Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-13 / 213. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. szeptember 13. KULTÚRA 117 Továbbélni a szökő időben Szőke Erika Az órát igazítsátok el című kiállítása október 5-ig tekinthető meg a pozsonyi Brámer-kúriában TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában október 5-ig látható a Szőke Erika munkáiból összeállított Az órát igazítsátok el című kiállítás. Csanda Máté kurátor úgy rendezte egysóggó az egyes sorozatokkal megjelenített emlókeket, hogy azokat el tudjuk helyezni a folyamatos időben: lássunk bennük utalást a jelenre, megsejtsünk belőlük valamit a jövőből, tudatosítva, hogy a lót örök körforgásában átörökítők vagyunk. „Sejtjük és érezzük, hogy Szőke Erika képeinek tulajdonképpeni főszereplője - a könnyebben olvasható tematikus síkok és motívumkoszorúk fedőrétegei mögött - az idő, pontosabban az idő iszkolása, megfoghatatlansága, folytonos szökésben levésé - igazítja el a kiállítás látogatóját az információs tábla. - Ahhoz, hogy az időt beszéltetni tudjuk (akár képek által), óhatatlanul (testjképze- tek, hangoltságok és emlékek (olykor húsba vágóan személyes, rögzülő és fakuló, képlékeny és folyton újraíródó, hol szétszálazódó, hol képekké élesedő emlékek) sokasága szükségeltetik, melyek térbelivé szerveződve, egymásba fonódva és egymástól elkülönbözve (egymáshoz képest és egymás által létezve) egy-egy pillanat erejéig talán képesek valamit felvillantani az idő és az időben való lét titokzatos törvényszerűségeiből.” Képesek, mert a Nyitra melletti Szőke Erika: Talált testek (2016) - a sírköveken látható arcok fotóreprodukciói kérges kenyértestekre felragasztva a dagasztás, a sütés és a megformálás műveletével történő testadást jelképezik (Somogyi Tibor felvételei) Nagykéren élő és alkotó Szőke Erika zseniális logikai-vizuális ötletekkel, mindennapi életünkhöz alapszükségletként tartozó dolgokból építkező találó, kifejező és ütős jelképekkel úgy közöl személyes titkokat, intimitásokat, hogy azok mégis általános érvénnyel szólnak a születéstől a halálig tartó tipikus élethelyzetekről, kapcsolatokról s a kapcsolatokat tápláló érzelmekről. Ennek köszönhető, hogy Szőke Erika emlékei találkoznak a mi emlékeinkkel, s hogy alkotásainak ideje „elállítható” úgy, hogy a mi, múltban hagyott időnk is lesz. Értőn, logikusan felépített műveket teremt az életből a művészetbe átfordított profán tárgyakból (esetenként ezek fotópapírra leképezett képéből). Ezeket a műtárgyakat (múltról) valló, (múltat) vallató, bevalló, (múlt eseményt) felderítő, leleplező, élő-beszédes erejű ikonná képes formálni. Szőke Erika - a klasszikus kifejezés (fotó), a kortárs vizuális eszközök, a talált tárgy, a művészetidegen, de élő matériák (pl. a kovász), továbbá kémiai folyamatok (pl. a kristályosodás) vegyítésével alkotott - ikonjai a családi (rokoni) kapcsolatokról (genetikai, érzelmi vonatkozásaikról), a morális értékekről szólnak, érintve a bűn, az erőszak, a szenvedés, a megbocsátás, a feledés és az emlékezet, a fizikai létünk és az elmúlásunk, a másokban (utódunkban) folytatódásunk témáit. Megmutatják azt is, mennyire veszik át, illetve fejezik ki hozzánk tartozó tárgyaink személyiségünket, s hogy mennyire, meddig és mi módon tudnak megőrizni bennünket (másokban emlékként) tárgyak, itt hagyott levelek, fotók. De azt is kérdezik, hova leszünk. Az Élő emlékek (2014) egyik kockája - a fa kazettára ragasztott fotón az öröm vagy a fájdalom könnyeként csordul ki a zárt dobozban erjedő kovász mmmmm Csoóri Sándor (1930-2016) (MTI-felvétel) Budapest. Életének nyolcvan- hetedik évében elhunyt Csoéri Sándor kétezeras Kossuth- díjas költő, író, esezéieta, a nemzet művésze. A Székesfehérvárhoz közeli Zá- molyban, földművescsaládban született 1930-ban. Az 1941-ben Hó- man Bálint kultuszminisztersége idején felállított Országos Tehetségkutató Intéző Bizottság segítségével került Pápára középiskolába, 1950- ben érettségizett a Református Kollégiumban. 