Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-14 / 214. szám, szerda
2 I KOZELET 2016. szeptember 14.1 www.ujszo.com Geist: nem az EU kommunikációja a rossz EURÓPSKY PARLAMENT Informačná kancelária na Slovensku Palisády 29 811 06 Bratislava epbratislava@europarl.europa.eu www.europskyparlament.sk Radovan Geist (Képarchívum) LAJOS P. JÁNOS Pénteken európai uniós csúce lesz Pozsonyban, amelyen a 27 uniós tagállam - Nagy- Britannia kivótelóvel - vezetője vesz részt. A tóma az unió jövője. Radovan Geist uniós szakértőt a csúcs várható eredményeiről kérdeztük. Milyen témákban tud majd egyezségre jutni a 27 tagállam vezetője? Nem hiszem, hogy az eredmény valamilyen konkrét egyezség lesz konkrét témákban. Inkább csak vita lesz több kérdéskörben. Ezek egyike az unió védelmének kérdése, de szóba kerülnek majd az eurózóna problémái, a menekülthelyzet és a brexit következményei is. Nem hiszem, hogy politikai nyilatkozaton kívül másra számíthatunk. Az unió védelmének erősítése kérdésében van esély arra, hogy döntenek egy közös katonai erő felállításáról? Nem hiszem, hogy ennek a csúcsnak ilyen konkrét eredménye lesz, de biztosan megvitatják ezt is. Viszont az unióban már legalább 1999 óta szó van saját védelmi erő kiépítéséről. Már több kezdeményezés volt, a legutóbbi az úgynevezett battle gro- ups, amelyeket egyes tagállamok vagy tagállamok csoportjai hozhatnak létre. Ezeket mindenekelőtt az unión kivüli válsággócokban vethetnék be. Ez egy konkrét döntés, amely már az asztalon van. A megbeszélés során várhatóan erre építenek majd, például olyan tekintetben, hogy ezeket hogyan lehetne fejleszteni, milyen mandátummal rendelkeznének, hogyan születhet döntés a bevetésükről, de egyáltalán arról, hogy ezeket az egységeket hogyan lehetne felállítani, mert még nem léteznek. A menekültek esetében születPók Zoltán, a Frekvenciatanács új tagja A parlament a napokban választotta meg a Frekvenciatanács tagjának. Milyen elképzelésekkel vállalta a jelöltséget? Ami engem meglepett, hogy magas aránnyal választott meg a parlament, nemcsak a kormányoldal, hanem ellenzéki képviselők egy része is rám szavazott. Ennek a testületnek több mint tíz éve nem volt magyar tagja, utoljára Agócs Valéria volt a tagja és egyben az elnöke is. A testület egyik legfontosabb munkája a sugárzási frekvenciák elosztása. A Szlovák Rádió magyar adását például egyes területek éppen azért nem lehet hallani, vagy ha igen, csak rossz minőségben, mert nincsenek megfelelő frekvenciák. Ezek újraelosztására bizonyos időközönként újra sor kerül. Ez a testület elsősorban felügyeli az elektronikus médiát, a tévét és a rádiót. Itt is hasznos lehet, hogy van magyar tagja a testületnek, a magyar műsorok felügyelete szempontjából. Lát esélyt arra, hogy a Pátria hét megállapodás legalább arról, hogy mi lesz a sorsuk a már az egyes tagállamokban, például a Görögországba vagy az Olaszországba érkezetteknek? Inkább csak vitára számítok. Jelenleg egy európai bizottsági javaslat van az asztalon, amely a közös menekültpolitikáról szól. Ez több pilléren áll: szól az egyes tagállamok menekültpolitikájának és a menekültek ellátásának harmonizálásáról, a közös határvédelem javításáról és a menekültek elosztásáról, illetve arról a pénzügyi hozzájárulásról, amit azoknak az országoknak kellene fizetniük, akik nem akarnak befogadni menekülteket. Ez egy konkrét javaslat, amiről az uniónak döntenie kellene, de nem ezen a csúcson. Amiről azonban ezen a csúcson szó lesz ipenekült- kérdésben, az az, hogy a bizottság javaslatai politikai szempontból nem fogadhatóak el teljes mértékrádió újabb frekvenciákat kaphat például a Csallóközben? Egyelőre még csak ott tartok, hogy megválasztottak, holnap (ma - szerk. megj.) veszem át