Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-13 / 213. szám, kedd
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2016. szeptember 13 I 3 Kevés pedagógus folytatja a sztrájkot IBOS EMESE Pozsony. Ma kezdődik az őszre meghirdetett pedagógussztrájk-sorozat. A mai megmozdulást egyelőre kevesen támogatják, a magyar pedagógusok minimális látszámban csatlakoznak a kezdeményezéshez. Egyórás figyelmeztető sztrájkot szervezett mára a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU). A következő három hétben heti egy alkalommal megismétlik a tiltakozást, és fokozatosan nő a sztrájk időtartama. A szervezet honlapján elérhető adatok alapján lapzártakor 102 iskola 1693 pedagógusa csatlakozott az akcióhoz. Az év eleji megmozdulásban viszont mintegy 17 ezer óvodai, alp- és középiskolai pedagógus, egyetemi oktató vett részt. A tiltakozást a parlamenti választások előtt függesztették fel. Azóta csupán három fő követelésük egyikében volt előrelépés. A tarifabérek konkrét összeggel való emelése helyett azonban 6%-os béremelést hagyott jóvá a parlament. Az ISU szerint a kormányprogramban foglaltak nem jelentenek garanciát a több évtizede felhalmozott gondok megoldására. „Megoldást kell találni a pedagógusok béremelésére, vonzóbbá kell tenni a pedagógus-életpályát, mert a fiatal és tehetséges kezdők elmenekülnek az oktatásügyből” - állítja a szervezet. Branislav Kocán, az ISU tagja abban bízik, hogy a tanév eleji kötelezettségek ellenére a pedagógusok nagy számban csatlakoznak a megmozduláshoz. Egy magyar iskola Januárban elsősorban a szlovák pedagógusok reagáltak a felhívásra, a magyar tanárok csak elenyésző számban. Lapzártánkig a szervezők honlapján csupán egyetlen magyar Időpontok ► szeptember 21.- kétórás sztrájk ► szeptember 29.-háromórás sztrájk ► október 7. — négyórás sztrájk iskola tanárai csatlakoztak a mostani kezdeményezéshez. Petemai Zsuzanna, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója megerősítette, hogy ma két kollégája csak a második tanítási órától veszi fel a munkát. „A kollégák már egyeztettek, és engem is tájékoztattak arról, hogy a négy hétre tervezett pedagógussztrájkban hogyan vesznek részt” - magyarázta Petemai Zsuzsanna. Kijelentette, a sztrájkban való részvétel nem lesz hatással az oktatói-nevelői munkára, egyetlen óra sem marad el. Az igazgató szerint az iskola pedagógusai támogatják az ISU és a szak- szervezet kezdeményezéseit, de mindenképpen tekintettel akarnak lenni az érettségiző diákokra is. A kormány kivár A kormánypártok hallgatnak a pedagógussztrájkról. Az oktatási tárca megismételte korábbi álláspontját, mely szerint a szeptemberi béremeléssel már léptek a követelésekben. „Az új parlament által jóváhagyott első jogszabályok az oktatásügyre, a pedagógusbérek emelésére vonatkoztak. A béremelést a kormányprogramban foglaltak alapján folytatjuk” -közölte a tárca. Peter Plavčan (SNS-j elölt) tárcavezető tárgyalni fog a pénzügyminiszterrel a 2017-es évre vonatkozó béremelésről. A fokozatos, illetve az 1-4 órás sztrájk nagy előnye, hogy a hatályos jogszabályok értelmében, a csatlakozó pedagógusoknak a sztrájk ideje alatt nem kell kijelentkezniük a szociális és az egészségbiztosítókból. Morvay Katalin, a pozsonyi Duna utcai Alapiskola és Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a sztrájkban részt vevő pedagógusok nem kapják meg a tanítási óráért járó bérüket, melynek összege a bértáblázattól függ, de átlag nem haladja meg a 10 eurót. POCHOD na NlS štrajk P0KRl£UJE Na**”« k(orou 3. Prtjat* rmiti ^ ktw*tov overení"1 k"w* plam«* ki«!» iWdWlw slovenských UČITEĽOV A pedagógusok nem adják fel (Jozef Jakubčo felvétele) Tóth Károly - az ember, aki mindig tudott újítani PETŐCZKÁLMÁN Tóth Károly a szlovákiai magyar közálet utóbbi 25-30 óvónak egyik legeredetibb, leglelemónyesebb képviselője volt. Karcsi mindig tudott újítani, képes volt haladni a korral, sőt, inkább mindig előtte járt egy lépóssel. Én most a szellemi örökségének és munkásságának legfontosabb, távolba mutató mozzanatait szeretném kiemelni. Csak az 1989-cel kezdődő időszakkal foglalkozom, hiszen mi azelőtt nem voltunk közvetlen munkakapcsolatban. Karcsi volt a kezdeményezője annak a találkozónak, amelynek eredményeképpen 1989. november 18- án Vágsellyén megalakult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK). Az FMK volt 40 év után az első olyan szabad politikai képződmény Szlovákiában, amely nem a kommunista párt vezetése alatt működő Nemzeti Front részeként alakult, megelőzvén így a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) politikai mozgalmat is. Az FMK liberális mozgalomként határozta meg önmagát. Abban az időben a