1951-ben felvették az ELTE orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakára. Tanulmányait tüdőbetegsége miatt már az első évben félbe kellett szakítania, újságíróként kezdett dolgozni. Az irodalmi életbe 1953 augusztusában robbant be, amikor a Csillag és az Irodalmi Újság egyszerre 14 versét tette közzé, melyeket a társadalmi problémák iránti érzékenység, a Rákosi-korszakot bíráló őszinte hangvétel jellemzett. 1954-ben jelent meg első kötete Felröppen a madár címmel, ugyanebben az évben József Attila-díjat kapott. Költészetében sajátos módon keveredtek a közéleti és a személyes vallomások, kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatásait. Az 1956-os forradalom után egy ideig nem talált munkát, majd tisztviselőként helyezkedett el a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású íróként, 1968-tól Elhunvt Csoóri Sándor 1988-ig a MAFILM dramaturgjaként dolgozott. 1967-től forgatókönyvíróként közreműködött Kosa Ferenc (Tízezer nap, ítélet, Hószakadás, Nincs idő) és Sára Sándor (Vízkereszt, Nyolcvan huszár, Elátkozva a hatodik napot, Tüske a köröm alatt) filmjeiben. A hatvanas években megfigyelés alatt állt, évekig hallgatásra kényszerült. Ekkor írott verseit sötét tónusok, vidéki csendéletek, valamint a szegények iránti együttérzés fémjelzi. A népi-nemzeti értékrendet valló szellemi és politikai ellenzék egyik vezetőjeként részt vett az 1985-ös monori és az 1987-es lakiteleki tanácskozás előkészítésében, egyike A 80-as évekre a magyar szellemi élet egyik központi alakjává vált: „hídverőnek" tekintették, aki képes oldani a feszültséget „urbánusok" és „népiesek" között. volt a Magyar Demokrata Fórum alapítóinak. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztőbizottságának elnöki tisztségét töltötte be, majd a lap főszerkesztője volt. Csoóri Sándor a nyolcvanas évekre a magyar szellemi élet egyik központi alakjává vált: az illyési örökség folytatójának tekintették, olyan „hídverőnek”, aki okos, higgadt szóval képes oldani a feszültséget az „urbánusok” és a ,gépiesek” hosszú ideje tartó vitájában. Ezt a pozíciót számolta fel a rendszerváltás utáni Magyarország egyik első, éles hangú, nagy nyilvánosságot kapott ideológiai polémiája. Csoóri 1990- ben, a Hitelben folytatólagosan közölt Nappali hold című naplószerű esszéfuzérében olyan megosztó magyarságképet vázolt fel, amely miatt többek között Mészöly Miklós és Esterházy Péter is elhatárolódott a szerzőtől, utóbbi egyenesen antiszemitának nevezte. Csoóri Sándor 1991—2000 között a Magyarok Világszövetségének elnökeként tevékenykedett, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy létrehozzák „a mozaiknemzetet egyben láttató” Duna Televíziót, hogy ápolja és segítse a határon túli magyarok nyelvének és kultúrájának megőrzését. 1998-ban egyik alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának, amely a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait menti át a digitális korszakba. Munkásságát a legmagasabb elismerésekkel méltatták. A Kossuth- díjat, amelyet ellenzéki magatartása miatt korábban nem ítéltek neki oda, 1990-ben kapta meg, 2012-ben pedig a Kossuth-nagydíjat vehette át. 2008- ban Príma Primissima díjjal, 2014- ben a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták. (MTI, as)