a hivatalos megbízást, és a következő, szeptember végi ülésen veszek részt először rendes tagként. Amint lehetőségem nyílik belenézni ezekbe az ügyekbe, akkor többet tudok majd mondani. Feladatomnak tartom, hogy erre odafigyeljek. Önt egy lemondott tag helyére választották, mandátuma kevesebb, mint egy évre szól. Elég lesz ez az idő bármire is? Valójában 2017 februárjáig szól, amikor három tagnak lejár a mandátuma. Köztük az enyém is, mivel az egyik olyan, idén lemondott tagnak a helyére választottak, akinek szintén lejárt volna a mandátuma. Természetesen én azzal az elképzeléssel vállaltam a jelöltséget, hogy miután lejár majd a mandátumom jövő februárban, akkor újra megmérettetem magamat. Remélem, hogy azt az akadályt is sikeresen veszem majd, mert ilyen rövid távra nincs értelme ennek a munkának. (ipj) ben, vagy legalábbis nem várható kompromisszum. A javaslatot csak többségi szavazással tudná elfogadni az Európai Tanács, ami nem a legszerencsésebb. Az államfők tehát alternatív megoldásokat fognak keresni, de ebben a kérdésben sem számítok konkrét megoldásra, mivel a bizottsági tervet elutasító országok - Magyarország, Lengyel- ország, Csehország és Szlovákia - nem tettek le semmilyen új javaslatot az asztalra. Még mindig éles a határ a visegrádi országok és az unió többi tagállama között ebben a kérdésben? Két dolgot kell megkülönböztetni: a bevándorlásra vonatkozó általános álláspontot, és azt, hogy mennyire vagyunk hajlandók segíteni menekülteknek, befogadni őket. Egy év alatt a helyzet kicsit változott. Ma már azok az országok, ameÚjabb információk kerültek napvilágra a galántai reszocializációs intézettel kapcsolatban. A rendőrség átfogó vizsgálatot ígér, az ellenzék szerint az intézetnek smeres kötődése is van. Pozsony. Megerősítette a galántai Čistý deň reszocializációs központtal kapcsolatban felmerült vádakat az intézet egyik volt alkalmazottja, aki nemcsak leírta a tapasztalatait, hanem kész vallomást tenni az ügyben. Állítja, hogy a szexuális visszaélések mellett rendszeresen fizikailag is bántalmazták az intézet neveltjeit. Tibor Gašpar rendőrfőkapitány hattagú speciális nyomozócsoportot hozott létre a galántai eset kivizsgálására. „A Natália Blahová képviselő blogjában megjelent összes információt ki fogjuk vizsgálni” - állítja Gašpar. Hozzátette, miután kiderült, hogy az intézet lakói Horvátországban üdülnek, felvették a kapcsolatot a helyi hatóságokkal. „Információim szerint a neveltek jól vannak” - állítja a rendőrfőkapitány. Sajtóinformációk alapján viszont csak szeptember 20-án utazhatnak haza. Ezt élesen bírálta Natália Blahová lyek egy éve még nagyon befoga- dóak voltak a menekültekkel szemben, a radikális pártok hatására többet beszélnek a határok védelméről. Ez érvényes Ausztriára, és részben még Németországra is. A másik kérdés, hogy mit tegyünk azokkal az emberekkel, akik Európába érkeztek, és joguk van a menekültstátusra. Ebben a kérdésben az unió tagállamainak többsége azt támogatja, hogy a menekültek befogadásának költségeit meg kell osztani az egyes országok között. Nem lehet úgy viselkedni, hogy ezt a kérdést a határállamokra hagyjuk, vagy engedjük a menekülteket oda vándorolni, ahová akarnak, tehát mindent oldjon meg például Svédország, Németország vagy Ausztria. A visegrádi csoport ebben a kérdésben még mindig ellentétben áll az unió többi részével. Robert Fico miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy az (SaS) képviselő, aki szerint ez alatt az idő alatt az intézet alkalmazottai nyomást gyakorolhatnak a neveltekre. A galántai intézet ellen nemi erőszak miatt 2014-ben és 2015-ben is feljelentést tettek. A vizsgálatokat vádemelés nélkül zárták le, Gašpar szerint az ügyészség sem emelt panaszt a nyomozás