liberalizmus a szűkén vett pártpolitikai ideológián túl sokkal többet jelentett: az emberi jogok és szabadságjogok védelme elvének meghonosodását, a jogállam és a szabad piacgazdaság kiépülését. Ezek nélkül semmilyen más politikai -izmus nem létezhetne. A liberális demokrácia alapelveit leíró első FMK programnyilatkozat ihletként szolgált a szlovák és cseh forradalmi erők számára. Ám Karcsi viszonylag gyorsan rájött, hogy a Václav Havel nevével fémjelzett, civil mozgalmakra épülő Tóth Károly (1959-2016) úgynevezett apolitikus politika hosszú távon zsákutcába vezet. A politika, a közügyek intézése kemény, profi munka, rátermett, szakértelemmel bíró embereket, intézményeket, szervezeti hátteret kíván. Már amennyiben autentikus politizálást kíván folytatni egy meghatározott eszmevilág körül csoportosuló társaság, és nem más társadalmi szervezet, egyházközösség, esetleg lobbicsoport infrastruktúrájával való összenövésből profitál. Ez ugyanis előbb-utóbb negatív következményekkel jár mindkét fél, de főleg a társadalom számára. Ezért csakhamar meghirdette az FMK párttá alakulását. Bár sok bizonytalanság és ellenérzés övezte ezt a tervet, végül 1992 tavaszán megvalósult. Az átalakult politikai szervezet - most már Magyar Polgári Párt néven - átfogó programdokumentummal állt a közvélemény elé. Ez annyiban volt újszerű, hogy volt egy általános része — Szabadság és Felelősség néven, és egy külön kisebbségi része Gazdag Kisebbség címmel. Módszertanilag azért volt ez érdekes, mert a program implicite arra is választ keresett, hogyan függ össze a jogállam, a demokrácia kiépítése, a gazdasági fejlesztés és a kisebbségi jogok érvényesítése. Mindez megfontolandó most is, amikor sokan úgy gondolják, hogy pártot lehet gründolni és működtetni sokkal egyszerűbb módon. Lehet, persze, lehet, csak ez hová vezet? A Magyar Polgári Pártnak nem adatott meg, hogy az új struktúra ernyője alatt teljesen kibontsa potenciálját. Nem sikerült választási szövetséget kötnie sem szlovák pártokkal politikai-ideológiai alapon, sem a két másik magyar párttal nemzeti alapon. Amikor 1994-ben az előrehozott választások előtt mégiscsak sikerült koalícióra lépni az Együttélés Politikai Mozgalommal és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, Karcsi elhatározta, hogy fokozatosan átevez a civil szféra felé. Először megalapította a Fórum Alapítványt és a Civitas Alapítványt, majd elérkezettnek vélte az időt, hogy megvalósítsa régi álmát, egy szlovákiai magyar tudományos műhely és kutatóintézet létrehozását. 1996 őszén meg is alakult a Fórum Társadalomtudományi Intézet, amely később Fórum Kisebbségkutató Intézet néven vált igazán ismertté és becsültté. A Fórum Intézet később szárnyai alá vette a Biblio- theca Hungarica könyvtárát, a Dél- Szlovákiai Civil Kezdeményezések Hálózatát, bábáskodott a Fórum Információs Központ és a Fórum Régiófejlesztési Központ kialakításánál. A Fórum Intézet működése kapcsán Karcsi innovációja a tartalom minőségének megőrzése mellett a működéshez szükséges pénzalap megteremtésének (fúndraising) stratégiája volt. Akkor, amikor a legtöbb szlovákiai magyar szervezet egy, maximum két „biztos” forrásra támaszkodott, és ha ez elapadt, a szervezet bajba került, Karcsi sokat dolgozott azon, hogy diverzifikálja a működéshez szükséges eszközök megszerzésének módját. Ez később hozzájárult ahhoz, hogy amikor az EU-hoz való csatlakozás következtében merőben megváltozott a donori környezet, a Fórum Intézet az elsők között volt képes ehhez alkalmazkodni. A másik fontos elem, amivel előnyre tett szert a Fórum Karcsinak köszönhetően, a digitali- zációra való korai áttérés. Az 1998-as pártegyesítés részben jótékony hatással volt a magyar közéletre. Ugyanakkor a pártpolitika fokozatosan teljesen rátelepedett a civil szférára, annak minden szegmensére. Ekkor született az ötlet, hogy létre kell hozni egy szlovákiai magyar civil emyőszervezetet, amely a civil szervezetek közötti egyeztetést, információcserét szolgálná, ugyanakkor képes lenne arra, hogy megszólaltassa a szlovákiai magyar civil társadalom autentikus hangját a belföldi politikusok és politikai intézmények felé, a szlovák közvélemény felé, valamint Magyarország és a nemzetközi szervezetek felé is. 2009 elején Csölösztőn megalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Karcsi éveken át volt a Kerekasztal szóvivője, miközben a Fórum Intézeten keresztül gyakorlatilag szavatolta a Kerekasztal, illetve az ott működő Jogsegélyszolgálat szervezeti hátterét. Sajnos, elég fiatalon el kellett távoznia közülünk. Munkásságával viszont szilárd alapokat rakott le a jövőre nézve. Köszönjük szépen, Karcsi. Nyugodj békében.
