Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-13 / 213. szám, kedd
FOCITIPP ■ 2016. SZEPTEMBER 13. 12 ANGOL FOCI www.ujszo.com Belefulladhat-e a pénzbe a Premier League? Az angol bajnokságot szívós munkával és remek stratégiával sikerült a világ legnézettebb és legnépszerűbb ligájává tenni, de ma már akkora pénzügyi háttér veszi körül a pontvadászatot, hogy a legelvetemültebb fanatikusokban is felmerül a kérdés: mi van, ha a túl sok pénz már inkább átok, mint áldás? A 1980-as évek f\ elején még Lmjft r M szinte egyed/% M uralkodó volt JL m M J Európában az angol futball - 1977-től kezdődően zsinórban kilenc szezonból nyolcszor szerepelt szigetországi csapat a BEK-döntőjében, hétszer pedig győzött is ám az évtized végére óriási válságba került. Az 1985-ös Heysel-tragédia miatt klubcsapatait öt évre eltiltották a nemzetközi versenyektől, de otthon sem volt jobb a helyzet: a stadionok borzalmas állapota miatt egyre kevesebb szurkoló járt meccsre, az így megcsappanó bevételek miatt pedig az angol kluboknak esélyük sem volt felvenni a versenyt a jóval gazdagabb spanyol és északolasz riválisaikkal. „Egy teljesen új játék” születik PREMIER LEAGUE ból indult ki, hogy a TV-társasá- gok számára jövedelmezőbb lenne, ha nem mindenféle szedett-vedett kiscsapatokat mutogatnának a képernyőn, hanem csak és kizárólag a legjobbakat. Megkereste az öt akkori legsikeresebb ldub (Arsenal, Amikor 1990-ben lejárt a nemzetközi eltiltás, az angol futball éppen az egy évvel korábbi, 96 drukker halálát okozó Hillsborough- tragédia sokkjából lábadozott. A szövetség elhatározta, hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében meg kell szüntetni a stadionokban az álló szektorokat. A lépés hatására a pályák befogadóképessége csökkent, a klubok bevételei pedig tovább zsugorodtak. Valamit sürgősen tenni kellett. A döntő lépést egy bizonyos Greg Dyke — ő ma az angol szövetség elnöke - tette meg, aki akkoriban az ITV égisze alá tartozó London Weekend Television ügyvezető igazgatója volt. Az üzletember abEverton, Liverpool, ManUnited, Tottenham) képviselőit, és belengette nekik: szeretné, ha támogatnák abban, hogy az első osztályú csapatok saját, önálló bajnokságot indítsanak, függetlenül az első négy ligát addig tömörítő Football League-től, így maximalizálva a szponzori bevételeket és a tévés jogdíjakat. A klubvezetők természetesen alig bírtak magukkal az örömtől, és az angol szövetséget (FA) is sikerült meggyőzni azzal, hogy mivel az új liga 20 csapatos lesz - ezt végül csak 1995-re sikerült bevezetni, és akkor is csak egy FIFA-rendelkezés miatt a válogatott is jól jár vele a játékosok kisebb meccsterhelése tévén. A Premier League-re keresztelt sorozat 1992-ben indult el, de az ödetgazda ITV csúnyán pofára esett vele: a Rupert Murdoch vezette BSkyB konzorcium azonnal felismerte az új ligában rejlő lehetőségeket, és simán túllicitált mindenkit a közvetítési jogokért folyó versenyben. Dyke tehát voltaképpen az egyik legnagyobb piaci riválisnak kaparta ki a gesztenyét öde- tével, de az angol futball környékén ez aligha zavart bárkit - azok a A Premier League tévés jogdíjai millió fontban 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 hazai piac (UK) közvetítési jogok, amelyek az első négy évre még csak 52 millió mai eurónak megfelelő fontért cserébe keltek el, a következő ötéves ciklusban már 226 millió eurót kóstáltak. A kocka el volt vetve, vagy ahogyan a SkySports TV-reklámja állította: megszületett „egy teljesen új játék”. Külföldieket, de drágán! 2001-ben már 1,3 milliárd eurót kellett leszurkolni a tévés jogokért, és mivel ezeket a liga alapvetően egyenlő alapokon osztotta el a csapatok között, a Premier League rövid úton az egyik legkiegyensúlyozottabb európai topbajnoksággá alakult át. A csapatok bevételei elképesztően magasra szöktek, amit elsősorban külföldi sztárok meg- vásárolásába fektettek be: Dennis Bergkamp volt a kezdet, Gianfranco Zola és Ruud Gullit pedig a folytatás, de a tendencia egyértelművé vált: az angol foci legmagasabb szintjét ellepték a külföldiek A Premier League 1992-es indulásakor az összes csapat kezdőjében mindössze 11 külföldi akadt, 1999-ben viszont a Chelsea már azzal sokkolta a szigetországot, hogy képes volt csupa idegenlégióssal a kezdőjében kiállni egy bajnoki meccsre. Az Arsenal 2005-ben jutott el odáig, hogy a meccskeretbe sem nevezett angolt, ma pedig ott tartunk, hogy a bajnokságba leigazolt játékosok csaknem 68%-a külföldi. Mindez szükségszerű következménye volt annak, hogy az angol csapatok a beáramló pénzből emelni akarták a játék színvonalát, de mivel a pluszbevételek hosszú ideig az utolsó centig külföldre áramlottak a hazai utánpódás helyett, az angol foci az egyre erősebb bajnokság mellett is látványosan egy helyben toporgott. Wayne Rooney megdöntheti Sir Bobby Charlton klubrekordját (Fotók: képarchívum) » Az elszabadult bérek Minden azzal kezdődött, hogy 1961. január 18-án Angliában eltörölték a heti 20 fontban (mai értékén 380 font) maximált fizetési sapkát, miután az angol labdarúgók sztrájkkal fenyegették a ligát. Ez az összeg akkoriban egy bányász fizetésének felelt meg, úgyhogy a brit focisták egyik érdekvédője, Tommy Banks - noha korábban maga is bányász volt - azzal érvelt: elismeri az emberek tárnákban végzett munkáját, „de próbálnák csak meg lefogni Stanley Matthewst szombat délután". Azóta kicsit felgyorsultak az események. 1961 óta nagyságrendileg ötezer százalékkal nőtt a legjobban kereső angliai bányászok fizetése. A labdarúgóké átlagosan 750 ezer százalékkal. Wayne Rooney, a Manchester United támadója 2014-ben aláírt új, 2019-ig szóló szerződésével átlépte a heti 300 ezer fontos határt, ezzel a fizetéseket tekintve a világ egyik legjobban kereső futballistájává vált. De van itt még valami, ami indokolhatja ezt a temérdek pénzt. 246 góljával Wayne Rooney jelenleg második a klub örökranglistáján, és életszerű feltételezni, hogy pályafutása végére megelőzi a 249 gólos rekordert, Sir Bobby Charltont. Ráadásul, ha kitölti érvényben lévő szerződését, akkor 15 évet tudhat majd a háta mögött a klubnál. Roy Keane 12, Denis Law 11, George Best 10 évet tud felmutatni, Eric Cantona mindössze 5-öt. Ha innen nézzük, már nem is olyan sok az a heti 300 ezer font: a klub ennyiért nemesíti legendává Rooney-t.
