a davaói halálosztag tagja, és mint mondta, ő maga nagyjából 50 emberrel végzett. Dutertejúnius 30- i hivatalba lépése óta több mint kétezer embert gyilkoltak meg a délkelet-ázsiai szigetországban a kormány által meghirdetett drogellenes háború keretében. (MTI) Julian Assange hajlandó feladni magát Kurd oldalon elesett amerikaiak Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója felajánlotta, hogy feladja magát az Egyesült Államoknak, ha Barack Obama amerikai elnök megkegyelmezne informátorának, Bradley Manningnek. Stockholm/Washington. A CNN hírtelevízió szerint a WikiLeaks ilyen értelmű üzenete jelent meg a portál Twitter-oldalán. „Ha Obama kegyelemben részesíti Manninget, Assange beleegyezik abba, hogy amerikai börtönbe menjen, annak ellenére, hogy ez egyértelműen törvénytelen” - olvasható a Twitter- feljegyzésben. Assange ügyvédje, Barry Pollack megerősítette a CNN- nek, az ügyletnek része lenne Man- ning szabadon engedése. Az amerikai igazságügyi minisztérium közölAssange alkut kötne (TASR/AP) te, hogy nem kapott semmilyen hivatalos ajánlatot Assange-tól. Bradley Manninget 2013-ban ítélték 35 évi szabadságvesztésre, mert átadott a WikiLeaksnek 750 ezer titkos katonai és diplomáciai dokumentumot és videofelvételt. Jelenleg egy kansasi katonai börtönben raboskodik. Julian Assange jelenleg Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik. A latin-amerikai ország negyedik éve biztosít neki ott politikai menedéket. Svédországban szexuális erőszak miatt folyik ellene eljárás. Assange elutasítja a vádakat, és úgy véli, ha elutazna Svédországba, az ottani hatóságok kiadnák őt az Egyesült Államoknak, ahol a titkos iratok kiszivárogtatása miatt halálra ítélnék. Assange ellen európai elfogatóparancs van érvényben, ezért ha elhagyná a követség épületét, azonnal letartóztatnák. A stockholmi fel- lebbviteli bíróság tegnap úgy döntött, hogy nem vonja vissza a 2010- ben kiadott európai elfogatóparancsot Julian Assange ellen. (MTI) Denver. Hazaszállították Szíriából az Egyesült Államokba a kurd Népvédelmi Egységek tagjaként az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcoló 3 amerikai holttestét. Levi Shirley és Jordan Mac Taggart Colorado államból, míg William Savage Marylandből származik. Egyikük sem lépett be soha az amerikai hadseregbe, most mégis a hősi halottakéhoz hasonlóan vettek tőlük végső búcsút. A tisztelet- adás jeleként a családok olyan amerikai zászlót kaptak ajándékba, amely az amerikai kongresszus felett lobogott. „Bár nem a fegyveres erők tagjaként harcoltak, ők amerikaiak voltak, és amerikaiként a mi felelősségünk az, hogy hazahozzuk a fiatalokat” - hangsúlyozta Ed Perlmutter kongresszusi képviselő. (MTI)