miatt, tehát rendben folytatták le a vizsgálatot. Az egyik esetben azonban az intézet igazgatója és az erőszakkal gyanúsított férfi is ellentmondásba keveredett azzal kapcsolatban, hogy mikor került sor az aktusra, melyet egyikőjük sem vont kétségbe. Hétfőn az igazgató azt állította, hogy 2015 tavaszán, amikor a kiskorú már 15 éves volt. Időközben azonban kiderült, hogy a férfi 2014 decemberéig dolgozott az intézetben. Őt nappal a botrány kirobbanását követően tegnap Ján Richter szociálisügyi miniszter kezdeményezésére mélyreható ellenőrzést kezdett a galántai Čistý deň reszocializációs központban egy héttagú bizottság a gyermekekkel szembeni erőszak problematikájára szakosodó nemzeti koordinációs központ igazgatójával, Karol Molinnal az élen. „Céunió legnagyobb problémája a kommunikáció az egyes tagállamok lakosságával. Ön is úgy látja, hogy a jobb kommunikáció javítaná az unió megítélését? Nem hiszem, ez csak egy szépségtapasz. Már legalább az uniós alkotmányról tartott francia és holland népszavazás kudarca óta beszélnek arról, hogy javítani kell a kommunikációt. Szerintem azonban nem erről van szó. Az unió nem mosópor, nem egy termék, aminek jobb reklám kell. Az unió politikai folyamat. Megvannak az okai annak, hogy az emberek miért nem érzik magukénak ezt a folyamatot, miért érzik úgy, hogy a szavukat nem hallgatják meg. Ennek egyik oka, hogy az unió több olyan döntés megvalósításában is részt vett, amelyek sokak szociális helyzetét rontották, de elkerülhetetlenek voltak. Ilyen például a szigorú költségvetési politika, a reformok szorgalmazása. Most nem arról beszélek, hogy ezek hosszú távú ha- tásajó vagy rossz, hanem arról, hogy ezek az emberek szociális helyzetét pillanatnyilag rontották. Nehéz azt várni, hogy ezért az emberek lelkesedni fognak. A másik az, hogy az emberek az uniót elsősorban a nemzeti politikusok „szemüvegén” keresztül látják. A politikai mainstre- amben is nő azon politikusok száma, akik saját érdeküknek megfelelően alkalmazzák az unió kritikáját. Erre Robert Fico kiváló példa. 2006 óta Fico Európa-párti politikusként állítja be magát, a Radičová- kormányt is többször bírálta a széthúzása miatt az európai kérdésekben. A legutóbbi választások során viszont már saját érdekeinek megfelelően bírálta az unió politikáját, nem beszélve a menekültek és a muszlimok címére tett kijelentéseiről. Nagyon hasonló folyamatok tapasztalhatóak Lengyelországban, Magyarországon de Franciaországban is. A probléma tehát nem a központi kommunikáció, hanem az, hogy egyes politikusok hogyan élnek vissza egyes témákkal a hatalmuk megtartása érdekében. lünk, hogy felmérjük az intézet képes-e elvégezni a reszocializációs programot, a vizsgálat hosszabb ideig fog tartani” — mondta Molin a helyszínen. Az intézet egyelőre nem veszíti el az akkreditációját. Arra a kérdésre, hogy egy kiskorú szexuális zaklatása nem elegendő ok-e az akkreditáció megvonására, azt felelte: „Nézzék meg a törvényt, abban több minden van”. Natália Blahová arra is felhívta a figyelmet, hogy a galántai Čistý deňhez aránytalanul nagy számban kerülnek a gondozottak. „2015-ben összesen 73 gyereket utaltak reszocializációs központba, 63%-at a Čistý deň-ben helyezték el” — mutatott rá a képviselő. Az intézet igazgatójának neje, Miko asszony korábban a kormányhivatalban dolgozott, az ellenzék szerint több mint 100 ezer eurós támogatáshoz juttatta az intézetet. Daniel Lipšic állítja, hogy Miko több alkalommal is csalás gyanújába keveredett a miniszterek tanácsának tagjaként. „Ha ez bebizonyosodik, akkor egyértelművé válik a nyomok eltüntetése” - zárta Lipšic, utalva arra, hogy a hatóságok lassan reagáltak a botrányra. (ie, szk) VILLÁMINTERJÚ Elkezdődött a vizsgálat az intézetben
